Ilona tagtársunk Szolnokra utazott Petőfi utca gyűjtés okából, no meg a várost is megismerni. Nagy-nagy köszönet a fényképekért, lelkesedésért. A köszönő vers most Petőfi talán egyik legszebb verse a: Magyar vagyok , s bár már szerepelt a blogunkban --Latinovits Zoltántól-, most egy mai fiatal színész megrázóan szép előadásában hallgathatjuk meg.
A Petőfi utca első épülete a Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Technikum és Szakképző Iskola, melynek bejárata mellett egy szép Petőfi arcmás és versidézet Petőfitől látható. S egy újabb (most már 20. címeres utcatábla is sorban)
Így egy utcába tömörítve Szolnokon 3:1ben ismerkedhetünk meg a város Petőfit őrző / megjelenítő emlékeivel. Mert Petőfi kétszer biztosan járt Szolnokon. 1847 szeptember 1-én a Pest-Szolnok vasútvonal avatásakor.
A fenti blogból azt is megtudtam, hogy"Petőfinek 4 emlékműve van a városban . Annak ellenére, hogy önálló, teljes alakos Petőfi-szobrunk nincs. A négyből az egyetlen "szobor" Pogány Gábor Benő Koltón álló, Petőfit és Szendrei Júliát együtt ábrázoló alkotásának a másolata, ami a Helikopter Bázis művelődési házában található. A többi dombormű, amelyek közül az egyiket a néhai Kertvárosi Általános Iskolában leplezték le 1973. március 15-én. Hogy a helyén van-e még, sajnos nem tudom. A legrégebbi Petőfi-emléktábla az egykori Kaszinó, ma Technika Háza buszmegálló felöli falán található. Ezt 1948-ban, a forradalom centenáriumán helyezték el az alatta lévő - erősen magyarázatra szoruló - emléktáblával együtt.
Azonban a legjelentősebb Simon Ferenc Petőfi-portréja, amit 1972. szeptember 30-án lepleztek le a korábbi MTH - Munkaerő Tartalék Hivatal - iskola, később 633-as, majd 633-as számú Petőfi Sándor Szakmunkásképző Iskola falán. Ami attól a tanévtől kezdődően viselte a költő nevét, a szolnoki Petőfi Sándor utca elején.
Az alkotás két részből áll. Egyik a lemezdomborítási technikával készült portré, ami Petőfit erősen stilizált, idealizált módon ábrázolja. Másrészt az alatta lévő kőlapból, amin nemcsak a dombormű, de a Magyar nép című verséből származó idézet - "Haza és szabadság, ez a két szó, melyet először tanuljon dajkától a gyermek" - olvasható. Egyébként a dombormű, az 1957-től a Szolnoki Művésztelepen dolgozó Simon Ferenc (1922-2015) tizenhat szolnoki köztéri alkotásának egyike. És talán az egyetlen, amelyet minden évben megkoszorúznak, és ami előtt rendszeresen fejet hajtanak. Az 1848/49-es és szabadságharc kitörésének évfordulóján. http://www.blogszolnok.hu/szoborPark_petofi_szolnokon
Ilona le is fényképezte a Petőf arcmást számunkra! Nagy köszönet érte!
Szolnok már a neolitikum időszakától kezdve lakott település, Később szkíták, kelták, szarmaták is megtelepedtek itt.A város büszkén őrzi is tárgyi emlékeit Damjanich János Múzeumában.A gepidák után avarok népesítették be, majd a honfoglaló magyar telepedtek be.
Az első írásos emlék 1075 ből való I Géza király alapítólevelében,
Az Árpádház uralkodása alatt mezőváros rangot kapott. A tatárjáráskor elnéptelenedett, majd ÍV. Béla népesítette be újra. Tulajdonosai gyakran változtak, így a település fejlődése ezen időszakban nem volt jelentős. Falunak említik a feljegyzések. Ugyanakkor a Tisza átkelése itt volt a legkedvezőmbb már akkor is , mint ahogy napjainkbaan is. Ugyanakkor az ország egyik legfontosabb sóraktára is itt volt, az Aranybulla rendelkezése alapján ( a másik Szegeden)
1550- 51-ben a régi földvár helyett a Í.Ferdinánd a török veszély miatt Szolnokot városfallal vetette körül.A spanyol-német-cseh-magyar zsoldoshadsereg-mely védte volna a várat a török támadástól, azonban megszökött, illetve a vásrkapu nyitva hagyva szabad bejárást biztosított a török seregeknek. A vár csak 1685-ben szabadult fel.
A törökök nagy építkezésbe fogtak (Dzsámit, fürdőt, minaretet és Szolnok első állandó hídját is emgépítették a tisza felett.
A törökök után a Rákóczi szabadaságharc eseményei során a várát felgyújtották és újra a földdel tették egyenlővé.
A város csak az 1800-as évek közepétől kezdett újra fejlődésnek indulni. A gőzhajózástól kapott lendületet, valamit az 1847-től működő vasúttól- A'48-as szabadságharc szolnoki csatája, nagy jelentőségű volt az események alakulásában , melyet Than Mór is megörökített nagyméretű festményén. A kiegyezéás után Szolnok egyre jelentősebb városa lett az Alföld szívének.
Ilonát is gyönyörű fényképek készítetésére sarkallta a város, melyeket megosztott velünk is.
Tiszapart
víztorony
Szigligeti Ede szobra a színház előtt
Református templom
Rózsakert
Rotary emlékkő
Bizonyára feltűnt kedves olvasó, hogy milyen sok köztéri szobor található Szolnokon. Ennek egyik
oka mindenképp a nayg múlttal rndelkező Szolnoki Művésztelep, melynek létrejötte a z 1848-49-es szabadságharchoz kötődik. August von Pettenkofen osztrák festő nevéhez aki hadi rajzolóként járta a csatatereket, és 1851-ben először jött Szolnokra, majd újra és újra visszatért , divatot teremtve ezzel 1870 ben már a legjelentősebb nagyar művészek jártak ide rendszeresen.
Hivatalosan 1901-ben megalakult a Szolnoki Művésztelep, mely azóta , -napjainkban is - helyet ad a kor művészeinek az alkotásra. Szolnoki művésztelep
Szolnok videós bemutatására most egy légifelvételt váasztottam, hiszen Szolnok a katonai repülés egyik fő bázisa is. Így most a magasból tekintjük át -Ilona nagyszerű képei után- a várost.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése