Monor - Petőfi utca és Petőfi óvoda

 Kedves  olvasóköri társunk  Ilona Monoron járt és  hozott nekünk Petőfi utcatáblákat sőt a Petőfi óvodáról is  fényképet. Nagyon  nagy köszönet  s természetesen  ajándékvers is lesz érte. Először azonban ismerkedjünk meg a Petőfi utcartáblákkal. Ez már  10. címeres Petőfi utcatábla- utunk során-,  a belvárosi részen van. Az utca  későbbi szakaszán, viszont,   szintén nagyon szép  kék utcatáblára van felírva Petőfi neve. A térképet  nézve azonban az látszik, hogy egy kellemes  ívvel  csatlakozik a  Petőfi utca a másik nagy magyar nevét  viselő  Széchenyi utcába. 

Úgy tűnik számomra, hogy Monoron nem járt még a google maps  autója, mert  nem lehet "végig sétálni" az  amúgy   nem  hosszú Petőfi utcán. 

Petőfi  nevét  viselő óvodával eddig még nem találkoztunk, itt Monoron azonban ilyen is  van. Mégpedig nagyon szépen rendben tartott épület homlokzatán olvasható a Petőfi óvoda  neve, ami a Petőfi utcával épp szemben   van. 

A fotók mindegyikét K. S. Ilona  készítette. Nagy köszönet érte!  (Neki köszönhetjük egyébként a miskolci fényképeket is! ) 

Köszönetként, most vers helyett egy  Petőfi levél következik, ami nem olyan ismert mint  az Arany Jánoshoz c. verse, de  ugyanolyan bensőséges, barátsággal teli!

 

 Harsányi Gábor ( sz.1945)

Kossuth  díjas, 

kétszeres Jászai Mari  díjas,

SZOT díjas

A  Magyar Filmkritikusok Díjával kitüntetett,

Budapestért díjas,

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével 

kitüntetett

Érdemes Művész

Harsányi Gábor wikipédia

http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-monor.shtml

Monor Pest megyében, az Irsai dombság és azAlföld  találkozásánál van, legrégebbi emberki kéz  létrehozta régészeti leletei az  új kőkorból származnak., de  találtak  mamut és ősszarvas csontokat is. 2001-ben  ráleltek egy késő rézkori lakótelep és temető  nyomaira is. Később ahonfoglaó magarok is megtelepdtek itt. A település első írásos  emléíteése 1398-ból származik. A rtörök hódoltság idején  Monor többször elpusztult, majd újra benépesedett.

A törökök kiűzés után a hazatelepült  református lakosság megkezdte a talu  felújítást, így 1702,ben már újjáéptette templomban tarthatták  az istentiszteleteket. 

Az 1848-49-es szabadságharcban, mintegy 100 helybéli vett részt a harcokban.48 emléke  ami napig erősen él a helybéliekben, ami nemcsak szobraikban  , emlékműveikben  látható, hanem  mindennapi életben  azon szokásukat megtartva, -  1848 óta a mai napig - hogy évi 4 vásárt és heti 2 piacnapot tartanak. 

Történelmi múltunk minden jelentős eseménye  erősen érintette Monor  lakosság, ami  emlékezetkultúrájának szerves része a mai napig.  Nagyon bölcsen köztéri szobraiban egymással egyenértékűen jelennek meg a  nagy  helyi  -és egyben országos traumák -  szobrai. A Holokauszt és Malenkij robotban  elhunytakra  emlékező szobortól nem messze  a Trianoni emlékmű és a Felszabdulás 30 évére emlékező angyal. Ritka bölcsesség ez, ahol nem versegve, hanem egyenértékűen   emlékeznek az embereket érzékenyen  érintő fájdalmas  korszakokra. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Monor

Mielőtt  városbemutaó videófilmünkhöz érnénk, Ilona  tegnapi  fotói következnek, amiket a városban jártakor  fényképezett nekünk. Nagy - nagy köszönet értük!

A II: vh monori áldozatira emlékező műalkotás

Aradi 13. emlékmű

 Végtelen egyszerűségével igazán  emberközeli, szívhez  szóló.

A Felszabadulás 30. évfordulójára emlékező  alkotás.

Az  evangélikus nagytemplom

 A református  nagytemplom

A katolikus nagytemplom

Ezt a  várost   nem lehet, egyetlen videóval bemutatni  Múlt és  jelen annyira  gazdag, hogy megérdemel  2 virtuális  sétát   Az egyik talán csak linkken  keresztül megnézhető :   https://www.youtube.com/watch?v=qGdmrYuU0iI

Csongrád-Petőfi utca

 Kiskunfélegyházán járva a korábbiakban,   https://petofi200.blogspot.com/2022/04/kiskunfelegyhaza-petofi-sandor-utca.html      óhatalanul felidőződtek gyerekkorom rendszeres Csongrádra történt nyári  utazásai. Félegyházán mindig át kellett szállni, a műbör üléses   gyorsról a fapados személyi vonatra.  A személyvonat lassú ütemes zakatolása az  ablakon kibámulós  alföld élményeim előjöttek.  A nyár 15 éven át , az ALFÖLDRŐL szólt nekem egy hónapon át. Tiszával és a gáttal, városi piaccal, kultúrházi  műsorokkal,  moziba járással, és  legfőképp a levegő  más ízével, az élet más ritmusával, galamb turbékolással. Amit  akkoriban a hegyvidéken még nem  lehetett hallani. 

Teljesen megértem Petőfi  elragadtatottságát az alföldi táj kapcsán, Talán épp azért, mert éreztem gyerekként, is , hogy milyen  nagy különbség az ha  a szem  határtalan messzeségbe nézhet, és nem  áll útjába egyetlen hegy sem,  mint a hegyek közé préselődött Nagykovácsiban .  

" Börtönéből szabadult sas lelkem ha  rónák végtelenjét  járom"  egyezett az én  érzéseimmal, gondolataimmal. 

A végtelen hosszúnak tűnő utcák, melyeken órákon át lehet róni a kilómétereket.  Csongrádon is így volt.  A  vasútállomás legalább 3km-re volt a központtól ahova mentünk,  Melegben vagy esőben- GYALOG.  Szerettem  gyerekként is a ezeket a hosszú a gyalogutakat,  amiket sokszor hetenként megtettünk oda-vissza, mikor a dédmama sírját mentünk meglátogatni/ ápolni a vasúttállomás túloldalán lévő temetőbe. Kardvirág vagy törökszegfű csokorral, öntözőkannával, kiskapával a kézben. A Petőfi utca  párhuzamos  a Vasút utcával Csongrádom.. Széles, zárt udvarú telkekkel. Kíváncsi szemek elől lezárt. Egy hegyvidéki faluban nem érezhető az a szabadság, tágasság sosem  mintt   az alföldön. 

Csongrád Petőfi utca virtuális  sétája google maps

Petőfi Sándor : A farkasok  dala

Fehér Sándor (1973-2011)

hegedűművész

Posztomusz Magyar Civil Becsületrend díj

                                                              Fehér Sándor wikipédia

http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-csongrad.shtml

Csongrád a Tisza jobb  partján fekszik. Határában  van a Körös-Tisza  torkolata. A monda  szerint Árpád  vezér az Ond  törzsnek adta szálláshelyül és fia Ete  földvárat épített itt.István  király idejében királyi birtok  lett. A tatárok nem kímélték, felégették . majd IV. béla a kunokkal népesített  be újra. A török hódoltság idején török közigazgatási központ lett.Medresszel, fogadóval, minarettel, iskolával.

Az 1700-as évektől jelentős  fejlődésnek indult, 1720, ban már felépült a Szent Rókus templom majd 1769-ben a Nagybolodgasszony templom is. Az 1830 -as években  kolera pusztította  lakosságát, majd a  szabadság leverése után a császáriak felgyújtották a várost megtorlásul, azért, mert sok lakosa  harcolt a hondvéd seregben. 

Mára  25000 fős várossá fejlődött. 6 temploma, 5 múzeuma, 3 középiskolája 10 általános iskolája és  6 országban van testvérvárosa.  Élhető nyugodt város, termálvizes stranddal szállodákkal. Patináns Erzsébet szállója a központban, több mint  100 éve   szolgálja az ide látogató vendégeket. Csongrád wikipédia

Nagykovácsi- Petőfi utca

" Itt születtem én ezen a tájon"- hangzott az előző (kiskunfélegyházai) bejegyzésben . Most én mondhatom el ugyanezt, magamról, mert szülőfalumból -és ahol életem nagyobbik  részét  -47 évét- éltem - Nagykovácsiból kaptunk Petőfi utcatáblát, és utcaképeket is, Sterk Katalintól. Nagyon  köszönöm Kati  a fényképeket, s természetesen  ajándékvers is lesz érte .

A nagykovácsi Petőfi utca  a község  végében  található, s ahogy  a képeken is látszik meglehetősen csendes részen.  Nem is túl hosszú, nem is  nagyon széles utca, de még mindig elég nagy kertekkel, felújított vagy éppen új építésű, házakkal. 

Sajnos  a google maps  autója nem járt benne, csak a Kossuth utca (korábban Fő utca )  és Petőfi utca  sarkát lehet meglátni általa.( Petőfi utca- Kossuth utca találkozása google map . ) A régi  '50-es évek végi képeken, még a  Fő utca  szerepel, így bizonyára  az elnevezések  a '60-as évek elején  történtek meg, de  pontos  dátumát nem tudom.  Azt viszont igen, hogy gyerekkoromban  - a mainál sokkal kisebb lélekszámú faluban élve,-  bár tudtuk, hogy mely utca hol van, nem nagyon mentünk olyan utcákba ahol nem volt  rokon, vagy ismerős. Így a Petőfi utcában gyerekként  aligha jártam. Nincs emlékem róla legalábbis. Később is csak akkor, ha tanítványaim kapcsán családlátogatás miatt ott volt  dolgom. Az ember  valahogy  hamarabb elment az erdőbe járni egyet, -akkor tájt- mint  az utcákon sétálgatni. 

Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz

 (az 50. Petőfi vers  projektunkban )

Major Tamás (1910-1986)

Kétszeres Kossuth  díjas.

Kiváló  művész

Major Tamás wikipédia

Nagykovácsi.wikipedia.

Nagykovácsi Budapest  agglomerációjának része, zsákfalu. Már a római korban lakott volt, a letelepedett legionárus katonák által. Főként a Nagyszénásnak és Zsíros hegynek nevezett  oldalon éltek., szőlőtermesztéssel is fogalakoztak,-ami az újorban már egyáltalán nem létezett-Pénz érmék, cserépedény  maradványok és sírkövek is őrzik emléküket. Ez utóbbiak a templom külső  falába vannak "beágyázva. ".

 Mátyás király idejében a király kovácsai lettek ide  telepítve, innen is  van a falu neve. A törökök kiűzése utána a Habsburgok  sváb családokat telepítettek ide,  ők építették fel a falu barokk templomát  is. 

Az 1800as évek közepétől jelentős  barna kőszén bányászat indult meg, meg amely  1969-ig tartott. Így a lakosság nagy része  bányászként   dolgozott, vagy  őstermelő, kereskedőként  vitték a megtermelt zöldségféléket a piacokra  Budára A betelepült munkásréteg az 50-60-as évektől a Ganz gyárba, vagy a Csepel Művekbe is utazott. Napi akár 3-4 órát is utazással töltve. Minden  busznak megvolt a maga  törzsközönsége.

1840-es években épült fel  a falu legjelentősebb épülete  a  Tisza kastély, mely a II. vh után állami kézbe került, Viszont  a Tisza család  csak  úgy  volt hajlandó átadni  kastélyát, ha az állam  gyermeket ellátó intézményként hasznosítja. Így lett a Földművelési Minisztérium Erdészeti  Nevelő Otthona, mely  az ország teljes  területéről befogadta az erdészeti dolgozók gyermekeit. Az oktásuk viszont a falu  általános  iskoljában  valósult meg, az "intézetis" osztályokban.

 Jómagam is ilyen intézetis  osztályba jártam , s  életem legjobb élménye  volt, sokféleségünk, a tájnyelvek , különböző népcsoportohoz tartozásuk  sokaságával együtt  felnevelkedni. Tanítóként  visszatérve régi iskolámba alapvető igényem volt, hogy olyan osztályokat taníthassak ahová  "intézetis"  gyerek is járnak.  A tolerancia, az elfogadás legtermészetesebb  és  legjobb módja  ez a gyerekeknek  és pedagógusoknak egyaránt.  S amíg a nevelőotthon működött - rendszerváltás után még pár évig- ebben részem  is lehetett. 

A háborút követő kitelepítések  és betelepülések  következményeit  viselte -más hasonló sorsú falvakhoz hasonlóan-  Nagykovácsi is. Kevesen ismerik mamár a falu ezen idejének  életét. s azt a folyamatot, ahogy végül is összekovácsolódott a falu lakossága a '60-as évek végére..

Már  a rendszerváltás előtt elkezdődött a falu népességének   növelése. Először "csak " hétvégi telkek  kiparcellázásával, - főként a honvédség,  rendőrség, és magasabb párt, és  kormányzati  szereplőknek. a Zsíros hegy, és a - mamár Remeteszőlősnek  nevezett - területen . Ezt aztán nagy ütemben folytatva a fővárosból vidékre  költözők  mára  megnégyszerezték a falu lakosságát az elmúlt 25-30  év alatt. 

 https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykov%C3%A1csi

Íme az  Öreg iskola  A felső középső kép a mozaikban, ahova én is  jártam alsós koromban, sőt a '80-as években még tanítottam is benne - a még akkor is használatban lévő-  tornatermében. Aztán a rendszerváltással az épület 25 éven át  , bedeszkázott ablakú épületként állt a falu központjában. Mára azonban   felújítva a község közművelődését, szolgálja. Könyvtárként, múzeumként, kiállító és közösségi térként. A képek a saját felvételeim, és az " én "Nagykovácsimat őrzik.

S  a , mai   Nagykovácsit  bemutató video

                           

Kiskunfélegyháza- Petőfi Sándor utca

 Ágnes   régi olvasónk és közreműködőnk küldte  nekünk a  kiskunfélegyházai  Petőfi  Sándor utcatáblát. Nagy köszönet érte, s természetesen ajándékvers is lesz! Megint elmondhatjuk, hogy  igazán egy meglepő utcajelzés  adja az inspirációt a  a továbbiakhoz.. Nem is  tudom, minek tekintsem a Petőfi arcképet? 

Olyan mint egy  cégér-tábla, csak nem  kerámia mestert vagy  péket  hírdet, hanem  Petőfit. Mivel nem símul a falra, nem lehet emléktábla. szobor/ plakett sem, már csak azért is, mert ahogy nézem  ez a Petőfiről készült fénykép  másolata. Utcajelzőnek fogom  fel, talán ez a legpontosabb  megközelítés erre,  de majd  jól utána nézek  történetének,s talán megtudhatjuk miért e különös forma? 

Külön öröm, hogy épp a 25. utcatáblánk lett Kiskunfélegyháza Petőfi utcája, s  Kiskunfélegyháza maga is.

A KISKUNFÉLEGYHÁZI PETŐFI-EMLÉKTÁBLA FELÁLLÍTÁSÁRÓL Kőfalviné Ónodi Márta írását  feltétlen elolvasásra  ajánlom! Annál is inkább, mert  az emléktábla  felállítása, szorosan összefüggött a  már korábban https://petofi200.blogspot.com/2022/01/petofi-szobor-petofi-teren-budapest.html történt  bejegyzéssel,  Reményi Ede  zeneszerző és zongorista (Görgey Artúr segédtisztje) adománygyűjtő hangversenyével.1860. nov. 17-én. Amely a helyi OLVASÓEGYLET (!) szervezésében, és adománygyűjtésében jött létre.  

"Reményit az olvasóegylet tiszteletbeli tagjává avatták, a városi tanács pedig 1860. november 23-án a város polgárává fogadta[2], így díszpolgáraink sorában őt tekintjük a legelsőnek.[3]"

 Az emléktábla felavatása csak 1867. október 23-án történt  meg Reményi Ede  másodszori közbejárása  nyomán. Amely az  " az első, országra szóló, nyilvános és nagyszabású Petőfi-megemlékezésnek számított."

S azt is megtudhatjuk  az írásból-  projektünk történetében először, hogy a  Petőfi utca mikortól Petőfi utca? (1901)

Petőfi Sándor emlékház wikipédia

https://kiskunmuzeum.hu/kiallitasok/kiskun-muzeum-petofi-sandor-emlekhaza/

S mivel a Petőfi szülőházának  emléktábla avatásakor  a Szülőlőföldem című vers  hangzott el, így az ajándékvers is Bíró Ágnesnek és mindannyiunk örömére remélhetően, most is  ez lesz. 

 

Pelsőczy László wikipédia

 Pelsőczy László (1947)

  színész 

Kiskunfélegyháza Petőfi utcájában is  sétálhatunk a google maps  segítségével . S egy tökéletesen "zárt" utcán,.Ahol a kíváncsi szemek nem láthatnak be  a kertekbe, mert  magas fal és a házak homlokzata is teljesen elzárjárja  a belátást.

Petőfi utca virtuális sétájához.  

     

Kiskunfélegyháza Bács-Kiskun megye harmadik legnagyobb városa, járási  székhely.Nevezik Petőfi és Móra városának is. Az 1970 ásatáskor, előkerült  tarsolylemez  viselője, már  a 924-es  kalandozások idején itt járt. István király rendelet alapján épült itt is  keresztény templom, melynek egy részlete már napvilágra került. A kunok IV. Béla idején telepedtek itt meg. A törökök a mohácsi csata után teljesen elpusztították  Félegyházát. Később Mária Terézia  megerősítette  a kunok és  a jászok kiváltságait és 1774-ben mezővárosi rangot is  kapott Kiskunfélegyháza wikipédia

Kiskunfélegyháza :  

Paks: Petőfi utca

Ezt a Petőfi utca táblát is Andreától kaptuk. Nagy köszönet érte. Annál is inkább,mert Paks Petőfi utcáját nem  láthatjuk a google mapson. Nem járt ott  a fényképező autó. A vers azonban nem marad el. Sőt, egészen új  felfogásban  hallgathatjuk meg  Az Alföldet-kicsit másképpen. A budapesti  Kőrösi Csoma Sándor  Kéttannyelvű Általános Iskola 5.-es  diákjainak megzenésített átiratában!

https://hu.wikipedia.org/wiki/Paks

Paks városának nevét valószínűleg mindenki ismeri. Az ott működő  atomerőmű kapcsán.  A település történelme az őskori időig nyúlik vissza. Duna melletti település  Az alábbi városbemutató film 7 percben mutatja be Tolna megye második legnépesebb városát.

Kisszékely: Petőfi utca

Kisszékely Petőfi utca iránymutatóját  Andreától  kaptuk. Nagy köszönet érte, s az ajándékvers természetesen most sem marad el. Ez igazán egyedülálló  Petőfi utca. Egyetlen élettel teli épület van rajta. Pontosabban a sarkán , az iskola. (Ami Tolna megye  legelső iskolája volt)  Az utca vége  valóban a  temető!Közte  nincsenek  épületek, csak  rétek, árnyas ligetek.  Ha halványan is, de látható a falu címere. Ez a 9.  a címeres "utcatábláink" sorában.Ami még igazán érdekes, hogy az utcajelző táblán halványon látszó címer nem egyezik meg a település jelenlegi hivatalos címerével. Csupa talány, érdekesség  ez a falu.

Vrituálisan is  sétálhatunk. rajta az alábbi linkre  kattintva.

Kisszékely Petőfi utca, vírtuális sétára a google maps segítségével

Petőfi Sándor : Éj van

Ladányi Ferenc (1909-1965)

Kossuth díjas  színész

                                                            Kisszékely wikipedia

Kisszékely Tolna megye  északi részén  található Mára közel 300-an lakják, viszont az ország 4. legszeb  falujának boldog  birtokosa.  Erdős, dombos  vidék. valódi  ékszerdoboza  hazánknak. Az alábbi  videót  nagyon ajánlom mindenkinek, mert  igen színes, érdekes- nem is gondoltam volna- érzést keltő élményben  van része a megtekintőjének. Odalátogatásra csábító, rétek, tavak, tanösvény,-..  . Iskola történeti kiállításában  - ami épp a Petőfi utca  sarkán  van!- viszontláthatjuk  az idősebb korosztály osztályait, tankönyveit, tablókat egészen  az 1900 évek elejéről megőrzötteket is.  

Petőfi Emlékkönyvtár : Sárszentlőrinc

 Sárszentlőrincen volt kosztos diák Petőfi Sándor, a jegyző családjánál.  Ma  emléktábla őrzi a helyet ahol lakott. Andreától kaptuk ezt a fémyépeket is a helyszínről. Nagy kösszönet érte!

A plakett kézíítője: Borsos Miklós

Felállítása 1973-ban volt- (lassan, 50 éve.  Gondolom  Petőfi születéeének 150. évfordulója alkalmából) 

A https://www.kozterkep.hu/35329/petofi-emlekkonyvtar oldalon azt is  megtudtam,:"Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából Petőfi emlékkönyvtár címen országos pályázatot hirdettek könyvtárak létesítésére azokon a településeken, ahol Petőfi élt – hosszabb-rövidebb ideg. Az így létrejött könyvtárak falán dombormű hirdeti a mozgalomhoz való tartozást, Petőfi emlékét és az évfordulót. A mozgalom keretében létrejött könyvtárak általában Petőfi nevét is viselik." Sarudon is  van egy  Petőfi emlékknyvtár  plakett szintén Borsos Miklós  alkotása.  Sőt azis kiderült, hoyg a mozgalom 3 évvel korábban indult, csak  akkor Felszabadulási emlékkönyvtár   néven. S  akkor a minisztérium, nemcsak plakettet adott, hanmem pénzt is, az adott könyvtár fejlesztésére. https://www.kozterkep.hu/17732/felszabadulasi-emlekkonyvtar meg lehet tekinteni a többi ilyen  jellegű plakettet. 

Ez az egyik csodás  "hozadéka"  a Petőfi utcák, szobrok keresésének. Olyan információk , történelemi események  tárulnak elénk, amikre egyáltalán nem gondolnánk. nem számítanánk.  

Borsos Miklós (1906-1990)

Munkácsy és Kossuth  díjas 

Érdemes  és Kiváló művész

Ferenczi Béni és  posztomusz

  Magyar  Örökség díjas 

szobrász 

Borsos Miklós WIKIPEDIA

Petőfi emlékház  

Sárszentmihály virtuális sétájához ezen akinkken lehet csatlakozni. a google maps segítségével

Egy remek helyi kiadvány több oldalon keresztül beszél Petőfi itt töltött hónapjairól valamint  aközség  történelmi   múltját is részletesen  bemutatja. A következő linken elérhető:        

     Petőfi tanuló évei Sárszentlőrincen

Ebben a faluban  Lázár Ervin írónak   is  van emlékháza, s hol máshol, mint a Petőfi utcában , mert Ő is lakott itt egy ideig a faluban. Igaz az plakett nélküli. S bár Petőfi utcatáblát  nem kaptunk  fényképben, , mégis  egy részletesebb  bemutatót kap a település, hamár  ily sok  kapocsal kötődik az irodalomhoz  

Petőfi utca Sárszentlőrinc: google maps: virtuális séta

Györköny: Petőfi utca

Fa táblára vésett, betűkkel készített  utcatáblánk még nem volt eddig.  Andreától kaptuk  . Amelyért nagy köszönet ,és egy ajándékvers is jár érte természetesen. Györköny szinte  összeér az előző bejegyzésben megismert községgel   Nagydoroggal. 

Ennél jobban már nem is különbözhetne két egymás melletti község  utcaképe, mint amit most tapasztalhattunk. Rögtön feltűnik, hogy hiányoznak a kerítések a házak előtt. ! Időutazás  is ! Vissza  a múltba, ahol az ember háza a táj szerves  része volt, nem kihasított entitás  belőle / rajta.

Györköny Petőfi utcája a google mapson virtuális sétához.

Ehhez a  különleges  utcához  Petőfi talán legszebb, s legmélyebb, filozófiai  tisztaságú, és mélységű sorai illenek a legjobban

                               Petőfi Sándor: A szőlőszem hasonlat (részlet Az apostolból)

Turek Miklós (sz. 1973) 

magyar színész,

 rendező, 

a Versszínház  megalapítója

http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-gyorkony.shtml

Györköny a  régészeti leletek alapján római kori település volt.Először azonban 1333-ban említik egy  vatikáni adólistában. A falu többször  elnéptelendett.  

A folytatlógas történelme 1722-től  követhető. Ekkor Darmstadt és Hessen tartományból érkeznek a letelepülők a szomszédos  Sárszentlőricről érkező magyarokkal együtt. Mivel a betelepülők szőlőtermelő vidékről érkeztek,  itt is  fellendült a  szőlőkultúra. Györök-wikipedia 

Nagydorog: Petőfi utca

Nagyorog Petőfi utcájának  jelzését Andrea  fényképezte  le nekünk, Nagy köszönet érte!Így újabb községet ismerhetünk meg Petőfi utcája által Ez az utca is hasonlít annyiban Vajta Petőfi utcájához, hogy egy részén , nagy ligeten visz az út, Ebben az utcában  van  a falu focipályája és  benzinkútja is. Nagy porták, magas téglakerítések. s két  patak is  keresztezi  a több kilóméter hosszú Petőfi utcát.  Köszönetként az ajándékvers most sem marad természetesen. 

   link, Nagydorog Petőfi utca virtuális sétájhoz a google maps  segítségével.

Petőfi Sándor : István öcsémhez

Kaszás Gergő (sz:1965)

Rádió Nívó és Jászai Mari Díjas 

 magyar színész

                         http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-nagydorog.shtml

Nagydorog Tolna megye  északi részén található. A település első írásos emléke 1397-ből származik. A XV. században a  a Garay család birtoka  volt. Később, Mária  terézia  idején a  széchenyi család birtokába került  a település, akak  kastélyt és víztornyot, malmot,  villanytelepet és szegyárat  is építettek. Az innovácó ma sem idegen a nagyközség lakosaitól, Rendelkeznek töltőállomással, saját  tv csatornával is . Az álatluk készítete vidófelvételből most kettőt tekintehetünk meg, hogy bővebb siereteink legyen  a községről.https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagydorog

Nagydorog kalap és sipka múzeum

Nagydorog A Széchenyi kastély és víztorony

Vajta: Petőfi Sándor utca

 Vajta Petőfi utcája egy köszöntőből köszöntött  ránk😊 Melyet Andreának köszönhetek most meg. 😉 Volt már , hogy nem volt  utcatáblánk, és a google  maps segítségével ismerkedhetünk meg  Vajta  település  Petőfi  utcájával. Ez a Petőfi  utca nagyon érdekes utca. Pár ház és kilómetereken át mindkét oldalán fás, liget közt visz az út   -házak nélkül-  Köszönő vers természetesen ezért is dukál.  

Vajta : Petőfi utca google maps

Ehhez, a különleges  Petőfi utcához, melynek legnevezetesebb épületét  házszám helyett csak helyrajzi szám jele,  jöjjön egy  szintén nem szokványos  előadása  az Egy gondolat bánt engemet  c versnek Antal Imre  -amolyan pluralista  szemléletű előadása-  ahogy Ő jellemezte.

Antal Imre ( 1935-2008)

zongoraművész

televíziós személyiség

humorista

Erkel Ferenc díjas, Érdemes  Művész

A  MAGYAR KÖZTÁRSASÁG  ÉRDEMREND TISZTIKERESZT kitüntetettje

Erzsébet és Budapestért   díj 

 VIP díj, SZOT díj

Szocialista Kultúráért díj

http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-vajta.shtml

Vajta  a Közép-Dunántúl legrégebben lakott települése. Nevét  feletehetően Vajta besenyő vezérről kapta. aki a  Gesta Hungarorum szerint, még Kijevnél csatlakozott a magyarokhoz.  A török uralom alatt is végig lakott volt. 1650.ben a Zichy család kapta meg .A ma látható Zichy kastélyt 1815-ben tervezet meg  Polach Mihály Felépítése azonban 1823-ban épült fel.  Amely ma :Zichy-Vajta néven  konferencia központként  üzemel.  Vajta település: wikipédia    Vajtai ZICHY kastély wikipédia    https://www.zichy-vajta.com/

 A Zichy - Vajta kastély , meg a LELKES NAP

János vitéz- film-rajzfilm 1916 és 1973.

Bujtorné Gulyás  Zsuzsanna  olvasóköri társunk, megint meglepett  minket. Most a  filmek, pontosabban animációs világában  mélyült el . Persze Petőfi  kapcsán. S ráakadt a János vitéz 1973-as változatára. Amelyet  megnézhetünk  VIDEA film-en  az alábbi linkre kattintva / vagy bemásolva a keresőbe 

https://videa.hu/videok/film-animacio/janos-vitez-1973-rajzfilm-Xuho4fjqS3mGiqHN

Az 1973-as, Jankovics Marcell  nevével fémjlezett rajzfilm, bizonyára  sokunknak emlékezetes.

 Jankovics Marcell (1941-2021) 

A Nemzet Művésze, 

Kossuth és BalázsBéla díjas 

rajzfilmrendező

 Zsuzsanna könyvtárából  mellékelte a következő dokumentumokat 

A János vitéz első filmváltozatának plakátját, 1916-ból.

Novák Sándor festő, wikipédia

Novák Sándor (1878-1945)

festőművész 

Dég: Petőfi Sándor utca

 A következő "állomásunk"-  Andrea jóvoltából ismét- Fejér megye délnyugati részén Dég  község, Petőfi utcája .  S megint egy címeres utcatáblánk lett, immár a hetedik!

Dég Petőfi utcájában nem járt a google maps-os  autó, így virtuális utcanézőbe  nem tudunk  menni. Nagy  köszönet Andreának  ezért a fényképért! Természetesen az  ajándékvers sem marad el! Hamár a Nagyalföld ezen nyugati szegletében járunk!

Petőfi Sándor: Az Alföld

Rerviczky Gábor (sz:1949)

Arany Medál és kétszeres Hegedűs Gyula emlékgyűrű díjas, 

Jászai Mari, Kossuth  és  Alternatív Kossuth díjas

Ajtay Andor, Tolnay Klári és  Ruttkai Éva emlékdíjas

színművész

 a Nemzet Művésze

Revicky Gábor színművész wikipédia

http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-deg.shtml

Dég község , már közel 1000 éve lakott, Árpád kori  település. Neve  német eredetű személynévből származik. A Festetics család a 18. sz  második felében telepedett itt le, és nemsokára nagyívű uradalmi építkezésbe  fogott.  Így a falu  legjelentősebb  épülete a Festetics kastély lett , melyet két videón keresztül lehet jól megismerni,.Persze  még jobb ellátogatni ide. 

Dég Wikipedia:

Nagykarácsony: Petőfi Sándor utca

Nagykarácsonyra érkeztünk  Andrea segítségével . Nagy köszönet  Andreának!. Ajándékversnek egy  igazi mesemondót választottam, Legfőképp azért, mert   Nagykarácsony Petőfi utcájában van a Mikulásház.

 Kuncz László (sz :1942)

operaénekes

  Tinódi lant és  a 

Magyar Művészetért díjjal kitüntetett

 Pécsi Nemzeti Színház Nívódíjas

és Bartók Béla Emlékdíjas

ének és versmondó 

google maps séta:Nagykarácsony Petőfi utcája

Nagykarácsony község Fejér megye déli részén  v. Kunok népesítették be , majd  a tatárdúlás idején néptelenné vált.ÍV. Béla  újra kunokat telepítette vissza., s felvetették a kerszténységet is Legeltető állattenyésztő  tevékenységet folyattak, majd 200 éven  át, itt és  a krönyékbeli településeken is. Az 1702 -es népszámláláskor már  Karatsonszallas néven szerepel Házai fonott vesszőfalból sárráal tapasztva készültek.   Előszállás és  Karácsonyszállás egyesülésével 1953-ban lett Nagykarácsony a település neve. Itt található az  Mikulásház, pont a Petőfi utcában! Élénk piros színével már messziről   felhívja magára a  figyelmet

Nagykarácsony Wikipédia   .Nagykarácsony történelme

  A videófilm rövid, de  tartalmas  bemutatót ad a falu történelméről , és földrajzi helyzetéről.