Egy projekt lezárása mindig örömteli és szomorú egyszerre.
Örömteli, mert sikerült valamit végigvinni, sok -sok egyéni élménnyel aminek egy közös alkotás az eredménye.
Szomorú, mert el kell engedni egy témát, egy folyamatot, ami már ismerős és szeretett volt. A benne résztvevő személyektől is búcsúzni kell, holott nélkülük az egész projekt nem jött volna létre.
Örömteli, mert számszerűsíthetővé válik sok része, s így egzakt értékekként használhatóak.
Szomorú mert a projektenek az adatok mögötti érzelmek , ismeretek hatása nem megjeleníthető
Örömteli, mert a közreműködők jóvoltából. sok vers , település , s Petőfihez fűződő interpretáció összegyűjtésére volt mód ezen idő alatt
Szomorú, mert még sok felfedezére lett volna mód.
Nézzük tehát a számokkal kifejezhető eredményeket
, amelynek egy része a blog felületén mindenki számára látható ,
másik része viszont csak a blogíróknak tekinthető meg.
Ez a bejegyzés a 239.
A bejegyzés írásának pillanatában 3445 látogatója volt a projektnek .(Amit automatikusan mér a blogot üzemeltető blogspot.)
A blogot a következő 27 országokból látogatták eddig:
Ausztria Ausztrália
Brazília
Dél-Korea
Egyesült Államok Egyesült Királyság
Franciaország
Hollandia Hongkong
Írország Izrael
Japán
Kambodzsa Kanada
Magyarország
Németország
Olaszország Oroszország
Portugália
Spanyolország Svájc Svédország
Szaud Arábia Szenegál Szerbia
Ukrajna
Venezuela
Az mindenképp leszűrhető a grafikonképből, hogy az időjárás , és az utazások gyakorisága befolyásoló tényezője volt a blogra érkező képeknek. A télies időjárással természetes csökkenés mutakozik de ez érthető is. Ezt a következtetést támasztja alá a következő adatsor (amit a blogot üzemeltető cég programja mér, állít össze )
A jobb szélén megjelenő szám azt mutatja, hogy hányan nézték meg azt az adott bejegyzést. Itt befolyásoló tényező volt, hogy aki készítette a fényképet, hány ismerősének hívta fel a figyelmét a bejegyzésre. Nyílván aki nagyobb ismerősi körrel rendelkezett nagyobb nézettséget is vonzott.
Ettől függetenül azonban volt egy kb . 8-10 fős olvasó bázisa is a projektnek, akik mindenféle külső ráhatás nélkül rendszeresen olvasták a blog új és újabb bejegyzéseit.
A 14 alatti nézettséget nem közölte a központi statisztika.
Amit még pontosan igazol a statisztika, hogy igazán jó ötlet volt ennek az emlékező projektenk fő témájává a Petőfi utcákat, utakak , tereket választani. Így személyes élményé, felfedezéssé váltak a fényképek készítései. Érzelmek, hangulatok, gondolatok kapcsolódtak egy-egy településhez.
Arról nincs adatom, hogy az utcatábla felfedezőknek mennyire tetszettek a köszönő ajándékok. Reménykedem, hogy meghallgatták, s talán örültek is egy kicsit nekik.
A projektnek 35 résztvevője volt :
- Ághné Pápay Kornélia Antal Barbara B.Fné. Anna Bíró Ágnes, Bujtorné Gulyás Zsuzsa
- Csiszár Hilda Csiszár Hilda unokája Dudás Adrienn Erzsike Farkas István Gombocz Eszter
- Horváth Ildikó József Erzsike Keszthelyi Viktor és Barbara Keszthelyiné Solymosi Ilona
- Kiss Károly és felesége Kiss Katalin Kóra Zsuzsa Kottlár Babi Ludikárné Kovács Katalin
- Mérész Andrea Míra-Zita Murnyák Bíró Judith Murnyák Sándor Nagyváradi Szűcs Mihály
- Orosz Erzsébet Porkoláb Eszter Rákos Kata Sterk Katalin Szabó Edit Szűcs Zsuzsa
- Tóth Zoltán Tóthné Varga Etus Ungvári Mihály Vadász Erzsébet
Külön köszönet minden egyes résztvevőnek! Nélkülük a projket nem jöhetett volna létre ! A lelkesedésük , az odafigyelésük éltetette az emlékező évet Petőfire.
Összesen 149 Petőfi vers hangzott el (Volt néhány ami többször is de különböző előadóktól)
206 (színész, énekes, szobrász, festő, író, könykészítő, zenei együttes ) interpretációjában találkozhattunk a projket ideje alatt Petőfi verssel, szoborral vagy Petőfiről lejegyzett gondolattal, anekdótával , irodalomtörténészi előadással.
3-an megosztották
személyes érintettségüket
is Petőfi költészetéhez.
( Jó lett volna ha többen is tollat ragadnak, de tudom ez a legnehezebb része egy ilyen projektnek. Ezért is külön nagy köszönet, hogy megtették!( Szűcs Zsuza, Keszthelyiné Solymosi Ilona, Kőszeghy Miklós) .
A következő 110 településen "jártunk":
- Adony (19 Albesti(Fehéregyháza)Románia (1) Aszód (2) Bajánsenye(Senyeháza) (1)
- Balatonalmádi (1) Balatonfenyves (1) Balatonkiliti (1) Balatonmagyaród (1) Baltonakali (1)
- Bánkút- Bálvány hegy (1) Berkenye (1) Budakeszi (1) Budaörs (1) Budapest (7) Buzsák (1)
- Cegléd (1) Coltau(Koltó) Románia (1) Csenyéte (1) Csetény (1) Csipkerek (1) Csomád (1)
- Csongrád (1) Dabas (1) Debrecen (2) Dég (1) Dömsöd (2) Dunaharaszti (1)
- Ecser (1) Eger (1) Erdőkertes (1) Garáb (1) Göd (1) Gödöllő (1) Gyál (1) Gyömrő (2) Győr (1)
- Györköny (1) Gyula (3) Homokszentgyörgy (1) Igar (1) Iklad (1) Isaszeg (1)
- Kecskemét (1) Kerkabarabás (1) Kijiv (Kijev) Ukrajna (1) Kiskorpád (1) Kiskőrös (2)
- Kiskunfélegyháza (2) Kiskunhalas (1) Kiskunlacháza (1) Kisszékely (1) Komarno(Szlovákia) (2)
- Komárom (2) Kőszeg (1) Lajosmizse (1) Maglód (4) Makó (1) Márkháza (1) Mezőtúr (2)
- Mindszentkálla (1) Miskolc (2) Monor (1) Nagyberény (1) Nagydorog (1) Nagykovácsi (1)
- Nagytarcsa (1) Oradea-Nagyvárad (Románia) (1) Ozora (1) Örkény (1) Pécel (2) Pilisborosjenő (1)
- Pilisvörösvár (1) Poroszló (1) Ráckeve (1) Ságvár (1) Sármellék (1) Sárszentlőrinc (1) Simontornya (2)
- Siófok (1) Somogyvár (1) Somoskő (Salgótarján) (1) Sopron (2) Strasbourg (1) Sülysáp (1)
- Szatymaz (1) Szeged (3) Székesfehérvár (2) Szentendre (2) Szigetszentmárton (1)
- Szigetszentmiklós (1) Szolnok (1) Szulok (1)
- Taksony (2) Táska (1) Tata (1) Tihany (1) Tiszabezdéd (1) Tököl (1)
- Vác (4) Vajta (1) Velem (1) Veresegyház (1) Veszprém (1) Villány (1) Villánykövesd (1)
- Záhony (1) Zalalövő (1) Zebegény (1) Zomba (1) Zsámbék (1)
Ami fontos még részemről az a felfedezés,hogy
Petőfi utca/tér/köz, park, út, körút azaz közterület név nincs minden településünkön, viszont van ahol az előbbiekből több féle is található
A Petőfi közterületek megjelenését első hullámban a kiegyezést követő 15 - 20. évtől találhatjuk meg.
A második elnevezési hullám a költő születésenek 100. évfordulója környékén erősött még Tehát itt van egy 40-50 éves idővallum, amikor nem nagy tömegben, de annál elkötelezettebb emberek tevékenysége során kapták régi, más nevű utcák Petőfi nevét.
Volt még egy nagy elnevezési hullám , az 1948-49-es években amikor a hősises szabadságharc eseményeit narratíváló kormányzat szorgalmazta ezt. Ez kitolódott az 1950 -es évek elejére is - az új tanácsrendszerben is
Ezt követően azonban ez az utca elnevezési hullám megszűnt!
Ugyanezek a tendenciák figyelhetőek meg a Petőfi szobrok, emléktáblák felállítása kapcsán, azzal a különbséggel, hogy az első emléktáblák felállítása megelőzi legalább10 évvel az első közterület átnevezést Petőfire.
Az emléktáblák voltak az elsők, amelyek közösségi összefogásból először "rést ütöttek" Ferenc József császár és magyar király bürokratikus elnyomó rendszerén.
A második hullám az emléktábla állításban is Petőfi születésnek 100. évfordulója
Mely harnadik hullámban 1948-49 ban felerősödött.
Volt egy negyedik hullám is szobrok, emléktáblák állítása terén. Ez Petőfi születésének 150. évfordulója 1973-74 évei.
Az irodalmi élet, különösen a Petőfi kör már a haynaui korszak lezártával nyíltan vállalta, hogy Petőfi költészetét őrizni , ápolni kell, ami azóta is folyamatosnak mondható, hiszen a közoktatás része 12 éven keresztül művészete.
S hamár a közoktatásnál tartok, egy személyes éményt is szeretnék, -így a végére- leírni. Pedagógusként az ember minden évben minimum egyszer , a március 15-ei ünnepély során , tanítóként/ magyar -történelem tanárként ez többszörődik persze.
Az élmény mindig ugyanaz . A gyerekeket elbűvölik a Petőfi versek, és az ünnepélyekre való felkészülés.. Talán ezt is őrizzük magunkban évtizedeken át.
Van egy diaképem, melyet egyik tanulóm készített, s pontosan megfogalmazta benne az érzelmeit is.
Március 15-ei műsort készíteni egyébként is öröm, mert 4 év közös munka, értékátadás előzi meg, mire oda jut egy osztállyal az ember , hogy vállalkozhat rá nyugodt szívvel.
Nagy köszönet, és hála mindekinek a beküldött
fényképekért, írásokért ,
hogy egy ilyen rendkívüli emlékév részesei lehettünk.
Így közösen
, a saját módunkon,
és
- nem mások által elképzelt előadásban -
ünnepeltük Petőfit!
