Mihály tagtársunktól kaptuk a csetényi Petőfi utca iránymutó és házszám tábláját, a többi képpel együtt Nagyon nagy köszenet érte! , Ezúttal Petőfi egy kevéssé ismert verse a RÁKÓCZI következik köszönetként.
Petőfi utca nevű buszmegálló is van Csetényben melyet a a google maps-os sétán fedeztem fel .Érdemes végigsétálni virtuálisan, már azért is, mert olyan különleges az utca, hogy egy részén patak fut át, s így az egyik oldala a patak másik oldalra esik. Mindez a tavasz virágzó fáival , gólyafészkekkell a villanyoszlopokon!
Petőfi Sándor : Rákóczi
Ferenczi Attila (sz: 1979)
színész,
Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagja
Ungvár
Csetény a Közép Dunántúlon terül el, Veszprém megye része. Területén már a csiszolt kőkorban is éltek , majd a késő rézkori népek is lakták. A mai napig új és új régészeti bizonyítékok kerülnek elő a földből. A rómaik hagyták itt a legmaradandóbb nyomot. Három részén is találtak jelentős tárgyi emléket ott létükről.
20 honfoglalás kori sírt tártak fel az 1900 -as évek elején a falu területén. S Bár írásos emlék nincs ebből a korból, a tárgyi emlékek meggyőzően bizonyítják őseink itteni megtelepedést. Oklevélben először 1326-ban van említés a faluról.Ekkor vált kiályi birtokká, a Cseszneki vár tartozékaként .
A török hódoltság alatt a magyar királynak és törököknek is adóztak, és a falu lakossága jelentősen lecsökkent.,majd elnéptelenedett.
Az 1600-as években újra birtokba vette a területet 31 család akik leszármazottjai (neveikben ) a mai napig megtalálhatók a falu lakosai között.
Az 1700-as években. újabb telepesek érkeztek főleg szlovák és német anyanyelvűek.
A korabeli térképeken már jól felsimerhető a falu mai utcaszerkezete. A mai Petőfi utca akkor a Suttyom a mainál is hosszabb volt (Pedig a Petőfi utca ma is jó hosszú)
Csetény wikipedia oldala oly bőséges, hogy inkább figyelembe ajánlom olvasóinknak böngészését, mert korokként igen részletes leírással tárul fel a község múltja. Amely röviden összefoglalva nagyon sokat veszítene értékéből Csetény wikipédia oldala
A falu talán leghíresebb lakója egy ideig Vámbéri Ármin volt. A község iskolája is az Ő nevét viseli.
"Vámbéry Ármin (1832-1913) a török nyelv és néprajz világhírű kutatója, a hazai keletkutatások létrehozója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Vámbéry 1856 novembere körül néhány hónapig a csetényi Zitterbarth-birtok bérlőjénél, Grünfeld Hermannál házitanítóskodott és önéletrajzi művében az alábbiakat írja itt tartózkodásáról" Csetény wikipédia oldala
Legimpozánsabb épülete pedig a Holitscher kastély !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése