A Petőfi szobor a Petőfi téren van és Erzsike lefényképezte a Petőfi tér 1-számú táblát is nekünk. Már a fényképből is látszik, hogy egy múltját, hagyományait őrző városban vagyunk, mert nem vették le a régi utcatáblát, mikor az újat felrakták. Békésen megfér egymás mellett a két tábla. Természetesen most is lesz egy ajándék vers, köszönetként a tábláért Erzsikének és mindenkinek aki elolvassa ezen bejegyzést. Igazi ritkaság a vers és a feldolgozás is! Elmondja Kaszás Gergő.
.jpg)
Kaszás Gergő (sz:1965)
Jászai Mari és Rádió Nívó Díjas
magyar színész
A google maps segítségével sétálhatunk is egyet ezen a hangulatos háromszögletű téren
Gyula területét a népvándolás idején, szarmaták majd germánok ,vandálok,avarok majd a hunok vették birtokokba- Gyula város első okleveles említése 1332-ből származó pápai tized jegyzék.
Valószínűleg Károly Róbert szervezete meg a gyulai uradalmat, Ekkor indult meg a város felemelkedése melyet különböző kedvezményekkel segített ( vámmentesség,vásártartási jog), 1387-ben Zsigmond király az erdélyi Losonczy vajdának adományozta. 1405 körül kezdték el felépíteni a gyulai várat. 1476-ban a vár visszaszállt a király tulajdonba (örökös hiányában) Mátyás királyra , aki 6 évvel kőbb fiának Corvin Jánosnak adománnyozta a várat.
Mátyás királyi családjának kihalása után viharos évtizedek következtek, A mohácsi csatavesztés után Gyula városának életét a török elleni védekezés határozta meg. 1560-ban a vár élére I Ferdinánd Kerecsényi Lászlót a korábbi szigetvári várkapitányt nevezte ki. Nagy építkezések következtek a vár megerősítésére. Amely végül is jól "vizsgázott" , mert bár 1566-ban a 15-szörös túlerővel csak 63 napos ostrom után tudta bevenni a várat. Ami minden más végvárunk esetében hamarabb megtörtént.
A törökök birtokba vették a várat és kialakították saját közigazgatási rendszerüket, ugyankkor a városon nem igen változtatottak. Emeltek két dzsámit, egy türbét, egy fürdőt, de a város szerkezetét egyébként nem bolygatták.
Az 1690-es években a császári csapatok nagy előrenyomulása és környék településeinek felszabadítása Gyulára is elhozta a török uralom alóli felszabadulást.
A bécsi kamarai udvar saját igazgatása alá vonta a várost és környékét, s több hullámban Rajna vidéki német családokat telepített a városba. A város német neve: Jula, csakúgy mint románul is. akik kis számban , de éltek a városban már ebebn az időben is.
Az oktatás, egészségügy fejlődése az 1770 és évektől lendült fel. Orvos, gyógyszertár, iskola alapítással. Erkel Ferenc édesapja is 1807-től itt tanít. S itt született Erkel Ferenc is.
1846-ban megkezdi működését a kórház is. S az 1849-es tavaszi hadjárat idején Damjanich tábornok kérésére hondvédeknek és hadifoglyoknak tábori kórházat hoznak létre a katoliku és református iskolák épületébe , s több mint 200 katonát/foglyot láttak el, gyógyítottak.
Gyula még egyszer jelentős szerepet kap a szabadságharcban 9 vagy 10 tábornok volt Gyulán az Aradi 13 közül .magánházakban elszállásolva augusztus 21-24 között. : Aulich Lajos, Damjanich János, Kiss Ernő, Knezich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, és Török Ignác
Mára Gyula, Békés megye második legnagyobb lélekszámú városa, lüktető kultúrális élettel. Várszínház, a Várfürdő, az Almásy kastély programjai, a Kohán Képtár kiállításai minőségi időtöltéssel szolgálják az itt lakók és ide látogatók pihenését, kikapcsolódását.,
Minőségi időtöltést ad a Pannon expressz gyulai kirándulása is
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése