Petőfi szobrok-emléktáblák , Petőfi utcák, Petőfiről szóló könyvek- írások,

2022. december 9., péntek

A Petőfi 200 projekt összegzése

Egy projekt  lezárása mindig  örömteli és  szomorú egyszerre. 

Örömteli, mert  sikerült valamit  végigvinni, sok -sok egyéni élménnyel aminek egy közös  alkotás az eredménye.

Szomorú, mert el kell engedni egy témát, egy  folyamatot, ami már ismerős és szeretett  volt.  A benne  résztvevő személyektől is  búcsúzni kell, holott nélkülük az egész projekt nem jött volna létre.

Örömteli, mert számszerűsíthetővé válik sok része, s így  egzakt  értékekként  használhatóak.

Szomorú mert a projektenek az adatok mögötti  érzelmek , ismeretek hatása nem megjeleníthető

Örömteli, mert a közreműködők jóvoltából.  sok vers ,  település , s Petőfihez  fűződő interpretáció összegyűjtésére  volt  mód ezen idő alatt 

Szomorú, mert még sok felfedezére lett volna mód.

Nézzük tehát  a  számokkal kifejezhető  eredményeket
, amelynek egy része a blog felületén mindenki számára  látható ,
 másik része  viszont csak a blogíróknak tekinthető meg. 

Ez a bejegyzés a 239.
 
A bejegyzés írásának pillanatában  3445 látogatója  volt a  projektnek .(Amit automatikusan mér  a blogot üzemeltető blogspot.)

A blogot  a következő  27 országokból  látogatták eddig: 

Ausztria      Ausztrália

Brazília

Dél-Korea

Egyesült Államok      Egyesült Királyság

Franciaország

Hollandia     Hongkong

Írország       Izrael

Japán

Kambodzsa  Kanada

Magyarország

Németország

Olaszország    Oroszország

Portugália

Spanyolország     Svájc      Svédország

Szaud Arábia       Szenegál     Szerbia

Ukrajna

Venezuela

 





Az mindenképp leszűrhető a grafikonképből, hogy  az időjárás , és az utazások gyakorisága   befolyásoló tényezője  volt  a blogra  érkező  képeknek. A télies  időjárással  természetes  csökkenés  mutakozik  de ez érthető is. Ezt a következtetést támasztja  alá a következő adatsor (amit a blogot  üzemeltető  cég programja mér, állít össze ) 
 
 A jobb szélén megjelenő szám  azt mutatja, hogy hányan  nézték meg azt az adott bejegyzést.  Itt befolyásoló tényező volt, hogy aki készítette a fényképet, hány ismerősének  hívta fel  a figyelmét  a bejegyzésre. Nyílván aki nagyobb ismerősi körrel rendelkezett nagyobb nézettséget is   vonzott.  

Ettől függetenül azonban  volt egy  kb . 8-10 fős   olvasó bázisa is a projektnek, akik mindenféle  külső ráhatás  nélkül  rendszeresen olvasták a  blog új és újabb   bejegyzéseit.


A  14 alatti nézettséget nem közölte a központi  statisztika.

Amit még  pontosan igazol a statisztika, hogy igazán jó ötlet volt ennek az emlékező projektenk  fő témájává  a Petőfi utcákat, utakak , tereket  választani. Így személyes  élményé, felfedezéssé  váltak a fényképek készítései. Érzelmek, hangulatok, gondolatok kapcsolódtak egy-egy  településhez.  

Arról  nincs adatom, hogy az utcatábla felfedezőknek mennyire  tetszettek a köszönő ajándékok. Reménykedem, hogy  meghallgatták, s talán örültek is  egy kicsit   nekik. 

A projektnek 35  résztvevője volt :
  • Ághné Pápay Kornélia    Antal Barbara     B.Fné. Anna    Bíró Ágnes,    Bujtorné Gulyás Zsuzsa
  • Csiszár Hilda   Csiszár Hilda unokája     Dudás Adrienn    Erzsike    Farkas István    Gombocz Eszter
  • Horváth Ildikó    József Erzsike    Keszthelyi Viktor és Barbara    Keszthelyiné Solymosi Ilona
  • Kiss Károly és felesége    Kiss Katalin    Kóra Zsuzsa    Kottlár Babi   Ludikárné Kovács Katalin
  • Mérész Andrea      Míra-Zita     Murnyák Bíró Judith     Murnyák Sándor    Nagyváradi Szűcs Mihály
  • Orosz Erzsébet    Porkoláb Eszter    Rákos Kata     Sterk Katalin     Szabó Edit      Szűcs Zsuzsa
  • Tóth Zoltán     Tóthné Varga Etus     Ungvári Mihály      Vadász Erzsébet

Külön köszönet minden egyes  résztvevőnek! Nélkülük a projket nem jöhetett volna létre ! A lelkesedésük , az odafigyelésük  éltetette  az emlékező évet Petőfire. 
Összesen 149 Petőfi vers  hangzott el (Volt  néhány ami  többször is de  különböző előadóktól) 

206 (színész, énekes, szobrász, festő, író, könykészítő, zenei együttes ) interpretációjában  találkozhattunk a projket ideje  alatt Petőfi verssel, szoborral vagy  Petőfiről lejegyzett gondolattal, anekdótával , irodalomtörténészi  előadással. 

3-an megosztották
 személyes  érintettségüket 
is Petőfi költészetéhez.
( Jó lett volna ha többen is  tollat ragadnak, de  tudom ez a legnehezebb része egy ilyen projektnek. Ezért is külön nagy köszönet, hogy megtették!( Szűcs Zsuza, Keszthelyiné Solymosi Ilona, Kőszeghy Miklós)  . 

A következő 110  településen "jártunk":



Ami fontos még részemről az a felfedezés,hogy
Petőfi  utca/tér/köz, park, út, körút  azaz  közterület név  nincs minden  településünkön, viszont   van ahol az előbbiekből több féle is  található 

A Petőfi közterületek megjelenését első hullámban  a kiegyezést követő 15 - 20. évtől találhatjuk meg.

A második  elnevezési  hullám  a  költő születésenek 100. évfordulója   környékén erősött még Tehát itt van egy 40-50 éves idővallum, amikor nem nagy tömegben, de  annál elkötelezettebb emberek tevékenysége során  kapták  régi, más nevű utcák Petőfi nevét.

Volt   még egy nagy elnevezési  hullám , az 1948-49-es években amikor a hősises szabadságharc eseményeit narratíváló kormányzat  szorgalmazta ezt. Ez kitolódott az 1950 -es évek elejére is - az új tanácsrendszerben is  

Ezt követően azonban ez az utca elnevezési hullám  megszűnt!

Ugyanezek a tendenciák  figyelhetőek meg a Petőfi szobrok, emléktáblák felállítása kapcsán, azzal a különbséggel, hogy  az első  emléktáblák felállítása  megelőzi legalább10 évvel az első közterület átnevezést Petőfire. 

Az emléktáblák voltak az elsők, amelyek közösségi összefogásból először  "rést ütöttek"   Ferenc József  császár és magyar király  bürokratikus  elnyomó rendszerén. 

A második hullám az emléktábla állításban  is Petőfi születésnek 100. évfordulója

Mely  harnadik hullámban  1948-49 ban felerősödött.

Volt  egy  negyedik hullám is szobrok, emléktáblák állítása terén. Ez Petőfi születésének 150. évfordulója 1973-74 évei.

Az irodalmi élet, különösen a Petőfi kör  már  a haynaui korszak lezártával nyíltan   vállalta, hogy Petőfi költészetét  őrizni , ápolni kell, ami azóta is  folyamatosnak mondható, hiszen  a közoktatás  része 12 éven keresztül  művészete. 

S hamár a közoktatásnál  tartok, egy személyes  éményt is szeretnék, -így a végére-   leírni. Pedagógusként az  ember   minden évben minimum egyszer , a március 15-ei  ünnepély során , tanítóként/ magyar -történelem tanárként  ez többszörődik persze.
Az élmény mindig ugyanaz . A gyerekeket  elbűvölik a Petőfi versek, és az ünnepélyekre való felkészülés.. Talán ezt  is őrizzük magunkban évtizedeken át.
Van  egy  diaképem, melyet egyik tanulóm készített, s  pontosan megfogalmazta  benne az érzelmeit is.

Március 15-ei műsort készíteni egyébként is öröm, mert 4 év közös munka, értékátadás előzi meg, mire oda jut egy osztállyal az ember , hogy vállalkozhat rá nyugodt szívvel. 


Nagy köszönet, és hála  mindekinek a beküldött
 fényképekért, írásokért ,
 hogy egy  ilyen   rendkívüli emlékév részesei lehettünk. 
Így közösen
,  a saját  módunkon,
  és
- nem mások által elképzelt   előadásban -
ünnepeltük Petőfit!

Nincsenek megjegyzések: