Petőfi Sándor utca- Miskolc

 Ilona  tagtársunk, minap Miskolci  kirándulása  során nagy  sétát  tett a városban és megkereste a Petőfi Sándor utcát is. Nagy köszönet érte és természetesen újabb Petőfi  vers is dukál hozzá! Virtuálisan is  végigsétálhatunk a google  maps  segítségével, a Szinva patak mentén haladó  Petőfi Sándor  utcán: Petőfi Sándor utca Miskolc

A köszönet és ajándék: megzenésített Petőfi versek összeállítás  Ilonának és mindanyniunknak   a sok szép fényképért, lelkes  Petőfi utca , szobor  gyűjtésért Nádasdí(Pudér) László és barátai előadásában.

A versmontázsban elhangzik egy  alig ismert  Petőfi vers is (8:30-től) a:  Pacsirta szót hallok megint

11 évvel ezelőttről , rock zenészek előadásban. 

Láthatóan nem kell Petőfi emlékév hozzá, hogy Petőfi költészete újra és újra  

új előadókat  "szólítson meg", sarkalljon   előadásukra. 

Nádasdi (Pudár) László (1957-2019)

és  barátai

Miskolc címere

Miskolc megyejogú város Borsod -Abaúj-Zemplén vármegyében ,egyben a  Miskolci Járás  székhelye.Az  ország harmadik légnépesebb városa.Környéke Európa  egyik legrégebben lakott része. Magyarország legrégebben lakott  vidéke.A régészeti leletek bizonysága szerint már a paleotikumban is éltek itt ( kb 70ezer éve)., Mint ahogy az a Hermann Ottó  Múzeum  tárlatán látható is. Nagy köszönet Ilonának az alábbi fényképekért, mellyel megajándékozta  blogunkat.

S íme egy másik  érdekesség  Miskolcról, Ilona  fotói közt, a VILÁGBÉKE névre  keresztelt  kávézó

A Viláűgbéke  kávézó-2. a sorban (Encs, Miskolc, Eger, Debrecen, Bolodgkőváralja  tepeüléseken találkozhat vele az  arrajáró) EGERBEN épp a PETŐFI UTCÁBAN!

Világbéke kávézó-lánc

A szokásos  városbemutató  videó helyett most a városhoz kapcsolódó ,Baráthegyi majorságot bemutató  oldalt választottam. Bár biztosan lehetne még találni érdekes  szép   városbemutaó összefoglalót, de ez a majorság anynira  egyedülálló, rendkívüli , hogymindenképp be kell, hoyg kerüljön Miskolc megismerésbe . Egy új rányt  mutat, amiből több kellene  az országban!

A sérült  emberek integrálása a társadalom hasznos  tagjai közé, példamutató megvalósulása  van itt!

Péda és iránymutató !

https://barathegy.com/rolunk/bemutatkozas/

S egy bemutató videó a Miskolc-Diósgyőri  Batárhegyi panzióról

S egy másik (tegnapi  videó) 

"Tásrsadalmi tragédia lenne, ha be kellene  zárnunk "

https://www.youtube.com/watch?v=hdkpvbHYm2c

S itt  az eddig nem   ismert vers írott formában:

PACSÍRTASZÓT HALLOK MEGINT
 

Pacsírtaszót hallok megint!
Egészen elfeledtem már.
Dalolj, tavasznak hírmondója te,
Dalolj, te kedves kis madár.
 

Oh istenem, mi jólesik
A harci zaj után e dal,
Mikéntha bérci hűs patak füröszt
Égő sebet hullámival.
 

Dalolj, dalolj, kedves madár,
Eszembe hozzák e dalok,
Hogy nemcsak gyilkos eszköz, katona,
Egyszersmind költő is vagyok.
 

Eszembe jut dalodrul a
Költészet és a szerelem,
Az a sok jó, mit e két istennő
Tett és még tenni fog velem.
 

Emlékezet s remény, ez a
Két rózsafa ismét virít
Dalodra, és lehajtja mámoros
Lelkem fölé szép lombjait,
 

És álmodom, és álmaim
Oly kedvesek, oly édesek...
Terólad álmodom, hív angyalom,
Kit olyan híven szeretek.
 

Ki lelkem üdvessége vagy,
Kit istentől azért nyerék,
Hogy megmutassa, hogy nem odafönn,
De lenn a földön van az ég.
 

Dalolj, pacsírta, hangjaid
Kikeltik a virágokat;
Szivem mily puszta volt és benne már
Milyen sok szép virág fakad.
 

Betlen, 1849. március 8.

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1849-FBA8/pacsirtaszot-hallok-megint-FBE1/

Betlen 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bethlen_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

Petőfi Sándor tér- Mikolc

 Ilona  tagtársunk Miskolcon jártában  lefényképezte a Petőfi tér  egyetlen fellelhető  tábláját. A formájából  betűiből arra gondolok, hogy jó régen  rakhatták fel, talán  még akkor amikor  a tér névadása  történt. 

A fölette lévő lemeszelt számok nem tudom  mit takarnak. Talán  egy korábbi hírdetés telefonszámát...

Természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers  most sem marad  el:a Csokonai című következik

Ami  annyiban mindenképp különleges, hogy   előadója  Ákos, akit  elmondása  szerint ez a Petőfi  vers  sokszor kihúzta már   feszült helyzetekből.  

Ákos

(Kovács Ákos sz 1968.)

Kossuth díjas

zeneszerző, énekes, költő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kov%C3%A1cs_%C3%81kos_(zen%C3%A9sz)

Miskolc címere

Miskolc megyejogú város Borsod -Abaúj-Zemplén megyében ,egyben a  Miskolci Járás  székhelye.Az  ország harmadik légnépesebb városa.Környéke Európa  egyik legrégebben lakott része. Magyarország legrégebben lakott  vidéke.A régészeti leletek bizonysága szerint már a paleotikumban is éltek itt ( kb 70ezer éve).Az első ismer lakói a kelta gotinok voltak. A honfoglalás előtti időkben is  már földvár állt a közelben lévő Diósgyőri Vár helyén.  

A város nevét  először Anonymus említi: Miskóc névvel. Városi rangra Nagy Lajos király emelte1365.

Ilona nagyon szép  képeket  készített a város azon részéről amit  most   meglátogatott, így  most ezek következnek! Elsőként  a Kálvároia dombi  kápolna, majd az ortodox templom következik, amelyről Ilona  az idegenvezetőtől megtudta, hogy a legnagyobb ikonosztáziával rendelkezik  hazánkban, de közép- Európában is. 

A város nevezetességei közé  tartoznak egyéb épületek is.  

Pl   a Hajós Alfréd által   áttervezett  Vigadó. (a hó nem frissen esett  mennyiségből származik- az már  felszáradt  órák alatt,- hanem a  közeli  jégpályálya  tartozéka

Miskolc Latabár Kálmán  születési  helye, és   szép  bronz mellszoborral emlékezik  a város   rá, melyet Ilona is megörökített  számunkra. 

Városbemetutaó videónak e szép képek után egy miskolci újdonságot  választottam, egy magán vállalkozásban  megépített közparkról Miskolcon. Igazán kellemes, csábító helynek  tűnik. 

Petőfi album 1898- 6.rész.

Nehéz választani a Petőfi  album írásai közül, hiszen mindegyik igazán olyasmányos,  lelket üdítő, pihentető képzeletbeli  utazás a180 ezelőtti Magyarországra.

 Most  a koltói ,mézeshetek megszervezése következik. S persze köszönet Bíró Ágnesnek, hogy ily  örömökben lehet részünk  könyve kapcsán.

S egy  Teleki  gróffal  készült  fénykép, arról a fáról, ami alatt Petőfi  is szívesen üldögélt Kolton:

S egy, akkor,  hasonló korában lévő színészünk előadásában  a Szeptember végén is hangozzék el:

Stohl András (sz 1967.)

Jászai Mari  díjas,

PUKK díjas, 

Vastaps, 

Súgó csiga

Szinikritikus

 díjas ,  

Ajtai  Andor emlékdíjas, 

Hegedűs Gyula  emlékgyűrűs

színész, 

televíziós és rádiós  műsorvezető

https://hu.wikipedia.org/wiki/Stohl_Andr%C3%A1s#D%C3%ADjai,_elismer%C3%A9sei

Petőfi album 1898- 5.rész

 Folytatva  Ágnestől kölcsön kapott Petőfi albumban megjelentek  közlését, még mindig  gróf Teleki Sándor , (a vad gróf, máskor  kedves druszám ) visszaemlékezést  Petőfivel töltött napjaira.

Visszarepülhetünk 180 évet az időben, s ráláthatunk a nemesség és az őket szolgáló parasztság , cselédség sorsába, s e két  társadalmi réteg között  elhelyezkedő Petőfire, s nem utolsó sorban e két (rangjában  eltérő ember ) barátságára. 

Az irodalmi  magyar nyelv szépségeire, hiszen  a visszaemlékezést papírra vető gróf Teleki Sándor mondataiban ott ragyog szavaink kapcsolódásából kialakuló egyszerű és mégis mély  érzelmeket megjelenítő anyanyelvünk  szépsége. 

 

Megjegyzés: Az említett Szarvas  vendéglő talán még ma is  eredeti nevén   működik a vár alatt , a Döbrentei térnél

Az Árkánum verstár jóvoltából, elolvashatjuk  A bilincs  című versét Petőfinek. Amelyet  mint  megtudtuk,percek alatt vetett papírra. S mely  jól mutatja  Petőfi  filozófálós  gondolkodását, szemléletét!

A BILINCS
 

Szabadságért küzdött az ifjú,
S börtönbe dobták, ottan űl,
És meg-megrázza és átkozza
Bilincsét nagy kegyetlenűl.
Bilincse ekkép szóla hozzá:
"Csörgess, de oh ne átkozzál!
Csörgess, ifjú, csörgésem átok,
Mely a zsarnok fejére száll!
 

Ugye nem ismersz? a szabadság
Csatáiban kard voltam én,
S épen talán a te kezedben
Villogtam a vér mezején.
Szerencsétlen te, szerencsétlen
Kardoddal hol találkozál!
Csörgess, ifjú, csörgésem átok,
Mely a zsarnok fejére száll.
 

Bilincset vertenek belőlem,
Belőlem, aki kard valék,
S ki vélem vítt a szabadságért,
Most azt szorítom... szörnyüség!
Szégyennek és haragnak pirja
A rozsda, amely rajtam áll.
Csörgess ifjú, csörgésem átok,
Mely a zsarnok fejére száll."
 

Nagykároly, 1846. szeptember 5 - 12.

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1846-EC68/a-bilincs-EEA3/

Újra utalnom  kell Bujtorné  Gulyás  Zsuzsa  átal megosztott MTA videóra, mert azt hallgatva tudtam, meg, hogy Petőfi nem csak kiválóan  fordított  angolból, hanem   mélyen megismerte  a skót szabadságmozgalmat is egyúttal. Úgyhogy érthető, hogy  Ő már 1846-ban az elnyomás ellen  szabadság eszméjének megvalósításért  áll ki verseiben. 

https://petofi200.blogspot.com/2022/11/petofi-kutatas-eredmenye-az-mta.html?spref=bl

jegyzet:  Darvay Ferenc  nemesről :Darvay (darvai).

Máramarosi eredetü család; leszármazása a XVI. század közepéig vezethető vissza. Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Máramarosmegyében Ferencz Gábor és Péter fordulnak elő az igazolt nemesek között. Czímerpecsét Pestmegye és a gr. Teleki-család marosvásárhelyi levéltárában. – Ujabb leszármazását Nagy Iván nyomán a következőkben közöljük:

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/3-kotet-33C 

jegyzet: gróf Teleki Sándorról

https://hu.wikipedia.org/wiki/Teleki_S%C3%A1ndor_(honv%C3%A9dtiszt)#H%C3%A1zass%C3%A1gai_%C3%A9s_gyermekei

Petőfi album 1898 -4.rész

 Ágnestől kaptuk a lehetőséget, hogy lefényképezve közre adható, néhány részlet az 1898-as Petőfi albumból  Minden írás érdekes, de válogatok belőle, mert a könyv terjedelme  nem csekély . 

Most Petőfi és  Teleki Sándor gróf   megismerkedésésének körülményeiről,  készült  Teleki visszaemlékezés következik. Fontos előljáróban, -életrajzi adatait megnézve-, hogy Telki Sándor gróf  már nem érte  meg a könyv kiadását, mert 1890-ben meghalt.

 https://hu.wikipedia.org/wiki/Teleki_S%C3%A1ndor_(honv%C3%A9dtiszt)

Ő Petőfi "vad grófja", akivel igen közeli   barátságba került.Olyannyira, hogy feleségével , Teleki Sándor gróf koltói  kastélyéban  tötötték a mézesheteket, és 26 vers íródott az összesen  3  vendegéskedés alatt a híres kőasztalon. (Melyről Keszthelyiné Solymosi Ilona tagtársunk már korábban  fényképes  beszámolót  küldött.)  

Kapcsolata  van  a bejegyzésnek Bujtorné Gulyás Ildikó által  küldött  MTA videó egyik  előadásával is, mert abban meg az  hangzott el, hogy a kor  etikettje szerint Teleki grófot  rangjánál  fogva a drágább, és szebb  levélpapír illette  volna  meg, de  kapcsolatuk oly barátságos volt, hogy Petőfi  nyugodt szívvel az  olcsóbb, un, postai levélpapírt  használta levelezésükkor. 

Íme Petőfi  és  "vad gróf" megismerkedése   Teleki Sándor  emlékei  szerint. 

A vera pedig a következő, amiből idézet volt feljebb 

NAGYKÁROLYBAN
 

Szeptember 7. 1846
 

Hát e falak közt hangozának
Nagy szavaid, oh Kölcsey?...
Ti emberek, nem féltek: épen
E szent helyet ily nagy mértékben
Megszentségteleníteni?
 

Nem féltek-e, hogy sírgödréből
Kikél a megbántott halott?
Hogy sírgödréből ide jő el,
S - hogy hallgassatok - csontkezével
Szorítja össze torkotok?
 

Nem, ő a sírt el nem hagyandja;
De lenn, sírjában, nem hiszem,
Hogy könnyei ne omlanának
Éretted, te az aljasságnak
Sarába sűlyedt nemzetem!
 

Mily szolgaság, milyen hizelgés!
S mindig tovább mennek, tovább,
S ki legszebben hizelg, az boldog. -
Ha már kutyákká aljasodtok:
Miért nem jártok négykézláb?
 

Isten, küldd e helóta népre
Földed legszörnyübb zsarnokát,
Hadd kapjon érdeme dijába'
Kezére bilincset, nyakába
Jármot, hátára kancsukát!
 

Nagykároly, 1846. szeptember 7.

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1846-EC68/nagykarolyban-EE9B/ 

Petőfi tér- Mezőtúr

Judit Mezőtúron járva  nem csak  Petőfi utcát, hanem  a Petőfi teret is  "lencsevégre kapott"  Nagy köszönet érte!  S természetesen  most is következik, a köszönő/ ajándék  Petőfi vers: Az alku! Ugyanattól a színésztől (akinek  személyét  homály fedi) viszont "Petőfiként" népszerűsíti   a költő  verseit. 

A mezőtúri  Petőfi  tér  a Petőfi utca  közepe  táján  , csatlakozva  a Petőfi utcához, található. A google  maps autó a teret nem járta körbe, de épp  Judit  fényképéből tudhattuk meg, hogy van rajta  játszótér, komoly  , jól látható, olvasható házirenddel. 

Petőfi Sándor. Az alku

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=Mez%C5%91t%C3%BAr&field_megye_target_id=All

VÁROSI LEGENDA

2017.10.29. 17:20

Hallott már a mezőtúri vendégmarasztaló sárról? Petőfi még írt is róla!

El tudják képzelni, hogy az egyik legismertebb költőnk, nemzeti hősünk és forradalmárunk, maga Petőfi Sándor rímet költött a mezőtúri sárhoz? Igen, jól olvasták, a sárhoz! Íme, Mezőtúr egyik fontos „városi legendája”, amely mára talán nem is legenda, hanem tény.

A legenda 1847 júniusába repít vissza bennünket, amikor a hónap tizedik napján Petőfi Sándor elindult Nagyszalontáról, jó barátjától, Arany Jánostól, Pest felé véve az irányt.A költő másnap, június 11-én, a kora esti órákban érte el Mezőtúrt, ahol a hidszegi réven átkelve a három lóval vontatott szekere elakadt a feneketlen, sáros, ragadós útba torkolló „Pityefok” nevű vizes árokban. A település legényei közül sokan a segítségére siettek, végül a férfiak együttes erejével és a paripák erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült kihúzni az elakadt szekeret. Petőfi szekerével a sötétség beálltakor érkezett meg a Mezőtúr nyugati peremén álló, „Zsindelyes” nevezetű fogadóhoz, ahol szobát bérelt éjszakára. Ott aztán kipihenve az út addigi fáradalmait, késő estig beszélgetett és koccintgatott a fogadó ivójának törzsvendégeivel. Erről az útról írta később Úti leveleiben:

annyi sár ragadt a kerekekre, hogy a szó legszentebb értelmében minden száz lépésen meg kellett állnunk, s levasvillázni a küllőkről a gáncsoskodó fekete írósvajat”

A történet szerint még aznap éjjel megírta csodás művét, az Utazás az Alföldön című költeményt. 

zoljon.hu/kozelet-jasz-nagykun-szolnok/2017/10/hallott-mar-mezoturi-vendegmarasztalo-sarrol-petofi-meg-irt-rola

Íme:rcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1847-EFBB/utazas-az-alfoldon-F1B6/

UTAZÁS AZ ALFÖLDÖN

Pompás kis útazás, valóban!
Alig van egy arasznyira
Fölöttem a felhő, oly terhes,
Szakad nyakamba zápora.
Bundám dohányzacskómra adtam,
Hogy az maradjon szárazon.
Csuron víz vagyok. Még megérem,
Hogy végre hallá változom.

Minő az út!... de vajjon út ez?
Vagy fekete kovász talán?
Mely ha kisűl, leszen belőle
Kenyér az ördög asztalán.
Ne dögönyözze kend csikóit,
Ne dögönyözze kend, kocsis,
Fölérünk Pestre, ott leszünk tán
Már az itéletnapon is. -

Hej, alföld, alföld, nem reméltem,
Hogy így fizess szerelmemért!
Vagy tán e zápor és ez a sár
Épen szerelmemért a bér?
Csakugyan az lesz... a záporban
Bucsúkönyűid ömlenek,
S karod a sár, amely helyettem
A kereket öleli meg.

Szép tőled, kedves alföldem, szép,
Hogy engem ennyire szeretsz,
Hogy távozásom így megindít,
Hogy ilyen bánatot szerez;
Örűlök rajta, hogy irántam
Ily érzékeny szived vagyon,
De, szó ami szó, jobb szeretném,
Ha nem szeretnél ily nagyon.
 Mezőtúr, 1847. június 11,

Mezőtúr, már a honfoglalás előtti idpkben is lakott  terület volt. Az első írásos emlék az 1205-1235 közötti időből való: a Váradi Regestrum TUR. Mezőtúr 1378-ig királyi birtok. Első ízben Zsigmond adományozta Brankovics Györgynek A török kiűzése és a Rákóczi-féle szabadságharc idején nagyon súlyos időszakot éltek át a túriak.  A lakosság kétszer kényszerült a város elhagyására 1692-től 1699-ig tartott az úgynevezett “első futás”, 1705-1710-ig a “második futás.” Nagy Lajostól és Mátyástól kapott privilégiumaikat a későbbiekben jól kamatoztatták. A folyószabályozással kiépült hatalmas gátrendszer létrejöttével  megkétszereződött a földművelésre alkalmas terület. Mindezzel együtt megszűnt a várost övező mocsárvilág.A tanyásrendszer már az 1710-es években kialakult. Ez országosan is egyike volt a legrégibb ilyen jellegű gazdálkodási formának. A 19. század második felében a lakosság egyharmada a tanyákon élt. Az első tanyasi iskola 1874-ben épült. Az építkezést a birtokosok adományai tették lehetővé. 1927-ben már tizenkilenc, 1950-ben pedig 22 iskola működött a határban. Az itt élő népet mindig az erős szabadságvágy jellemezte. A földesúri terhek alól  megváltotta magát már 1848. előtt, önerejéből. Az 1848-as események nagy hatással voltak a városra. A túriak ott voltak a délvidéki, a kassai harcokban, a szolnoki csatában Damjanich mellett, ahol a rendkívüli hősiességgel csatázó túri “fehértollasok” közül 52 honvéd esett el. De ott voltak a Budai Vár visszafoglalásánál is.  A ’48-as szabadságharcban nagy volt e vidék embervesztesége és a megtorlás elől bujdosók száma."

 http://bodokifodor.hu/mezotur

Egy régi  képekből összeállított videót  választottam ehhez a mezőtúri  tudósításhoz. (Minden   városnak, falunak kelle egy ilyen, múltat  megörökítő  videójának lennie.)

Petőfi S. út- Mezőtúr

Judittól kaptunk a mezőtúri  Petőfi S. utcáról képeket. Nagy köszönet érte, s természetesen  a köszönő/ajándék  vers most  is következik. Mégpedig "Petőfi Sándor maga "fogja előadni :-)  Pontosabban  egy  fiatal színészünk, akinek a kilétére  nem  tudtam  rálelni, de Petőfi  hasonmásnak  maszkírozva  járja az országot és a legkülönbözőbb helyeken felbukkan, járókelőket szólít meg. Akik persze  rögtön  ráismernek "Petőfire" Így most  az Ő előadásában következik : Az Alföld c  Petőfi vers.

A google maps segítségével virtuálisan is  végigsétálhatunk e  alföldi  kisváros  Petőfi utcáján, a linkre  kattintva Virtuális sétára való a Petőfi úton

Petőfi Sándor: Pusztán születtem

A színész névtelenségbe  burkolózott

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=Mez%C5%91t%C3%BAr&field_megye_target_id=All

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=Mez%C5%91t%C3%BAr&field_megye_target_id=All

Mezőtúr, már a honfoglalás elptti idpkben is lakott  terület volt." A Berettyó, amelynek partján települt, az Árpád korban a Túr nevet viselte és a folyó mentén több település nevében is előfordul: Túrkeve, Túrpásztó, Túrtő. Okleveleink Thur, Túr, Nagy-Túr, Tisza-Túr, Mező-Túr néven emlegetik. Az ármentesítés előtt a települést félig átölelő mocsárvilág a Nagy-Sárrét kezdetét jelentette. Volt, hogy áradásos időben Túrról Szarvasra csónakon el lehetett jutni.

Az első írásos emlék az 1205-1235 közötti időből való: a Váradi Regestrum TUR. Mezőtúr 1378-ig királyi birtok. Első ízben Zsigmond adományozta Brankovics Györgynek, cserébe a hadászati szempontból fontos délvidéki birtokaiért. A város földesurai később gyakran cserélődtek.

A török kiűzése és a Rákóczi-féle szabadságharc idején nagyon súlyos időszakot éltek át a túriak.  A lakosság kétszer kényszerült a város elhagyására 1692-től 1699-ig tartott az úgynevezett “első futás”, 1705-1710-ig a “második futás.”

A lakosság védett helyekre húzódott, de ekkor is szervezett közösségi életet élt, és mezővárosi jogait is sikerült átmentenie. Nagy Lajostól és Mátyástól kapott privilégiumaikat a későbbiekben jól kamatoztatták. A folyószabályozással kiépült hatalmas gátrendszer létrejöttével  megkétszereződött a földművelésre alkalmas terület. Mindezzel együtt megszűnt a várost övező mocsárvilág.

A tanyásrendszer már az 1710-es években kialakult. Ez országosan is egyike volt a legrégibb ilyen jellegű gazdálkodási formának. A 19. század második felében a lakosság egyharmada a tanyákon élt. Az első tanyasi iskola 1874-ben épült. Az építkezést a birtokosok adományai tették lehetővé. 1927-ben már tizenkilenc, 1950-ben pedig 22 iskola működött a határban.

Az itt élő népet mindig az erős szabadságvágy jellemezte. A földesúri terhek alól  megváltotta magát már 1848. előtt, önerejéből.

Az 1848-as események nagy hatással voltak a városra. A túriak ott voltak a délvidéki, a kassai harcokban, a szolnoki csatában Damjanich mellett, ahol a rendkívüli hősiességgel csatázó túri “fehértollasok” közül 52 honvéd esett el. De ott voltak a Budai Vár visszafoglalásánál is.  A ’48-as szabadságharcban nagy volt e vidék embervesztesége és a megtorlás elől bujdosók száma."

Sok érdekesség  van  város  területén minden felé. Érdemes időt  szánni a  videó megtekintésére.

Csak egyet kiemelve: A városon halad  át a 47. szélességi kör, amelyet "láthatóvá" tettek. :-)

 http://bodokifodor.hu/mezotur

Petőfi kutatás eredménye - MTA Irodalomtörténeti Osztálya

 Zsuzsától kaptuk a  következő előadássorozatra  való invitálót. Nagy köszönet érte.  

"Az MTA-nak van egy érdekes előadás sorozata, ennek egyik darabja Petőfiről szól.

A Petőfi-kutatással foglalkozott az Irodalomtudományok Osztálya november 7-i tudományünnepi rendezvényén. Az előadásokból megismerhettük a Petőfi-kutatás rendszerváltás előtti és utáni irányait, Petőfi levelezésén keresztül találkozunk a levelezés mint kommunikációs forma kultúr- és társadalomtörténeti aspektusaival, de szó volt Petői fordítói tevékenységéről is, amelynek eredménye mintegy 550 oldalnyi szöveg. Az is kiderül, mit és hogyan lehet kezdeni a digitális korban a Petőfivel kapcsolatos, az elmúlt 200 évben összegyűlt temérdek információval."

Bár hosszú -de nem is kell egyszerre meghallgatni- viszont nagyon érdekes. Az első 2 perc kihagyható, akár, vagy gyönyörködhetünk az MTA épületében, ahova azért nem igen járunk.

Petőfi Sándor "márka" mai aktuálitása

 A  HVG  élőközvetítésben  tudósított a mai  diák-pedagógus  tüntetésről . E  hírek között volt  (fénykép melléklettel )  a Budapesten működő Petőfi Sándor   Gimnázium csatlakozása és mini tüntetése is. S lám milyen fontos az írásbeliség! E képből  tudtam meg, hogy  a Horváth Mihály téren álló  Petőfi Sándor  Gimnázium 1892-óta viseli Petőfi Sándor nevét, s láthatóan szellemiségét is. 

Petőfi Sándor "márka" mai aktuálisa

Így gyorsan utána néztem a  neten mit is  tudhatunk  e  130 éves gimnáziumról  Petőfit illetően!

Először is.  azt, hogy  a plakáton kiírtak kissé  tévesek. A Petőfi  Sándor  nevet - ha hinni lehet a  Wikipediának- 1946-tól  viseli, ami így is  szép kor : 76 év. S persze  tiszteletre méltó, hogy kiállnak a pedagógusok és  diákok mozgalma   mellett. 

Az viszont  való igaz, hogy 100 évesnél is idősebb a gimnázium ezen szerepében, és  építésekor  ennek is  készült. 1921-ig a  Magyar  Királyi Főgimnázium néven vett részt a  fiúk  oktatásában, majd  Werbőczy István Gimnázium néven működött 1946-ig,

Ami viszont   tényleg nagyon érdekes, hogy  falai között tanult korunk történelmének egy sor  jelentős  személyisége . Csak néhány an a gazdag felsorolásból, melyek a gimnázium  Wikipediás oldalán el is olvasható: Göncz Árpád, Tandori Dezső, Bárdos Lajos, Ferencsik János, Máté Péter, Csonka  András...Gerevich Pál, . és itt érettségizett JÓZSEF ATTILA  és RADNÓTI MIKLÓS is.

A névsor csalóka, mert ezek az úgynevezett „híres emberek”, a kiváló orvos, fizikus, mérnök, bölcsész tanítványok kevésbé ismertek, de – az öregdiák-találkozók tanúsága szerint – ők is hasonló módon kötődnek az iskolához. olvasható  a  wikipédia oldalán. ÉRDEMES  RÁTEKINTENI! 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor_Gimn%C3%A1zium_(Budapest)

Nem oly régóta a  téren, a gimnáziummal szemben   Prielle Kornélia  színésznő szobrát  állítottak fel, akit  egyébként Petőfi feleségül akart  venni (Szendrey Júlia  előtt)   de  a színésznő édesapja  ellenezte  a házasságkötést, így az nem jött létre.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Prielle_Korn%C3%A9lia

Petőfi szobor- Berkenye

Berkenyén jártunk és egy jó ebéd után vettük észre a Petőfi és Kossuth utca sarkán a Petőfi szobrot.  Írta Károly, s küldte  az alábbi két  fényképet mellé!  Nagy köszönet  érte! S természetesen a  köszönő/ajándék  Petőfi vers  most sem marad. Petőfi Sándor: A márciusi  ifjak című

Sajnos a google maps-os  autó nem járt  a Petőfi utcában,  de  a bejegyzés  végén lévő videóban  megtaláljuk a  Petőfi-Kossuth  utca  kereszteződést, (2:12-nél) és legalább felülről ránézhetünk .

https://www.kozterkep.hu/18933/petofi-sandor

Ez nagyon érdekes szobor, mert  nem lehet kibogozni, hogy kinek az alkotása. A szobor  viszont áll és ez öröm a petőfi rajongóknak! 

Van  egy pontosan ugyanilyen Petőfi mellszobor Sződligeten is, amelyet  1948-ban avattak fel Keller  Jenő alkotásaként. Az ugyan nem újdonság, hogy egy szoborból kettő van, de, az, hogy a névre semmilyen szobrász találat nincs , még nem volt. 

Hosszas  kutakodás után kiderült számomra, hogy a sződligeti Petőfi mellszobor  valóban  létezik, viszont már nem az eredeti szobor áll a talapzaton,  hanem az eredeti másolata , melyet Restyák György sződligeti  műkőmester készített el 1996/97ben.  Így lehet, hogy az  eredeti , sződligeti  Petőfi mellszobor összeragasztott, kijavított  változata  van  Berkenyén, vagy Restyák György  készítette ezt is. Viszont nincs rajta  a neve. S Keller Jenő  szobrászművész meg nem található a szobrászok 200 évre  visszanyúló  jegyzékében sem. 

https://szodliget.asp.lgov.hu/sites/szodliget/files/imce/2022-05/Petofi%20mellszobor-javaslattetel.pdf

Poncz Máté 

fiatal  költő

(Ukrajna)

https://www.google.com/search?q=Bekenye+c%C3%ADmere&oq=Bekenye+c%C3%ADmere&aqs=chrome..69i57j33i10i160.5968j0j15&sourceid=chrome&ie=UTF-8#imgrc=m1wN3DLgh3QiFM

Berkenye nógrádi  település.Történelméről, mindössze  annyit találtam, hogy 1717-ben , a település birtokosa  a váci püspök,  Németországból származó telepesekkel  alakította ki a  falut. A település  nagy része mai  is német anyanyelvűnek  vallja magát. Sokáig  a közeli Nógrád településhez tartoztak. Amelyből 1990-ben  váltak ki és alakítottak önálló  községet.   https://hu.wikipedia.org/wiki/Berkenye_(telep%C3%BCl%C3%A9s)