Petőfi szobrok-emléktáblák , Petőfi utcák, Petőfiről szóló könyvek- írások,

2022. július 21., csütörtök

Csetény-Petőfi utca

 Mihály  tagtársunktól kaptuk a  csetényi Petőfi utca iránymutó és  házszám tábláját, a többi képpel  együtt  Nagyon nagy köszenet érte! , Ezúttal  Petőfi egy kevéssé ismert verse  a RÁKÓCZI következik   köszönetként.



Petőfi utca nevű buszmegálló is van Csetényben melyet a a google maps-os sétán fedeztem fel .Érdemes  végigsétálni virtuálisan, már  azért is, mert  olyan különleges az utca, hogy egy  részén patak fut át, s így az egyik oldala a patak másik oldalra esik.  Mindez a tavasz virágzó fáival , gólyafészkekkell a villanyoszlopokon!


Petőfi Sándor : Rákóczi


Ferenczi Attila (sz: 1979)
színész, 
 Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagja
Ungvár  






Csetény  a Közép Dunántúlon terül  el, Veszprém megye  része. Területén már  a csiszolt  kőkorban is  éltek  , majd a késő rézkori népek is lakták. A mai napig  új és új régészeti bizonyítékok kerülnek elő a földből. A rómaik hagyták itt  a legmaradandóbb nyomot. Három részén is találtak jelentős  tárgyi emléket  ott létükről.
20 honfoglalás kori  sírt tártak fel az 1900  -as évek elején a falu területén. S  Bár írásos  emlék nincs  ebből a korból, a tárgyi emlékek meggyőzően bizonyítják  őseink itteni  megtelepedést. Oklevélben először 1326-ban  van említés a  faluról.Ekkor  vált  kiályi birtokká, a Cseszneki vár tartozékaként .
A  török hódoltság alatt  a magyar királynak és  törököknek is adóztak, és a falu lakossága  jelentősen lecsökkent.,majd elnéptelenedett.
Az 1600-as  években újra birtokba vette a területet  31 család  akik leszármazottjai (neveikben ) a mai napig  megtalálhatók a falu lakosai között.
 
Az 1700-as  években. újabb  telepesek érkeztek  főleg szlovák és német  anyanyelvűek.

 A korabeli térképeken már  jól felsimerhető a falu mai  utcaszerkezete. A mai  Petőfi utca akkor a  Suttyom a mainál is hosszabb volt (Pedig a Petőfi utca ma is jó hosszú)

" A községben virágzó kézműipar alakult ki, a helyi mesteremberek általában a palotai és zirci céhekhez tartoztak."

Csetény wikipedia oldala oly bőséges, hogy inkább  figyelembe ajánlom  olvasóinknak  böngészését, mert korokként igen részletes leírással tárul  fel a község  múltja. Amely  röviden összefoglalva nagyon sokat veszítene értékéből Csetény wikipédia oldala

A  falu talán leghíresebb  lakója egy ideig Vámbéri Ármin volt. A község iskolája is az Ő nevét viseli.

"Vámbéry Ármin (1832-1913) a török nyelv és néprajz világhírű kutatója, a hazai keletkutatások létrehozója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Vámbéry 1856 novembere körül néhány hónapig a csetényi Zitterbarth-birtok bérlőjénél, Grünfeld Hermannál házitanítóskodott és önéletrajzi művében az alábbiakat írja itt tartózkodásáról" Csetény wikipédia oldala



Legimpozánsabb épülete  pedig a Holitscher kastély !




Nincsenek megjegyzések: