Ilona tagtársunk Pécelre látogatott s jónáhány szép fényképpel megörökítette a látottakat.
Szokásához híven a Petőfi utcatáblát is rögzítette számunkra. Nagy köszönet érte! S természtesen Petőfi vers a megköszönő /ajándék.most is. Mégpedig a sok szép fényképért amit eddig velünk megosztott Ilona, egy olyan Petőfi verses videó, ahol szép tájakat láthatunk a szép vers hallgatása közben
Pécel Petőfi utcájának virtuális néze Három emeletes társasházak, három színre festett óvoda épp úgy látható mint a földszíntes épülettel az utcafrontra néző nagy kertes porták. Igazán változatos az utcakép.Viszont minden kereszteződnél a kerítésekre fel van téve az utcatábla. Ez mamár egyáltalán nem jelelmző. Sokszor az is szerencse ha legalább az utca elején /végén egyszer kiírva látható
Petőfi Sándor: A székelyek
Kulcsár Lajos(sz. 1959)
pantomim-művész
prózai és operett színész
író,
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kulcs%C3%A1r_Lajos
https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=p%C3%A9cel&field_megye_target_id=All
Pécel város Pest megyében. Területén már az kő és rézkorban is éltek emberek, melyet sírleletek bizonyítanak Később szarmamták lakták arégészeti leletek tanúsága szerint. .
A honfoglalás kori időkben a szláv népesség telephelyének déli határa volt. melyet aztán a TARJÁN nemzettség vett birtokába.
A település első okleveles említése Péceli Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében tűnik fel 1335-ben, akinek földbirtoka és valószínűleg állandó lakóhelye is itt volt Mint falu, első említése Peczel alakban 1338-ra datálható, amikor Károly Róbert király a település egy részét Drugerth Vilmos nádornak adományozta
A Péceli család leghíresebb tagja Péczeli Benedek, Mátyás király jogügyi igazgatója és a magyar jogásztársadalom magánpraxist is folytató első ügyvédje. A város első iskoláját 1345-ben alapították.
Buda és Pest 1541. évi török kézre kerülésével Pécel is oszmán kézre került. Ekkor a lakosság egy része elbujdosott, az 1546-os török szandzsák-összeírás szerint 46 , még nőtlen férfi alkotta a férfi lakosságátés csak 1689-től települt újra.
A 17. századi Habsburg-ellenes szervezkedésben a Fáy-fivérek is részt vállaltak, s ennek következményeként a község javadalmának fele a kincstárra szállt. Ez idő tájt Pécel lélekszáma 150-200 főre tehető. A Ráday család házasság révén jutott Pécel fele területének birtokába a másik fele pedig a Fáyak tulajdonában volt.
Ráday Pál,II. Rákóczi Frerenc erdélyi fejedelem kancellárja volt aki szatmári békekötés után költözött ide, ahol 1733-ban halt meg. Ő alapította a később nevezetessé vált Ráday Könyvtárat. Fia, Ráday Gedeon (1713–1792) a neves író és irodalomszervező Pest-Pilis-Solt vármegye követeként vett részt az 1764. évi országgyűlésen. 1782-ben grófi rangra emelkedett, s ő építette - a gödöllői Grassalkovich-kastély mintájára - Pécelen a Ráday-kastélyt.
A vasútvonalat 1867-ben adták át a forgalomnak. A polgárosodás kialakulását a Pestről kirándulni, nyaralni érkezők segítették elő elsődlegesen. A nyaralóházak megépítése szakképzett iparos réteg jelenlétét is indokolta. A település lakosságát akkor földművesek, kis- és középparasztok, valamint iparos és kereskedő réteg képezte.
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9cel#T%C3%B6rt%C3%A9nete
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése