Barbara ismét megajándékozott bennünket egy újabb Petőfis utcatáblával, ami SUGÁRÚT! Az első - s lehet, hogy országunkban az egyetlen Petőfi Sándor SUGÁRÚT, hiszen Budapesten nincs Petőfi sugárút, Debrecenben sincs sugárút Petőfiről elnevezve, és Pécsen sincs Kecskeméten sem sugárút minősítésű a Petőfi út Igaz ott van Petőfi városrész., bár az utcatáblákon nem az jelenik meg, hanem a régebbi városrész név.-Úgyhogy ez igazán különleges dolog, ráadásul a tábla jó régen hírdetheti sugárútságát, mert a formája, betűtipusa régebbi "divatra" emlékeztet, mint az elmúlt 30 év.
Nagy köszönet ezért a különleges tábláért és Szegedért is persze, Jó lesz ismerkedni , bemutatni e nagymúltú várost a tábla aprópóján!
S természetes ajándékvers is van a köszönet mellé Mégpedig egy különlegesség: a Szegedi Szabadtéri Játékokban színre került János vitézből egy 5 perces részlet
S ha már Szeged és a Szabadtéri Játékok! Az idei program egyik darabja a Szabadság-szerelem -Petőfi a vitéz, című volt júliusban. Az előadás főpróbájáról készített videó összefoglaló, igazi kedvcsináló, hogy utazzunk máris Szegedre! Bármikor! 😀
Szeged és környéke az Újkőkortól lakott. A rómaiak is fontos csomópontként használták, kiemelt szerepe volt a pannóniai provinciák között. Valószínűleg Attilának is fő szálláshelye is ezen a vidéken volt, mikor Rómát meghódítani ment.
Először 1183-ban említi egy oklevél Szegedet (Ciggedin) a sóhajózással kapcsolatosan. A Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak.
A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat. IV Béla király 1246 -ban Szegedet városi rangra emélte, megkapta mindazon kváltságokat, amelyeket Buda és Székesfehérvár élvezhetett. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, a sószállító útvonal védelmére .
Luxemburgiai Zsigmond kőfallal vetette körül a várat a török veszély láttán A török többször átvonult és kifosztotta a várost majd 1542-43 telén elfoglalta. A várat kijavítatta. A szegedi nép maradéka az alsóvárosban húzódott meg vagy -szétszóródott a még magyar kézen lévő végvárakvba. Az itt maradottak egyenesen a szultánnak adóztak és ez valamelyes jogbiztonságot is jelentett számukra. Ezzel egyidőben megindult a török, délszláv, és raguzia emberek betelepülése
1686 tavaszán szabadult fel a város (Mercy tábornok serege által). 1715-ben visszakapta szabad királyi város rangját II. Károly királytól kapott címeréthasználja kjelenleg is a város
A szegediek fontos szerepet játszottak az 1848-49-es szabadságharcban!A város négy honvédzászlóaljat állított fel. A Földváry-féle önkéntes nemzetőrség pedig a híres szenttamási sáncok bevételével szerzett dicsőséget.
1849-ben Szeged volt a Forradalmi Kormány utolsó székhelye, és Kossuth is itt mondta el utolsó nyílvános beszédét.
Az 1879.es nagy tiszai árvízben Szeged gyakorlatilag elpusztul. Ez volt a török pusztítűás után a legnagyobb a katasztrófája a városnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése