Táska- Petőfi utca

 Esztertől  kaptuk ezt Petőfi utcatáblát. Nagy köszönet  érte  és  a köszönő/ ajándék  Petőfi vers: A magyar nemzet  Kodály  Zoltán  által kórusművé  alakítva. 

Táska községet  Somogy megyében  nem látogatta a meg a google fényképkészítő autója, így  " csak" világűrből filmezett kép van róla. DE a lányeg, hogy ez a TÁSKA nevű  falu    létezik,  és  az alábbi linkken megtekinthető a szerkezete: Táska község Somogy megye 

Kodály Zoltán (1882-1967)

3-szorosan

Kossuth Díjas  és 

Kossuth Érdemrenddel 

Corvin Koszorúval

Magyar Örökség Díjjal és

Magyarország Kíváló Művésze  Díjjal 

 kitüntetett

zeneszerző és  zenepedagógus 

Kodály Zoltán wikipedia

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=t%C3%A1ska&field_megye_target_id=All

Táska  település  Somogy megyében.  

A kora középkori Táska a mai templomdomb mesterséges halma körül terült el. A községet először talán 1121-ben említik, mikor is a község mellett halászó helyeket kap a Balatonalmádi monostor.

1298-ban már bizonyosan Táskát említik meg, ekkor a falu neve Villa Task. Táska a 15. század elejétől a Marcali uradalom része.

1488-ban a Marczaliak uradalmait átveszik örökségként a Báthoryak, a király 1495 ben erősíti meg a Báthoryak birtoklását.Az 1550-es évektől a terület frontvonallá válik és a végvári harcok csak a hetvenes évek második felében enyhülnek. A török források 1563-ban tüntetik fel a falut Marcali Nahije részeként. Ekkor 5 házat írnak össze Táskán. Ugyanekkor 1564-ben a királyi adóösszeírásokban pusztaféleként szerepel. Ettől kezdve Táska meglehetősen bizonytalan, sőt egymásnak ellentmondó adatokkal szolgál egészen a 18. század közepéig. A török adóösszeírásokban a magyar összeírásokkal ellentétben folyamatosan lakott, 1575 ben 6 házzal, 1580 ban 18 házzal szerepel. Felvetődhet a kérdés, mitől van ilyen ellentét az összeírásokban? Erre Müller Róbert adja meg a választ, aki több ideiglenes szálláshelyet is felfedezett Táska határában. Müller azonosított két török kori településhelyet a Medvogya árok mentén, illetve egyet a Határároknál, melyet szerinte a táskaiak laktak. Itt elsősorban néhány családból álló kis közösségek élhettek a különböző harcoló csapatoktól és adószedőktől távol.

A Báthory család a-16. században szembekerül a Dunántúlt ellenőrző Habsburgokkal. Így dunántúli birtokait nem tudja megtartani. 1595-ben viszont Gróf Nádasdy Ferenc birtoka. Aki mint közismert, az ország egyik legkiemelkedőbb földesura és elegendő erővel rendelkezik, hogy a török birodalom határain belül lévő Táskán is érvényesítse a földesúri jogait.

Széchenyi 1651-ben kerül először kapcsolatba a Marcali uradalommal. Ekkor Széchenyi György pécsi püspök bérbe veszi. 1670-ben Nádasdy Ferencet a Wesselényi összeesküvésben játszott szerepe miatt kivégzik, birtokait elkobozzák és 1677-ben Gróf Széchenyi György érsek vásárolja meg őket az udvartól. Majd testvérére, Lőrincre és gyermekére hagyja végrendeletileg. Ezzel a falu történetében újra több évszázadra egy földbirtokos család, a Széchenyiek játszanak szerepet.

Táska a 18. századtól kezdve horvát faluként szerepel a forrásokban .1718 ban Táska 28 háztartást írtak össze, és a következő évben készült megyei összeírásokban 29-et, amely alapján a népesség létszáma 400-500 fő körül kellett hogy legyen, amelyről tudjuk, hogy horvátok voltak. A lakosság végleges megtelepedése után a település stabilizálására utal, hogy 1752-ben fölavatták Táska templomát, amely a régi templom alapjaira épült. Ezt a templomot majd 1820-ban váltotta fel a mostani templom. Hozzá kell még tenni, hogy ebben az időszakban is egészen 1831 -ig a falu papjai horvátok voltak, akik a zengi illetve a zágrábi egyházmegye területéről érkeztek.https://taska.hu/telepulesunk/

  Táska  élete  sokszínű és a  mai napig  őrzik   horvát   gyökereiket,

Nagy tiszteltben  tartják  , őrzik  évszázados  szokásaikat