Petőfi szobrok-emléktáblák , Petőfi utcák, Petőfiről szóló könyvek- írások,

2022. november 21., hétfő

Petőfi S. út- Mezőtúr

Judittól kaptunk a mezőtúri  Petőfi S. utcáról képeket. Nagy köszönet érte, s természetesen  a köszönő/ajándék  vers most  is következik. Mégpedig "Petőfi Sándor maga "fogja előadni :-)  Pontosabban  egy  fiatal színészünk, akinek a kilétére  nem  tudtam  rálelni, de Petőfi  hasonmásnak  maszkírozva  járja az országot és a legkülönbözőbb helyeken felbukkan, járókelőket szólít meg. Akik persze  rögtön  ráismernek "Petőfire" Így most  az Ő előadásában következik : Az Alföld c  Petőfi vers.





A google maps segítségével virtuálisan is  végigsétálhatunk e  alföldi  kisváros  Petőfi utcáján, a linkre  kattintva Virtuális sétára való a Petőfi úton

Petőfi Sándor: Pusztán születtem


A színész névtelenségbe  burkolózott

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=Mez%C5%91t%C3%BAr&field_megye_target_id=All



Mezőtúr, már a honfoglalás elptti idpkben is lakott  terület volt." A Berettyó, amelynek partján települt, az Árpád korban a Túr nevet viselte és a folyó mentén több település nevében is előfordul: Túrkeve, Túrpásztó, Túrtő. Okleveleink Thur, Túr, Nagy-Túr, Tisza-Túr, Mező-Túr néven emlegetik. Az ármentesítés előtt a települést félig átölelő mocsárvilág a Nagy-Sárrét kezdetét jelentette. Volt, hogy áradásos időben Túrról Szarvasra csónakon el lehetett jutni.

Az első írásos emlék az 1205-1235 közötti időből való: a Váradi Regestrum TUR. Mezőtúr 1378-ig királyi birtok. Első ízben Zsigmond adományozta Brankovics Györgynek, cserébe a hadászati szempontból fontos délvidéki birtokaiért. A város földesurai később gyakran cserélődtek.

A török kiűzése és a Rákóczi-féle szabadságharc idején nagyon súlyos időszakot éltek át a túriak.  A lakosság kétszer kényszerült a város elhagyására 1692-től 1699-ig tartott az úgynevezett “első futás”, 1705-1710-ig a “második futás.”

A lakosság védett helyekre húzódott, de ekkor is szervezett közösségi életet élt, és mezővárosi jogait is sikerült átmentenie. Nagy Lajostól és Mátyástól kapott privilégiumaikat a későbbiekben jól kamatoztatták. A folyószabályozással kiépült hatalmas gátrendszer létrejöttével  megkétszereződött a földművelésre alkalmas terület. Mindezzel együtt megszűnt a várost övező mocsárvilág.

A tanyásrendszer már az 1710-es években kialakult. Ez országosan is egyike volt a legrégibb ilyen jellegű gazdálkodási formának. A 19. század második felében a lakosság egyharmada a tanyákon élt. Az első tanyasi iskola 1874-ben épült. Az építkezést a birtokosok adományai tették lehetővé. 1927-ben már tizenkilenc, 1950-ben pedig 22 iskola működött a határban.

Az itt élő népet mindig az erős szabadságvágy jellemezte. A földesúri terhek alól  megváltotta magát már 1848. előtt, önerejéből.

Az 1848-as események nagy hatással voltak a városra. A túriak ott voltak a délvidéki, a kassai harcokban, a szolnoki csatában Damjanich mellett, ahol a rendkívüli hősiességgel csatázó túri “fehértollasok” közül 52 honvéd esett el. De ott voltak a Budai Vár visszafoglalásánál is.  A ’48-as szabadságharcban nagy volt e vidék embervesztesége és a megtorlás elől bujdosók száma."

Sok érdekesség  van  város  területén minden felé. Érdemes időt  szánni a  videó megtekintésére.

Csak egyet kiemelve: A városon halad  át a 47. szélességi kör, amelyet "láthatóvá" tettek. :-)

 http://bodokifodor.hu/mezotur



Nincsenek megjegyzések: