Petőfi szobrok-emléktáblák , Petőfi utcák, Petőfiről szóló könyvek- írások,

2022. november 22., kedd

Petőfi tér- Mezőtúr

Judit Mezőtúron járva  nem csak  Petőfi utcát, hanem  a Petőfi teret is  "lencsevégre kapott"  Nagy köszönet érte!  S természetesen  most is következik, a köszönő/ ajándék  Petőfi vers: Az alku! Ugyanattól a színésztől (akinek  személyét  homály fedi) viszont "Petőfiként" népszerűsíti   a költő  verseit. 

A mezőtúri  Petőfi  tér  a Petőfi utca  közepe  táján  , csatlakozva  a Petőfi utcához, található. A google  maps autó a teret nem járta körbe, de épp  Judit  fényképéből tudhattuk meg, hogy van rajta  játszótér, komoly  , jól látható, olvasható házirenddel. 

Petőfi Sándor. Az alku




https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=Mez%C5%91t%C3%BAr&field_megye_target_id=All


VÁROSI LEGENDA

2017.10.29. 17:20

Hallott már a mezőtúri vendégmarasztaló sárról? Petőfi még írt is róla!

El tudják képzelni, hogy az egyik legismertebb költőnk, nemzeti hősünk és forradalmárunk, maga Petőfi Sándor rímet költött a mezőtúri sárhoz? Igen, jól olvasták, a sárhoz! Íme, Mezőtúr egyik fontos „városi legendája”, amely mára talán nem is legenda, hanem tény.

A legenda 1847 júniusába repít vissza bennünket, amikor a hónap tizedik napján Petőfi Sándor elindult Nagyszalontáról, jó barátjától, Arany Jánostól, Pest felé véve az irányt.A költő másnap, június 11-én, a kora esti órákban érte el Mezőtúrt, ahol a hidszegi réven átkelve a három lóval vontatott szekere elakadt a feneketlen, sáros, ragadós útba torkolló „Pityefok” nevű vizes árokban. A település legényei közül sokan a segítségére siettek, végül a férfiak együttes erejével és a paripák erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült kihúzni az elakadt szekeret. Petőfi szekerével a sötétség beálltakor érkezett meg a Mezőtúr nyugati peremén álló, „Zsindelyes” nevezetű fogadóhoz, ahol szobát bérelt éjszakára. Ott aztán kipihenve az út addigi fáradalmait, késő estig beszélgetett és koccintgatott a fogadó ivójának törzsvendégeivel. Erről az útról írta később Úti leveleiben:

annyi sár ragadt a kerekekre, hogy a szó legszentebb értelmében minden száz lépésen meg kellett állnunk, s levasvillázni a küllőkről a gáncsoskodó fekete írósvajat”

A történet szerint még aznap éjjel megírta csodás művét, az Utazás az Alföldön című költeményt. 

zoljon.hu/kozelet-jasz-nagykun-szolnok/2017/10/hallott-mar-mezoturi-vendegmarasztalo-sarrol-petofi-meg-irt-rola

Íme:rcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1847-EFBB/utazas-az-alfoldon-F1B6/

UTAZÁS AZ ALFÖLDÖN

Pompás kis útazás, valóban!
Alig van egy arasznyira
Fölöttem a felhő, oly terhes,
Szakad nyakamba zápora.
Bundám dohányzacskómra adtam,
Hogy az maradjon szárazon.
Csuron víz vagyok. Még megérem,
Hogy végre hallá változom.
Minő az út!... de vajjon út ez?
Vagy fekete kovász talán?
Mely ha kisűl, leszen belőle
Kenyér az ördög asztalán.
Ne dögönyözze kend csikóit,
Ne dögönyözze kend, kocsis,
Fölérünk Pestre, ott leszünk tán
Már az itéletnapon is. -
Hej, alföld, alföld, nem reméltem,
Hogy így fizess szerelmemért!
Vagy tán e zápor és ez a sár
Épen szerelmemért a bér?
Csakugyan az lesz... a záporban
Bucsúkönyűid ömlenek,
S karod a sár, amely helyettem
A kereket öleli meg.
Szép tőled, kedves alföldem, szép,
Hogy engem ennyire szeretsz,
Hogy távozásom így megindít,
Hogy ilyen bánatot szerez;
Örűlök rajta, hogy irántam
Ily érzékeny szived vagyon,
De, szó ami szó, jobb szeretném,
Ha nem szeretnél ily nagyon.
 
Mezőtúr, 1847. június 11,
Mezőtúr, már a honfoglalás előtti idpkben is lakott  terület volt. Az első írásos emlék az 1205-1235 közötti időből való: a Váradi Regestrum TUR. Mezőtúr 1378-ig királyi birtok. Első ízben Zsigmond adományozta Brankovics Györgynek A török kiűzése és a Rákóczi-féle szabadságharc idején nagyon súlyos időszakot éltek át a túriak.  A lakosság kétszer kényszerült a város elhagyására 1692-től 1699-ig tartott az úgynevezett “első futás”, 1705-1710-ig a “második futás.” Nagy Lajostól és Mátyástól kapott privilégiumaikat a későbbiekben jól kamatoztatták. A folyószabályozással kiépült hatalmas gátrendszer létrejöttével  megkétszereződött a földművelésre alkalmas terület. Mindezzel együtt megszűnt a várost övező mocsárvilág.A tanyásrendszer már az 1710-es években kialakult. Ez országosan is egyike volt a legrégibb ilyen jellegű gazdálkodási formának. A 19. század második felében a lakosság egyharmada a tanyákon élt. Az első tanyasi iskola 1874-ben épült. Az építkezést a birtokosok adományai tették lehetővé. 1927-ben már tizenkilenc, 1950-ben pedig 22 iskola működött a határban. Az itt élő népet mindig az erős szabadságvágy jellemezte. A földesúri terhek alól  megváltotta magát már 1848. előtt, önerejéből. Az 1848-as események nagy hatással voltak a városra. A túriak ott voltak a délvidéki, a kassai harcokban, a szolnoki csatában Damjanich mellett, ahol a rendkívüli hősiességgel csatázó túri “fehértollasok” közül 52 honvéd esett el. De ott voltak a Budai Vár visszafoglalásánál is.  A ’48-as szabadságharcban nagy volt e vidék embervesztesége és a megtorlás elől bujdosók száma."
Egy régi  képekből összeállított videót  választottam ehhez a mezőtúri  tudósításhoz. (Minden   városnak, falunak kelle egy ilyen, múltat  megörökítő  videójának lennie.)

Nincsenek megjegyzések: