Petőfi szobrok-emléktáblák , Petőfi utcák, Petőfiről szóló könyvek- írások,

2022. június 10., péntek

Somoskő- Petőfikunyhó

Most egy - gyakolatilag  az északi határon lévő -   helyre  látogathatunk el  Kata segítségével. Nagy köszönet a különleges  látnivalóért  és képekért! Oly  gazdag képanyaggal láttál el bennünket, hogy  szinte   mi is  a helyszínen érezhetjük magunkat!  Az  ajándék vers   ezúttal  Petőfi Sándor   egy  mindannyiunkban  meglévő" Ha én gazdag lennék"  jellegű  gondolatkísérlete, amit  Szüleimnek címmel látott el. Mindannyian elábrándoztunk már  életünkben azon, hogy mit  csinálnánk, kit, hogyan  ajándékoznánk meg a jobb  , kényelmes élettel ha sok pénzünk lenne!

No de először  ez  a rendkívüli  kunyhó! https://somosko.kornyeke.hu/petofi-emlekkunyho

SOMOSKŐ Petőfi kunyhója, még  magyar  területen van, de  a felette  magasadó  vár már  szlovákai. S ráadásul Somoskő nem önálló település  már  hanem  Salgótartján része 1977 óta. A vár   változatos  birtokviszonya jellemző az egész  létére. Váltogatták a földbirtokosok és királyok a tulajdonlását illetően. Hol mert utód  nélkül maradt a vár tulajdonosa, hol büntetésből vették el tulajdonosától.

A krónika szerint Petőfi 1845 . június 12-én  járt itt, mert  részt vett Salgó vár -Somoskői vár túrán. Ezt az útvonalat ma már  Petőfi túrának nevezik

https://somoskoivar.5mp.eu/web.php?a=somoskoivar&o=BzAMTzQmPm







Az ajándékvers: Petőfi Sándor : Szülőimhez


Zenekar team

 Kilétükre  nem sikerült  rálelnem.


http://www.nemzetijelkepek.hu/pictures/onkormanyzat/Salgotarjan.jpg

Salgótarján, melynek része, a már említett Somoskő is,  Nógrád megye  legnagyobb városa, megyeszékhely  is egyben. Nevében őrzi a honfoglaló magyarok  Tarján nemzettség nevét. Másrészt az ősi horvát  Kacsics nemzettség  birtoka is volt. Egy 1348-es oklevél már említi Salgó várát. A vár a török korban hűbérbirtok volt.A török kiűzése után nagyrészt magyarok és romák népesítették be újra. 

A várost a 19. században, többször érték elemi csapások. Árvizek,tűzvész.

1850-ben barnakőszenet találtak a szomszédjában, 1881-ben már óriási gyárkomplexum alakult ki és az ország második legnagyobb vasfinomító vállalatával az elit üzemek közé tartozott, ahol magas fokú kiképzésben részesültek a szakmunkások. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Salg%C3%B3tarj%C3%A1

Kedves Kata!  Külön köszönetem Neked, hogy Salgótarjánt  -Petőfi kapcsán-behozhattuk a blogunkba. Az alábbi  videóból  gondolom  sokan  rácsodálkoznak majd, hogy Nahát Ő is  , Ő is?... Salgótarjánhoz  kapcsolódik,   S ez a felismerés  sok örömet is okoz majd, reményeim szerint  Salgótarján értékeiről, amiről sokszor  nem is tudjuk, hogy  onnan ered!

Az én legnagyobb kedvencem közülük Snétberger Ferenc. 30 évnél is régebben!

Így most  a szerkesztő kiváltságával élve   átnyújok  tőle   pár   felvételt. 

Bár kicsit  messzire   repülünk Petőfitől és Somoskő várától,- vagy talán  még sem!-  Hiszen  pont ez a csodás ebben a virtuális utazásban.A véletlenszerűen érkező Petőfi emlékhelyek, utcák  a jelennel kötnek össze   minket.  Az ország  távoli pontján éló, vagy oda kiránduló embereket összeköti Petőfi . S  velünk is  akik nem vagyunk ott! Közösen  megismerhetjük azokat a  helyeket, nevezetességeket ahol Ők élnek, vagy épp felfedeznek!    Kellemes  zenehallgatást kívánok!







2 megjegyzés:

Tóth Zoltán Budaörsi Olvasókör írta...

A Budaörsi Olvasókör Petőfi 200 projektje és Kóra Zsuzsa blogja segítségével érdekes dokumentumokkal, képekkel és zenével ismerkedhetünk meg Petőfi kapcsán! Köszönöm !

KZS írta...

Nagyon nagy köszönet mindazoknak akik utca és szobor, emlékhely képeikkel lehetővé teszik, hogy sok helyre eljuthassunk, s bepillanathassunk települések életébe. Petőfi valóban összeköt minket, hisz mindennapjaink része. Behálózza
neve az országunkat, emlékeztet, kapaszkodót nyújt mindenkinek. S most, hogy
sorra kerülnek be versei újra és újra rácsodálkozhatunk , hogy mennyire hozzánk kapcsolódnak ma is gondolatai.