Petőfi album-1898- 3-.rész

 Báró Eötvös József  az első  Magyar kormány Vallás és Közoktatásügyi  Minisztere volt  1848 áprilisától fél éven át.  

Majd ezt a tisztségét  még egyszer  betöltette 1867-71 között a Kiegyezést követően. S egyúttal a Magyar Tudományos  Akadémia elnöke is ezen idő alatt. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3)

A Petőfi albumba  bekerült írása  Petőfiről, még az élő Petőfiről/ Petőfihez  szólt.  Hiszen nem érte meg ezen petőfi album létrejöttét. Érdekes így olvasni gondolatait a fiatal költőről akiben az magyar  líra megteremtőjét  látta.  S nem tévedett. Petőfi valóban megújította  rövid élete alatt a  magyar költészetet!

Eötvös József(1813-1871)

író

kétszer is

vallás és közoktatás ügyi miniszter 

https://hu.wikipedia.org/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3)

A kor másik jelentős alkotója Zichy Mihály  festő-grafikus s egyben a  könyv  borítójaként  választott alkotása : Petőfi apotheosisa képi formában fogalmazza meg  azt a különleges   státuszát  Petőfinek a magyar irodalomban, melyről B,. Eötvös József  beszélt. Viszont Ő már Petőfi halála után készítette ezen alkotást. 

APOTTHESISA jelentése: embereknek az istenek közé  helyezése. S tekintélyes azon  költők sora akik közé emelte Petőfit  (teljes  joggal) Zichy Mihály)

Azóta sem lett egyetlen költők sem ilyen  magaslatokba  emelve!

https://hu.frwiki.wiki/wiki/Apoth%C3%A9ose

Zichy Mihály: Petőfi apoteózisa 

1898. Illusztráció. 

Petőfi mellszobrát a Sajtó, a Forradalom és Hungária veszik körül,

A levegőben Homeros, Dante, Boccaccio, Zrínyi, Csokonai és Béranger várják költőtársukat.  rodalomtörténet 15, oldal

Megjelent: Petőfi-album stb. Bp. 1898. 32. 1.  

Zichy Mihály (1827-1906)

festőművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zichy_Mih%C3%A1ly

Zichy Mihály tehetségét a kor  jelentős  költőinek  illusztrálására is fordította Arany, Vörösmarthy, Madách ikonikus műveit is illusztrálta.

S egy pár sor a mamár  nem igen ismert  , de Zichy  alkotásán  megjelenített   Berenger ről:

 Pierre-Jean de Béranger 1780- 1857– Párizs francia lírikus. Ady írta:  Béranger a magyaroknak akkor született, amikor Petőfi olvasott először Béranger-sort, s azért él ma is nekünk, mert Petőfi akarta. – Ady Endre, Petőfi nem alkuszik- 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pierre-Jean_de_B%C3%A9ranger

S itt újra vissza kell idézni  Báró  Eötvös József  iménti gondolatait, melyben a nyugati irodalom  magas szintű ismeretére int! S mily könnyen  elfelejtjük mi is, hogy Petőfi  úgy lett a magyar költészet átalakítója, hogy nagyon is jól ismerte  a német, francia , angol irodalmat, sőt fordította is!