Eszter megajándékozott Petőfi utcás fényképpel. Természetesen a köszönő / ajándék vers most sem marad el. S bár már több előadásban hallhattuk, ez egészen más, mit az eddigiek, 😀Petőfi Sándor: Reszket a bokor c verse és + egy beszélgetés a vers előadójával melyet nagy szeretettel ajánlok mindenkinek!
Buzsák Petőfi utcáján nem járt a google mapsos autó, így virtuális sétát nem tehetünk rajta.de ezt pótolhatjuk a videós bemutatóban.
Buzsák helyén a középkorban két település volt. Akts és Magyari falvak feküdtek, és területe eredetileg a Somogyi vár tartozéka volt.
1268-ban a Bő nemzetségbeli Izsép fia János az itteni várbirtokokat jó szolgálatainak jutalmául kapta adományulIV. BÉla királytól. János azonban nem érvényesítette jogait, hanem a kapott birtok részt visszaadta a várjobbágyoknak, de 1279-ben már IV László királytól új adománylevelet eszközölt ki az egész Magyari helységre.
Akts(Akcs) helység nevével 1449-ben találkozunk először . Ekkor a Bő nemzetségbekiek lakják, de1500-ban már Corvin János birtokába kerül . Kásőbb tulajdonoasa i voltak de később a Széchenyiek is birtokolják.
1559-ben Zrínyi Ilona is tujadonosa lesz a területnek. 1560-ban viszont már a Szigligeti vár tartozékaként említik a dézsmajegyzékben. 10 év múlva viszont Buzsák jobbágyait a Jankovics és a Lengyel családok között osztották fel. Ez a felosztás szolgált alapjául az újabb időben is használatos Jankovics-Buzsák és Lengyel-Buzsák elnevezésnek.
Az 1536 évi adólajstrom szerint a két helység már egyesült.
A 15.-16-században nagy számú dalmát, illetve, illír és horvát nemzetiségű család telepedett le a területe
A 20. század elején Jankovics B. Gyula, Kund Gusztáv és gróf Széchenyi Imre volt itt a nagyobb birtokos.
( Érdekes, de pár napja egy ugyanilyen helyzettel találkoztunk Sülysáp esetében, Ott is két településből egyesült illetve harmadik nagyobb földterület is hozzátartozott, mint itt is, a majorságok.)
S mi is lehetne más Buzsák címerében, mint a piros-kék Buzsáki hímzés! Van jónáhány ilyen formán állandósult kultúránkat rögzítő szókapcsolatunk 😀: Buzsáki hímzés, Halasi csipke, Ecseri lakodalmas, stb)
A több mint 500 éves település virágzó hagyományai, építészeti látnivalói, hagyományos rendezvényei jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. A faluba betelepedett délszláv népcsoportok által hozott tradíciók átfonták az itt élők életét. Kialakult egy olyan jellegzetes kultúra, amely csak erre a közösségre jellemző.
A falu asszonyai ma is varrják a háromféle ősi hímzést. (Melyek a kék-piros, vagy fekete-piros fonallal varrt „vézás”, a „rátétes” és a sok színben pompázó „boszorkányos”.) Bárki megnézheti a szebbnél szebb darabokat, hiszen nyáron, az utcán 8-10 asszony is hímez egy- egy csoportban. A legszebb darabok mindháromféle hímzésből az 1997-ben épült Faluház állandó kiállításán és a Tájház múzeumában egész évben megtekinthetők.
S nem maradhat ki, a Buzsáki Boszorkányos néptáncegyüttes sem, annál is inkább mert egy buzsáki hímzésmintáról, a boszorkányosról kapta a nevét és 1948 óta folyamatosan működik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése