Petőfi szobrok-emléktáblák , Petőfi utcák, Petőfiről szóló könyvek- írások,

2022. augusztus 8., hétfő

Makó- Petőfi park

Nelli küldte nekünk a Petőfi park-os  utcatáblát. Nagy köszönet érte  és  természetesen a köszönő/ajándékvers sem marad el. Mégpedig egy új felfedezésem következik: Petőfi  Sándor : Mi nagyobb a nagy Szentgellérthegynél c vers  (megzenésített formája). 


A  google  maps  segítségével  körbe is  járható ez a  park. érdemes is virtuális  sétát   tenni, mert  sok szép régi házat megcsodáhatunk, a tornapályás, tavas, vendéglős, futópályás  pihenő, park mentén.   Virtuális séta a Petőfi park mentén
S a vers:


Dóka  Attila  (sz.1977)

 dalszerző,

 gitáros-énekes,

 programozó-üzletember.


https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=Mak%C3%B3&field_megye_target_id=All


Makó  és környékének emberlakta történet a rézkorig nyúlik  vissza. Makói-csoport néven ismert rézkori lelet öt edényt tartalmaz a régészeti szakirodalomban.
A honfoglalás korából csatok, ékszerek és lószerszámok kerültek elő. 

Az Ajtony  nemzetség  telepedett  itt meg s jól szervezett uradalmat  tartottak fenn. Bizánci papokat is  hívatott Ajtony.  megkeresztelkedett. 
I. István király nem nézte jó szemmel  és csak az alkalomra várt, hogy leszámolhasson kiskirálykodó ellenfelével. Erre  valószínűleg 1027-ben  került  sor, amikor István, Csanád  vezr  tsegítségével a nagyőszi csatában diadalmaskodott, maga Ajtony halálát lelte.  Az ütközet után a területen létrehozták Csanád vármegyét és vele együtt a Csanádi püspökséget. 
makó első írásos  említése  1247 re tehető Vlnuk alakban.1299-ből  van az az oklevél, amely már  Makófalvának nevezi a települést.
A török hódoltság idején kettős adóztatás elől a városba menekültek a környező falvak jobbágyai, növelve a lakosság lélekszámát. Jelentős számú település szűnt meg így, vagy olvadt bele Makóba, annak részévé válva.   a vidék református   központja, lett, 1596-ban Szolimán pasa  felégetet a várost  és  város 1603-ig üresen állt. 
1608-ban Báthory Gábor  védelmébe vette Makót: biztosította mezővárosi státuszát.Később a várost különböző földesuranak  adományozták, akik csak a hasznot leték. Ennek 1676-ban kiadott királyi rendelet vetett véget, makói jobbágyok királyi szabadosok lettek, akiknek nem kellett teljesíteniük a földesúri szolgáltatásokat, csak a kamarának fizettek évente egy összegben 100 tallért, 
 Innentől fogva egy teljesen új Makó története kezdődik, Új településrészekkel,orosz és zsidó  negyeddel is bővült.A török időkből megmaradt szőlőművelés mellett a vízi-, gőz- és szélmalmok üzemelése is jelentős szakmává lépett elő
A Reformkorban a város képviselői mindvégig a haladás mellett tették le a voksukat: elfogadták az örökváltság javaslatát, a 12 pontot,, valamint kijelentették, hogy „Vérrel is készek áldozni a szabadságért.
A makói csapatok (megközelítőleg 428 férfi) súlyos csapásokat mértek az ellenségre a környező falvak  melletti csatákban, de az orosz túlerővel szemben már nem tudtak  eredményekt elérni és lettették a fegyvert az osztrák csapatok előtt. wikipédia Makó történelme


S ráadásként  egy magánkezdeményezésből   létrejött  akció / pályázat , amit  jó lenne  minél több településnek  átvenni, megszívlelni. Amely nem  csak gyönyörködteti, mozgósítja   de össze is kovácsolja az embereket, akik  megvalósítják!  



Nincsenek megjegyzések: