Veresegyház széles Petőfi utcáján végigsétálni a városi és falusi élmények keveredésével tehetjük meg.
A Petőfi utcatáblát Hildának köszönhetjük.! Nagy köszönet érte, s természetesen ajándékvers is jár érte! Mégpedig most, a Minek nevezzelek című,. Remélem sikerül örömet szerezni vele !
Mint általában, most is invitálok mindenkit egy kis virtuális Petőfi utcás sétára, hogy jobban megismerhessük e Pest megyei várost. Láthatjuk majd, hogy egy kis terecske is kapcsolódik hozzá középtájon, amit Petőfi térnek neveztek el s egy életnagyságú Petőfi szobor is áll rajta. A krónika szerint Petőfi 1843-ban és 47-ben is átutazott Veresegyházon, s ennek állít emléket a szobor.
Kálid Artúr (sz 1970)
Souvenir ,
Ararát és
a Bárka Színház : legjobb alakításért járó
KÖZÖNSÉG Díj
birtokosa.
Magyar színész,
film és szinkronszínész
Veresegyház az őskor óta lakott terület A kr. előtt 4000-3000 évvel ezelőtti leletek arra engednek következtetni, hogy az un. Dunántúli Vonaldíszes Kultúra népe lakta.
A későbbi korokban előkelő szarmata család (törzsőnök) lakhelye és temetkezési helye lehetett. Utánuk az avarok telepedtek meg,
Első írásos emlék 1375-ből való, Rátót nemzetség birtoka volt Az 1430-as években, királyi adományként a Váci püspökség birtokába jutott, akik a Lábas-tavat halgazdaságként kezdik üzemeltetni.
A török időkben szultáni birtok, majd törökök kiűzése és a Rákóczi szabadságharc után a Váci püspökség kialakította a Versegyházi Ispánságot. Ezzel visszaszerezve azt, egyházi birtokrésznek. Az akkori falu főként mezőgazdasági termelésből élt és fejlődött. Várossá nyílvánítása 1999-ben történt meg.
A Veresegyházi Asszonykórus gondolom sokaknak ismerős, s hallotta is már előadsáuk valamelyikét. Másik sokak által ismert (látogatott) hely Veresegyházán a Medve park, mely minden nap látogatható.
Keszthelyiné Solymosi Ilona tagtársunk
pár évvel ezelőtt készítetett fényképei is segítenek
Veresegyház megsimerésében.
Veresegyházi tó és medvepark .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése