" Itt születtem én ezen a tájon"- hangzott az előző (kiskunfélegyházai) bejegyzésben . Most én mondhatom el ugyanezt, magamról, mert szülőfalumból -és ahol életem nagyobbik részét -47 évét- éltem - Nagykovácsiból kaptunk Petőfi utcatáblát, és utcaképeket is, Sterk Katalintól. Nagyon köszönöm Kati a fényképeket, s természetesen ajándékvers is lesz érte .
A nagykovácsi Petőfi utca a község végében található, s ahogy a képeken is látszik meglehetősen csendes részen. Nem is túl hosszú, nem is nagyon széles utca, de még mindig elég nagy kertekkel, felújított vagy éppen új építésű, házakkal.
Sajnos a google maps autója nem járt benne, csak a Kossuth utca (korábban Fő utca ) és Petőfi utca sarkát lehet meglátni általa.( Petőfi utca- Kossuth utca találkozása google map . ) A régi '50-es évek végi képeken, még a Fő utca szerepel, így bizonyára az elnevezések a '60-as évek elején történtek meg, de pontos dátumát nem tudom. Azt viszont igen, hogy gyerekkoromban - a mainál sokkal kisebb lélekszámú faluban élve,- bár tudtuk, hogy mely utca hol van, nem nagyon mentünk olyan utcákba ahol nem volt rokon, vagy ismerős. Így a Petőfi utcában gyerekként aligha jártam. Nincs emlékem róla legalábbis. Később is csak akkor, ha tanítványaim kapcsán családlátogatás miatt ott volt dolgom. Az ember valahogy hamarabb elment az erdőbe járni egyet, -akkor tájt- mint az utcákon sétálgatni.
.jpg)
Major Tamás (1910-1986)
Kétszeres Kossuth díjas.
Kiváló művész
Nagykovácsi Budapest agglomerációjának része, zsákfalu. Már a római korban lakott volt, a letelepedett legionárus katonák által. Főként a Nagyszénásnak és Zsíros hegynek nevezett oldalon éltek., szőlőtermesztéssel is fogalakoztak,-ami az újorban már egyáltalán nem létezett-Pénz érmék, cserépedény maradványok és sírkövek is őrzik emléküket. Ez utóbbiak a templom külső falába vannak "beágyázva. ".
Mátyás király idejében a király kovácsai lettek ide telepítve, innen is van a falu neve. A törökök kiűzése utána a Habsburgok sváb családokat telepítettek ide, ők építették fel a falu barokk templomát is.
Az 1800as évek közepétől jelentős barna kőszén bányászat indult meg, meg amely 1969-ig tartott. Így a lakosság nagy része bányászként dolgozott, vagy őstermelő, kereskedőként vitték a megtermelt zöldségféléket a piacokra Budára A betelepült munkásréteg az 50-60-as évektől a Ganz gyárba, vagy a Csepel Művekbe is utazott. Napi akár 3-4 órát is utazással töltve. Minden busznak megvolt a maga törzsközönsége.
1840-es években épült fel a falu legjelentősebb épülete a Tisza kastély, mely a II. vh után állami kézbe került, Viszont a Tisza család csak úgy volt hajlandó átadni kastélyát, ha az állam gyermeket ellátó intézményként hasznosítja. Így lett a Földművelési Minisztérium Erdészeti Nevelő Otthona, mely az ország teljes területéről befogadta az erdészeti dolgozók gyermekeit. Az oktásuk viszont a falu általános iskoljában valósult meg, az "intézetis" osztályokban.
Jómagam is ilyen intézetis osztályba jártam , s életem legjobb élménye volt, sokféleségünk, a tájnyelvek , különböző népcsoportohoz tartozásuk sokaságával együtt felnevelkedni. Tanítóként visszatérve régi iskolámba alapvető igényem volt, hogy olyan osztályokat taníthassak ahová "intézetis" gyerek is járnak. A tolerancia, az elfogadás legtermészetesebb és legjobb módja ez a gyerekeknek és pedagógusoknak egyaránt. S amíg a nevelőotthon működött - rendszerváltás után még pár évig- ebben részem is lehetett.
A háborút követő kitelepítések és betelepülések következményeit viselte -más hasonló sorsú falvakhoz hasonlóan- Nagykovácsi is. Kevesen ismerik mamár a falu ezen idejének életét. s azt a folyamatot, ahogy végül is összekovácsolódott a falu lakossága a '60-as évek végére..
Már a rendszerváltás előtt elkezdődött a falu népességének növelése. Először "csak " hétvégi telkek kiparcellázásával, - főként a honvédség, rendőrség, és magasabb párt, és kormányzati szereplőknek. a Zsíros hegy, és a - mamár Remeteszőlősnek nevezett - területen . Ezt aztán nagy ütemben folytatva a fővárosból vidékre költözők mára megnégyszerezték a falu lakosságát az elmúlt 25-30 év alatt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykov%C3%A1csi
Íme az Öreg iskola A felső középső kép a mozaikban, ahova én is jártam alsós koromban, sőt a '80-as években még tanítottam is benne - a még akkor is használatban lévő- tornatermében. Aztán a rendszerváltással az épület 25 éven át , bedeszkázott ablakú épületként állt a falu központjában. Mára azonban felújítva a község közművelődését, szolgálja. Könyvtárként, múzeumként, kiállító és közösségi térként. A képek a saját felvételeim, és az " én "Nagykovácsimat őrzik.
S a , mai Nagykovácsit bemutató video
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése