Ágnestől újabb csodálatos lehetőséget kaptunk. Kölcsönadta a Petőfi album c. 1898-es kiadású könyvét, hogy lefényképezve belőle oldalakat mi is részese lehessünk e jelentős könyvben megjelent írásoknak, amelyet Petőfi kortársai írtak.
A könyv letehetetlen, magával ragadja az embert. A4-es méretű, súlyos, vastag lapú de nagyon lelket melengető érzést adó.
Meg kellett, ölelnem, magamhoz szorítanom, pedig még kis se nyitottam! Nagy kiváltság érzése ezt a 120 éves könyvet lapozgatni, olvasgatni. Ahogy Ágnes mondta: lelke van.
Sajnos az érzést nem lehet így virtuálisan átadni, de remélem , hogy Petőfi kortársainak szavai Önöket is jó érzéssel, melegséggel töltik majd el.
S mivel lehetetlen -akár egyetlen benne szereplő írást teljes egészében egyszerre közreadni, kicsit úgy fog működni, mint a sorozatok a tv-ben. A legérdekesebb részeknél hagyom abba, hogy másnapra is maradjon még belőle. Lesznek ismerős, de mamár nekünk ismeretlen "kortársak" . S jó lesz velük is megismerkedni kicsit bővebben.
Barabás Miklós (1810-1898)
festőművész, grafikus, fényképész
az Magyar Tudományos Akadémia
tagja
(Különös, abban a hónapban halt meg amikor megjelent a Petőfi Album)
A szerkesztői előszó után Vámbéry Ármin tulajdonképpen rövid ,Petőfit méltató írása máig érvényes. Igazolva azt is, hogy a szerkesztők, milyen jó érzékkel rendezték sorba a kortársak Petőfiről szóló gondolatait.
Óhatatlanul Ady Endre jut eszembe Vámbéry Ármin gondolatai kapcsán.
Ady, aki ekkor még csak 12 éves, s pár évtized múlva szakad ki belőle majd a komp ország, s mily igaza van Vámbéry Árminnak. Petőfi maga a komp, aki a kétféltekét ( keletet és nyugatot )összeköti. Mint egy jövendőmondó pontosan megfogalmazza, hogy rendkívülisége
épp abban áll amit, se előtte se utána sem egyetlen nagy költőnk sem tudott
ilyen elementárisan képviselni.
Vámbéry Ármin (1832-1913)
magyar orientalista
a magyar nép
és a magyar nyelv eredetét kutató utazó,
egyetemi tanár ,
az Magyar Tudományos Akadémia
rendes tagja
érdemes beleolvasni!
S itt van máris a folytatásos "könyvünk" újabb szerzőjének írása, pontosabban csak az első része, mely önmagában is teljes, de a következő részben oly dolgok derülnek ki, amit álmunkban sem gondolnánk.
Vadnay Károly (1832-1902)
író, újságíró,
a Fővárosi lapok szerkesztője
a Kisfaludy és a Petőfi Társaság
A Magyar Tudományos Akadémia
tagja
Vadnay Károly wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése