Ilona tagtársunk átgyalogolt a hídon a szlovákiai oldalra is . Fényképezett nekünk Petőfi utcát, Petőfi szobrot, és sok más szépséget, érdekességet Nagy köszönet lelkes gyűjtő munkájáért. S természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers, most sem marad el.
Petőfi Sándor: Szeretlek kedvesem
Kaszás Attila (1960-2007)
Jászai Mari díjas magyar színész.
További díjai: Ajtai Andor és Ruttkai Éva emlékdíj,
Súgó Csiga díj, Magyar Örökség díj (posztumusz)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kasz%C3%A1s_Attila
Komarno Szlovákia járási székhelye a Nyitrai Járásban. A Vág és Duna összefolyásánál épült város rendkívül gazdag múltra tekinthet vissza. A hely nagy jelentőségű volt a rómaiak idejében. A Duna jobb partján kiépítették a határt védő limes erődrendszert és légióstábort (ez ma a magyarországi területre eső rész) . A Duna bal partján, a Celemantia néven pedig ellenerődöt hoztak létre. Már ekkor kikötővel és híddal rendelkező város volt.
Az V. század környékén a hunok és más barbár törzsek áttörték a limes erődrendszerét és behatoltak Pannoniába. A rómaiak után avarok-hunok telepedtek itt le, keveredve a már régóta itt élő törzsekkel. A környék a magyarok bejöveteléig hadászati és gazdasági központ volt.
A magyar törzsek IX. századi letelepedése után Ketel vezér kapta meg a csallóközi területeket. Fia, Vág-Duna közben (mai Komárom területén) építette fel Komárom várát.
1245-ben IV. Béla a tatárjáráskor Komárom várát védő kapitánynak adományozta Hetény elnéptelenedett birtokát is.1265-ben királyi város címet kapott IV. Béla királytól. A királyi várat egy időben Csák Máté bitorolta és birodalmának déli védőbástyájává tette. 1317-ben azonban a király seregei visszavették a várat
1527-ben I Ferdinánd Habsburg uralkodó serege elfoglalta a várat, és 2 év múlva meghódolt a Bécs ellen induló török sereg előtt, de az nem hagyott benne őrséget, ezért kardcsapás nélkül került vissza.
1594-ben olasz építészek átalakították, ekkor tűnt el a középkori mag. Még az év őszén a török hatalmas hadsereggel próbálta meg bevenni a várat, azonban a Braun Erasmus vezette végvári vitézek egy hónapos hősies küzdelemben kitartottak a hideg évszak beköszöntéig.
A városnak 1606-ban reformátuskollégiuma,1649-be katolikus gimnáziuma létesült.1663-ban a török közeledtére megerősítették, korszerű védőművekkel látták e a várat.. A kurucok meg sem próbálkoztak ostromával. 1715-re az ország ötödik legnagyobb városává fejlődött. 18008-ban ismét bővítették és megerősítették, és kiépült külső erődrendszere.1809-ben ide menekült I. Ferenc Habsburg uralkodó a francia hadak elől.
A különleges szerepet játszott. 1848 tavaszán vér nélkül került magyar kézre. 1848 decemberétől az osztrákok folyamatosan ostromolták Komáromot. A várost 1849 április 22 -én mentette fel a Damjanich János és Klapka György vezetésével érkező magyar sereg.
A második komáromi csata Komárom várának védői, ( Görgei Artúr és Klapka György parancsnoksága alatt), valamint a várat ostromló osztrák-orosz sereg között zajlott 1849.július 2-án . A fiatal magyar sereg bátor helytállásával és fegyelmezettségével sikeresen verte vissza a számbeli fölényben levő ellenség támadását. A csatát július 11-én sikertelen áttörési próbálkozás követte (harmadik komáromi csata). A Duna jobb partján vívott ütközetben Görgei vereséget szenvedett az osztrák seregtől. A vár a továbbiakban Klapka György parancsnoksága alatt jelentős osztrák erőket kötött le, és csak jóval a Világosi fegyverletétel után, október 2-án kapitulált és szabad elvonulást és bántódás nélküliséget kaptak . .
Ilona fotóin keresztül bepillantást kophatunk Komarno mai városképébe. Köszönet a fotókért!
Komárnoi városháza a Klapka szoborral
Jókai Múzeum
Víztorony
Szent András Bazilika
Szent István szobor
Volt Tisztikaszinó
Jókai Színház (Komarno)
Hunyadi János mellszobra
A két várost összekötő híd
Ilona nagyszerű képei után jöjjön egy komárnoi városbemutató Petőfi Sándorunk anyanyelvén (szlovákul)
és a toronyból felhangzó Klapka induló:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése