Ilona tagtársunk most Komáromba vette útját, és nagyon gazdag élménnyel és képanyaggal érkezett haza. E kirándulás oly sokrétű volt, .hogy 3 bejegyzés is lesz belőle.
Először a Petőfi utca következik, amely Komárom, Szőny városrészében van és a község Komáromhoz 1977-ben csatolásával lett része a városnak. Ezen útján megtapasztalta Ilona azt is, hogy milyen visszhangja van , ismeretlen, idegen emberek körében projektünknek. Nahát, milyen jó kezdeményezés ! -volt a reakciója több embernek is. Amelyet szíves útbaigazítás és mesélés követett részükről. Hol lehet megtalálni az interneten? -kérdezték. Ő persze örömmel megosztotta a blogunk elérhetőségét. S természetesen az a köszönő/ ajándék Petőfi vers most sem marad el. Kivételesen nem hangzó, hanem olvasható formában, mert hangfelvételt nem találtam a versről. A címe: A Dunán, Petőfi Komáromban írta 1842-ben, mikor Jókaihoz ment látogatóba
Szerencsére Komárom (Szőny) Petőfi utcáját mi is végigjárhatjuk virtuálisan. Link a google maps segítségivel a Petőfi Sándor utca virtuális sétájához
1842 augusztus végén Komáromban született Petőfi Sándor A Dunán című verse.A költő az 1841-1842-es tanévben Pápán a VII. (logikai) osztály tanulója volt, ott került jó barátságba Jókai Mórral és Orlai Petrich Somával is. 1842-ben a tanév végén szüleihez indult Orlaival, azonban előbb egy hétre meglátogatták Jókait Komáromban. A vers a látogatás során született.https://www.visitdanube.eu/sk/novinky/petofi-komaromban
Hajó futása s dúló fergeteg!
Minőt a szíven nem vág szenvedély.
A seb begyógyul, s minden újra jó.
Nincs balzsam, mely hegessze a sebet.
Már az első két sora is gyönyörű példája lírájának, s ahogy áttér a vizuális élményből a lelki folyamatokra , mindössze 8 sorban összefoglalva életének fájdalmas korábbi történéseit - ami egyben általános érvényű , bármelyikünkre is igaz lehet - esszenciája költői nagyságának.
Komárom szőnyi városrészének területén a kelták építettek először lakóházakat, a régészeti leletek szerint i.e. 300 körül. Alig 400 év múlva már a rómaiak birtokolják a kiváló földrajzi adottságú területet s egyben itt van a legjelentősebb katonai tábora, kikötője és polgárváros is. ami kiemelkedő kereskedelmi és stratégiai szereppel bírt a kedvező dunai átkelés lehetősége, a folyón haladó vízi illetve a mellette fekvő szárazföldi közlekedési utak miatt. Egyben a Római Birodalom limesvonala is itt húzódott
A honfoglalást követően Komárom környéke Ketel vezér birtokába került. Az ő leszármazottai emelték az első erődítményt, földvárat
A XI. században, a mai Csillagerőd területén, jött létre Rév Komárom, egy picinyke település, melynek lakói az átkelés körüli teendőket látták el. Ők biztosították a Dunán való átjutást a komáromi várba, illetve feleltek a biztonságos átkelésért. A középkori város forgalmas piaca, réve és kikötője miatt IV.: Béla 1265. április 1-jén városi jogokat adományozott a városnak, s Komárom vára kedvelt királyi pihenőhely volt, évszázadokon keresztül. Különösen Mátyás király és f elesége szerette.
A török hódoltság idején (különösen Buda török kézre kerülése után) a vár szerepe jelentősen felértékelődött. Az egyik legjelentősebb végvár lett.
A török nem tudta elfoglalni a várat, viszont az 1682-es nagy árvíz és az 1763-as (máig legerősebb - földrengés hazánk területén, a házak felét romba döntötte.
Az 1848/49-es szabadságharc idején is nagy jelentőséget kapott a Komáromi vár. melynek kapitánya - Klapka György- a szabadságharc leverése után is ki tudta eszközölni a szabad elvonulást a vár katonainak, lakosainak. Mint köztudott Jókai Mór életét is ez mentette meg.
Ilona most is remek fényképekkel dokumentálta kirándulást, melyből néhányat most tekinthetünk meg, a többit majd az ezt követő részekben.
Városháza
A 250 éves város
Komáromi Tengerésztörténeti Gyűjteménye - Múzeumban-
.jpg)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése