Kiskunfélegyházán járva a korábbiakban, https://petofi200.blogspot.com/2022/04/kiskunfelegyhaza-petofi-sandor-utca.html óhatalanul felidőződtek gyerekkorom rendszeres Csongrádra történt nyári utazásai. Félegyházán mindig át kellett szállni, a műbör üléses gyorsról a fapados személyi vonatra. A személyvonat lassú ütemes zakatolása az ablakon kibámulós alföld élményeim előjöttek. A nyár 15 éven át , az ALFÖLDRŐL szólt nekem egy hónapon át. Tiszával és a gáttal, városi piaccal, kultúrházi műsorokkal, moziba járással, és legfőképp a levegő más ízével, az élet más ritmusával, galamb turbékolással. Amit akkoriban a hegyvidéken még nem lehetett hallani.
Teljesen megértem Petőfi elragadtatottságát az alföldi táj kapcsán, Talán épp azért, mert éreztem gyerekként, is , hogy milyen nagy különbség az ha a szem határtalan messzeségbe nézhet, és nem áll útjába egyetlen hegy sem, mint a hegyek közé préselődött Nagykovácsiban .
" Börtönéből szabadult sas lelkem ha rónák végtelenjét járom" egyezett az én érzéseimmal, gondolataimmal.
A végtelen hosszúnak tűnő utcák, melyeken órákon át lehet róni a kilómétereket. Csongrádon is így volt. A vasútállomás legalább 3km-re volt a központtól ahova mentünk, Melegben vagy esőben- GYALOG. Szerettem gyerekként is a ezeket a hosszú a gyalogutakat, amiket sokszor hetenként megtettünk oda-vissza, mikor a dédmama sírját mentünk meglátogatni/ ápolni a vasúttállomás túloldalán lévő temetőbe. Kardvirág vagy törökszegfű csokorral, öntözőkannával, kiskapával a kézben. A Petőfi utca párhuzamos a Vasút utcával Csongrádom.. Széles, zárt udvarú telkekkel. Kíváncsi szemek elől lezárt. Egy hegyvidéki faluban nem érezhető az a szabadság, tágasság sosem mintt az alföldön.
Csongrád Petőfi utca virtuális sétája google maps
Petőfi Sándor : A farkasok dala
Fehér Sándor (1973-2011)
hegedűművész
Posztomusz Magyar Civil Becsületrend díj
http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-csongrad.shtml
Csongrád a Tisza jobb partján fekszik. Határában van a Körös-Tisza torkolata. A monda szerint Árpád vezér az Ond törzsnek adta szálláshelyül és fia Ete földvárat épített itt.István király idejében királyi birtok lett. A tatárok nem kímélték, felégették . majd IV. béla a kunokkal népesített be újra. A török hódoltság idején török közigazgatási központ lett.Medresszel, fogadóval, minarettel, iskolával.
Az 1700-as évektől jelentős fejlődésnek indult, 1720, ban már felépült a Szent Rókus templom majd 1769-ben a Nagybolodgasszony templom is. Az 1830 -as években kolera pusztította lakosságát, majd a szabadság leverése után a császáriak felgyújtották a várost megtorlásul, azért, mert sok lakosa harcolt a hondvéd seregben.
Mára 25000 fős várossá fejlődött. 6 temploma, 5 múzeuma, 3 középiskolája 10 általános iskolája és 6 országban van testvérvárosa. Élhető nyugodt város, termálvizes stranddal szállodákkal. Patináns Erzsébet szállója a központban, több mint 100 éve szolgálja az ide látogató vendégeket. Csongrád wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése