Ilona tagtársunk lefényképezte a minap nekünk a Budapest belvárosának ikonikus Petőfi Sándor utcájának tábláját. Nagy köszönet ére, s természetesen a köszönő / ajándék vers most sem marad el. Először azonban egy kis utca történet. Egészen pontosan lehet tudni, hogy mióta nevezik Petőfi Sándor utcának a korábban Úri utcának, azt megelőzően Nagy utcának nevezett kb 300 méter hosszú utcát.
Petőfi születésének 100 éves évfordulójára kapta az utca a Petőfi Sándor nevet. 1923-ban
A Kossuth Lajos utcától a Szervita térig futó utca párhuzamos a Váci utcával, a-- belváros legelegánsabb üzleteinek utcájával- de csendesebb nyugodtabb utca. nevezetes épületekkel, mint pl az 5 emeletes Verebélyi bérház (1901-es építésű) vagy a Petőfi Sándor utca és Párisi utca sarkán álló lakóház, ami 1941 és 43 között épült fel. s Belváros legszebb modern bérpalotájaként tartják számon.
De ne feledkezzünk meg, a Katona József színházról sem, és a Fuga-ról sem.
A korábban ikonikus Kossuth Lajos utcai Jégbüfé is ide helyeződött át, . s itt található a méltán híres és legendás Rózsavölgyi Zeneműbolt is.
Úgyhogy bátran mondhatjuk, hogy amíg a Váci utca a csillogás, pompa, kulináris élvezetk utcája, a Petőfi Sándor utca a kultúra utcája.
S itt volt (én még jártam benne) Főposta is, ami mamár szállodaként üzemel A klasszicista lakó épületek sorával büszkélkedő utca neves építészek munkáját dicséri. Hlld Józsefét, Walder Gyuláét) https://pim.hu/hu/muzeum/latogatas/karolyi-palota
Virtuálisan s végissétálhatunk az utcán a google maps segítségével az itt következő linkre kattintva
"A Belváros alapja a XI. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni.
A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata.
Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd ekkor alakult ki a Dunakorzó is.
Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai. Ugyanakkor a felszabaduló IV. sorszámot megkapta az északon újonnan létrehozott kerület."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése