Zsuzsától kaptuk ezt a fényképet, mely arról tanúskodik, hogy Petőfi , Mezőberénytől nem messze kelt át a kettős Körösön a Kereki hídon 1849 július 18-án, hogy csatlakozzon Bem seregéhez. Pár sornyi emlékezés csupán, de tudva, hogy előtte Mezőberényben írta az utolsó versét halála előtt, mindenképp fontos emlék. s jó, hogy Zsuzsa tagtársunk lefényképezte és közreadta nekünk. Szomorú alkalom, de ennek is eljött az aktualitása, ideje. Most nem egy neves színészt választottam tolmácsolójául.- Lesz majd rá alkalom máskor, gondolom- hanem egy fiatalember, akiről nem tudom ki ő, de megérintette a vers, és fiatalságával képviseli nemzedékét, s Petőfi emlékét. Övék a jövő, s talán 250-es évfordulót majd ők is megünneplik, mint mi, idősebbek a mostani 200-at.
A köszönő és ajándék vers ezúttal: Petőfi Sándor : Szörnyű idő című verse
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése