Ágnes támogatónktól kaptuk az alábbi emléktáblát Taksony faluból. Korábban már az utcatálát is lefényképezte s bejegyzés is készült róla. Nagy köszönet érte.! S az ajándék sem marad el természtesen Most : Petőfi: Színészdal c verse
2022. július 31., vasárnap
2022. július 30., szombat
Isaszeg- Petőfi utca
Ilona tagtársunk, a héten Isaszegre vette az útját. Hűséges gyűjtője a Petőfi utcáknak és Petőfivel kapcsolatos tárgyaknak, eseményeknek. Nagy köszönet , hogy ilyen lelkesen és rendületlenül gyűjti a szebbnél szebb utcatáblákat. Mostani újtán megörökített egy igazi ritkaságot, a Petőfi utca 13.-as számú ház különleges háztábláját is. Eddig még ilyen szép, szeretettel teli Petőfi utcatáblánk nem volt! Erre rátalni, már önmagában is ajándékverset ér. Így ma két Petőfi vers lesz a köszönő ajándékvers.
Amikor elkezdtünk arról beszélgetni januárban , hogy jó lenne Petőfi költészetéről más formában megemlékezni, másként is ünnepelni mint ahogy szokásos, arról is volt szó, hogy az alsó tagozaton találkoznak a diákok először a hazafias érzésekkel Petőfi versei kapcsán. A Csatadal ennek egyik jelentős alappillére Így ezt semmiképp sem hagynám ki.
Azonban ráleltem az Isaszegi Csata Tánccsoport előadásban a Nemzeti dal, egy fantasztikus "legényes" kombinációjára , ami lélegzetelállító és szintén itt kell, hogy szerepeljen!
Kertész Péter(sz:1943)
Jászai Mari
és Aase díjas
magyar színész
A Nemzeti dal és március 15.-e műsorrészlet az Isaszegi Csata Táncegyüttes
Isaszegi Csata Táncegyüttes
Isaszeg Petőfi utcájában a google mapsos autó sajnos nem járt, így virtuális sétát nem tudunk tenni benne. Viszont Ilona most is bőséges és szép képekkel ajándékozott meg bennünket a város nevezetes épületeit végigjárva
Régészeti lektek bizonyítják, hogy már a bronzkorban is lakott volt a hely, melyen most Isaszeg városa áll.Legrégibb épülte a XII. században épült Öregtemplom ,
A település első írásos említése 1274-ből való. A település Mástyás király majd évszázadokkal később Ferencz Józsefnek is kedvenc vadászterületéhez tartozott
1529-ben Isaszeg a Báthori család birtokába kellt, de lakossága az 1536-os pestis járvány és a törökök portyázása következtében nagyon megfogyatkozott. A törökök kiűzése után 1690-től német telepesek népesítették be újra.1723-ban Grassalkovich András tulajdonába kerül a település aki először lengyel, majd szlovák családokat telepített ide, de jöttek szerb és magyar családok is.
Petőfi Sándor többször is volt Isaszegen 1945-48 között.
Az 1849. április-6-i győztes Isaszegi Csata napját a helyiek ünneppé nyílvánították és a győzelem emlékére emlékművet is emeltek .
A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, amelyek a csatában elhunyt honvédek örök nyughelye.
Isaszeg bemutója:
Isaszegen jelentős kultúrális élet zajlik. A hét minden napjára van elfoglaltság a művelődi ház keretében működő kisebb és nagyobb köröknek https://hu.wikipedia.org/wiki/Isaszeg
Végezetül az Isaszegi Csata Tánegyüttes rövid viedeója
2022. július 29., péntek
Balatonmagyaród- Petőfi Sándor utca
Bő 15-20 éve végigbuszoztam Balatonmagyaród Petőfi utcáján. Iskolásokat vittük a határában lévő Kányávari szigetre. Borongós idő volt , épp egy nagy esőzés után, de így is maradandó élmény maradt a Kis-Balaton ezen túristaközpontjában eltölteni pár órát. Bárcsak fényképeztem volna akkor a Petőfi utcatáblát! Így most meg kell elégednem a Google-maps nyújtotta lehetőséggel.
Balatonmagyararód teljes hosszában a Petőfi Sándor utcán haladunk. Napi egészségügyi sétának is bőven elegendő lenne végigsétálini rajta, közben gyönyörködni a szebbnél szebb falusi épületek sorában. Akad itt jónéhány kiemelkedőén szép régi épület is a felújított, modernizált , vidám külsejű házak között
Petőfi utca virtuális sétája google mapssal
A vers azonban most sem marad el. A : Nemzeti dal következik , ahogy még nem hallottuk ! A Kecskés együttes megzenésített változata következik.
Kecskés együttes
(1981-től napjainkig működő együttes )
a középkori magyar zene
interpretálója
2009-ben az együttes Petőfi halálának 160. évfordulójának alkalmából számos koncertet adott
https://www.kecskesegyuttes.hu/kecskes-egyuttes/
Balatonmagyaród wikipedia
Balatonmagyaród a Kis-Balaton rekonstrukciója során zajlott régészeti feltárások alapján ősidők óta lakott hely. Első írásos emlék azonban, csak1308-ból van.Az ezt követő másfél században sokszor cserélt gazdát , majd 1470 körül a Báthoryak birtokába került. Viszont már az 1400-as évek elején kőtemploma és a Zalán átívelő hídja is volt
A törökök először csak a hídját használák átklésre, később azonban sűrűn pusztítottak a faluban is. Az 1600-as évek elejétől már törökök is laktak a faluban, és a komáromi és zalavári magyar katonák is portyáztak erre.
1686-ban németek és horvátok haldták át a falun és felgyújtották. A sok viszontagság ellenér e a falu mindig újjáépült és 10 év múlva (1696-tól Szécsényi György birtoka. Gyors fejlődésnek, növekedésnek indult. A 19. században több nemesi család is megjelent Magyaródon, de jobbágyok is nagy számban választották új lakhelyüknek. A 19. század végén 1000-nél többen éltek a településen, többségükben középparszt. 1924-ben a Széchenyiek zalai uradalmának központja lett., s nagyközségi rangot kapott.
Mára népessége 400 főnél nem sokkal több, s legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, melyet a határában lévő Kányávári sziget biztosít.https://www.balatonmagyarod.hu/Amit szerintem, a természet iránt kicsit is érdeklődöknek érdemes felkresni. Kivételes élményekkel gazdagodva térne majd haza. keszthely és Zalavár irányból is jól megközelíthető autóval.
Ahogy a kis települések sokaságában, itt is találtam önmaguknak rendezett közösségépítő, együttes szórakozást biztosító formát. Itt mosoly délután a neve
2022. július 28., csütörtök
dr. Reisinger János-Versek a Felhők ciklusból
Dr. Reisinger János irodalomtörténész, már tavaly, 2021-ben elkezdte előadásaival a Petőfi bicentenárium méltó megünneplését. Minden szava kincs. 20 perc ez az előadás, de megértjük belőle
miért fontos ez a bicentenárium ! Miért fontos időt adni magunknak és Petőfinek, rászánva azt a napi pár percet, hogy verseivel. gondolataival, filozófijávak foglakozzunk! Hogyan ,
s miért kapcsolódik költészete mindannyiunkhoz!
2022. július 27., szerda
Debrecen - Petőfi presszó a Petőfi téren
Etustól kaptuk a debreceni Petőfi presszóról készült képet a Petőfi téren. Egy újabb különlegesség a Petőfi könyvállomás után. Látható tehát, hogy PETŐFI a mai napig "hívószó" egy- egy közössági tér neveként. Ez csodás!
Nagy köszönet a fényképért és a köszönő/ ajándék vers nem is lehetne már mint a Csokonai című Petőfi vers, hiszen Debrecen neves , nagyhírű színházának Csokonai a "névadója", s Petőfi Csokonai c versének ikonikus utolsó sora ma is közszájon forog. ... MIndent felejtett ,s otthagyott csapot, s papot jó Csokonai Vitéz Mihály..
Técsy Sándor (sz 1946)
Marosvásrhelyi születésú színész
jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él
és torontói Magyar Színházban játszik
Debrecen területén a honfoglalás előtt számos népcsoport megtelepedett :vandálok,gótok, szarmaták, gepidák, avarok.A rómaiaknak is volt itt katonai telepük,. Anonymus szerint Mén Marót bolgár fejedelemtől foglalták el a honfoglaló magyarok s azóta itt élnek a magyarok. 1091.ben már városi rangot kapott II: András királytól.
A tatárjárás idején meggyengült lakossága, de utána hamar erőre kapott és rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának, Debreceni Dósának köszönhetően
Debrecen , a Kálvinista Róma, vagy más néven a Cívis város első írásos említése 1361-ből származik, amikor Nagy.Lajos király a város polgárainak mezővárosi rangot adott,és a városi tanács megválásztására valamint város bírójának megválasztásával együtt.
A török megszállás idején a diplomáciáé volt a főszerep hiszen se városfala, se vára nem volt. Ez a nyitottság tette lehetővé ugyanakkor , az 1530-as évektől a reformátusok betelepülését ,amely olyan radikállis volt, hogy a katolikusok 1552-re az összes templomukat elveszítették. ,s majd 200 év múlva jelent meg újra a katolikus egyház Debrecenben. amikor a piarista szerzetesek felépítették a Szent Anna Székesegyházat
A város ekkorra már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ volt, Az 1538-ban alapított Protestáns Főiskolájába számos jövendőbeli tudós és költő járt
.
Debrecen történelmünk során kétszer is volt az országunk fővárosa rövid ideig. Először 1849-ben majd a 1944-ben is. https://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen
2023-ban viszont Európa Kultúrális Fővárosa is lesz egy éven át!.
Velünk élő Petőfi - A szentendrei MANK GALÉRIA vándorkiállítása
most a Művészetek Völgyében, Kapolcson Július 31-ig.
"Sipos Tünde, a kiállítás kurátora úgy véli, a pályázatra érkezett alkotásokból világos kirajzolódik, milyen meghatározó az első találkozás, az első élmény, ami Petőfi Sándorhoz kötődik. A kurátor kifejtette: „Bár közvetlenül nem, kortársainak memoárjaiból és feljegyzéseiből mégis ismerjük Petőfit. Mit is tudunk ezen meghatározás alapján ma Petőfiről? Bizonyosan sokszínű egyéniségként gondolunk rá, sokunk számára ő egy személyben bátor hazafi, szerelmes hős, lázadó ifjú és nem mellesleg zseniális költő is.”
A sokszínűség pedig visszaköszön a kiállított alkotásokban is, hiszen egyaránt találkozhatunk interaktív, kísérletező jellegű alkotásokkal és olyanokkal, melyek a videóinstalláció és a konvencionális grafika ötvözéséből jöttek létre. Mindezek mellett többször köszön vissza az ősfényképnek nevezett Petőfi-dagerrotípia a vásznakról, ugyanakkor egyes alkotók átvitt értelmezésben, absztrakt festmények, fotográfia, szobor vagy éppen faliszőttes formájában asszociálnak Petőfi egy-egy költeményére."
https://alkotomuveszet.hu/kortars-alkotasokban-el-tovabb-petofi-sandor-a-mank-galeriaban/
Volt már ilyen kelelgű Petőfi vers élményről szó blogunkban. Kedvcsinálónak újra ajánlom.
Sajnos én nem léttam ezt akiállítást, amit nagyon sajnálok. ha igazán Petőfi emlékév van , jó lett volna ha egész évben megtekinthettük volna. No mindegy . HA valaki látja most Kapolcson kérem küldjön pár fényképet róla, hogy pici betekintést nyerhessünk róla
2022. július 24., vasárnap
Zomba - Petőfi utca
Zomba község Petőfi utcája a legrövidebb "féloldalas" Petőfi utca azok közül amiket eddig "bejártunk" Ehhez a fiatalos rendezett utcához egy olyan vers-interpretáció dukál, ami a jövő nemzedék szárnypróbálgatásában kerül előadásra. a Falu végén kurta kocsma
Kormos Veronika
Zomba már az ókorban is lakott volt, melyet jelentős régészeti leletek tanúsítanak. A Szárnyas Géniusz bronszobor a Magyar Néprajzi Múzeumban látható.
Valószínűleg római kolónia élt itt és a szomszédos helyeken is. Az avar korból is találtak tárgyi emlékeket, s a honfoglaló magyarok is lakták, mert a környék települései Árpád nemzetség neveit őrzi. Szent István 1015-ben a Pécsváradi apátságnak adományozta más falvakkal együtt.
A török megszállás elnéptelenítette a vidéket. A török kiűzése után császári birtokba került és 1725ben német telelepesekkel népesedett be újra. 1744 tavaszán 24 család azonban a Békés megyei Orosházára települt- magukkal víve a harangot, amelyet az orosházaiak a mai napig őriznek, Az 1800-as évekre Zomba jelentős-gazdag településnek számított így 1861-ben megkapta a gyógyszertár állítás jogát. Aminek berendezési tárgyai mai napig a gyógyszertár részét képezi.
A II.vh. után kitelepített német ajkú lakosság helyére bukovíniai székelyeket és felvidékieket telepítettek be.
Szokatlan lesz, hogy 5 rövid videót is beválogattam Zombához a szokásos egy vagy kettő helyett. Az oka, a falu igen sokrétű élete. A 4 kultúra találkozása, -magyar, német, roma és székely- együttélése a midennapokban eredményezte ezt a döntésemet:
Idézve a polgármester szavait az egyik videóból:
Miden olyan dolog fontos és lényeges egy településen
ami alkotás ,
ami újat hoz be,
ami megmutatja milyen élet zajlik Zombám
Íme ízelítők sora Zomba életéből
2022. július 23., szombat
Szolnok- Petőfi utca
Ilona tagtársunk Szolnokra utazott Petőfi utca gyűjtés okából, no meg a várost is megismerni. Nagy-nagy köszönet a fényképekért, lelkesedésért. A köszönő vers most Petőfi talán egyik legszebb verse a: Magyar vagyok , s bár már szerepelt a blogunkban --Latinovits Zoltántól-, most egy mai fiatal színész megrázóan szép előadásában hallgathatjuk meg.
Molnos András Csaba (sz: 1980)
színész
A Temesvári Állami Csiki Gergely Színház tagja
A Petőfi utca első épülete a Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Technikum és Szakképző Iskola, melynek bejárata mellett egy szép Petőfi arcmás és versidézet Petőfitől látható. S egy újabb (most már 20. címeres utcatábla is sorban)
Így egy utcába tömörítve Szolnokon 3:1ben ismerkedhetünk meg a város Petőfit őrző / megjelenítő emlékeivel. Mert Petőfi kétszer biztosan járt Szolnokon. 1847 szeptember 1-én a Pest-Szolnok vasútvonal avatásakor.
Másodszor 1949 elején. http://www.blogszolnok.hu/szoborPark_petofi_szolnokon
A fenti blogból azt is megtudtam, hogy" Petőfinek 4 emlékműve van a városban . Annak ellenére, hogy önálló, teljes alakos Petőfi-szobrunk nincs. A négyből az egyetlen "szobor" Pogány Gábor Benő Koltón álló, Petőfit és Szendrei Júliát együtt ábrázoló alkotásának a másolata, ami a Helikopter Bázis művelődési házában található. A többi dombormű, amelyek közül az egyiket a néhai Kertvárosi Általános Iskolában leplezték le 1973. március 15-én. Hogy a helyén van-e még, sajnos nem tudom. A legrégebbi Petőfi-emléktábla az egykori Kaszinó, ma Technika Háza buszmegálló felöli falán található. Ezt 1948-ban, a forradalom centenáriumán helyezték el az alatta lévő - erősen magyarázatra szoruló - emléktáblával együtt.
Azonban a legjelentősebb Simon Ferenc Petőfi-portréja, amit 1972. szeptember 30-án lepleztek le a korábbi MTH - Munkaerő Tartalék Hivatal - iskola, később 633-as, majd 633-as számú Petőfi Sándor Szakmunkásképző Iskola falán. Ami attól a tanévtől kezdődően viselte a költő nevét, a szolnoki Petőfi Sándor utca elején.
Az alkotás két részből áll. Egyik a lemezdomborítási technikával készült portré, ami Petőfit erősen stilizált, idealizált módon ábrázolja. Másrészt az alatta lévő kőlapból, amin nemcsak a dombormű, de a Magyar nép című verséből származó idézet - "Haza és szabadság, ez a két szó, melyet először tanuljon dajkától a gyermek" - olvasható. Egyébként a dombormű, az 1957-től a Szolnoki Művésztelepen dolgozó Simon Ferenc (1922-2015) tizenhat szolnoki köztéri alkotásának egyike. És talán az egyetlen, amelyet minden évben megkoszorúznak, és ami előtt rendszeresen fejet hajtanak. Az 1848/49-es és szabadságharc kitörésének évfordulóján. http://www.blogszolnok.hu/szoborPark_petofi_szolnokon
Ilona le is fényképezte a Petőf arcmást számunkra! Nagy köszönet érte!
A szobor és az alapjául szolgáló kőtábla alkotója
Simon Ferenc ( 1922-2015)
Munkácsi díjjal
Művészeti díjjal
és Képzőművész díjjal kitüntetett
szobrászművész
Szolnok már a neolitikum időszakától kezdve lakott település, Később szkíták, kelták, szarmaták is megtelepedtek itt.A város büszkén őrzi is tárgyi emlékeit Damjanich János Múzeumában.A gepidák után avarok népesítették be, majd a honfoglaló magyar telepedtek be.
Az első írásos emlék 1075 ből való I Géza király alapítólevelében,
Az Árpádház uralkodása alatt mezőváros rangot kapott. A tatárjáráskor elnéptelenedett, majd ÍV. Béla népesítette be újra. Tulajdonosai gyakran változtak, így a település fejlődése ezen időszakban nem volt jelentős. Falunak említik a feljegyzések. Ugyanakkor a Tisza átkelése itt volt a legkedvezőmbb már akkor is , mint ahogy napjainkbaan is. Ugyanakkor az ország egyik legfontosabb sóraktára is itt volt, az Aranybulla rendelkezése alapján ( a másik Szegeden)
1550- 51-ben a régi földvár helyett a Í.Ferdinánd a török veszély miatt Szolnokot városfallal vetette körül.A spanyol-német-cseh-magyar zsoldoshadsereg-mely védte volna a várat a török támadástól, azonban megszökött, illetve a vásrkapu nyitva hagyva szabad bejárást biztosított a török seregeknek. A vár csak 1685-ben szabadult fel.
A törökök nagy építkezésbe fogtak (Dzsámit, fürdőt, minaretet és Szolnok első állandó hídját is emgépítették a tisza felett.
A törökök után a Rákóczi szabadaságharc eseményei során a várát felgyújtották és újra a földdel tették egyenlővé.
A város csak az 1800-as évek közepétől kezdett újra fejlődésnek indulni. A gőzhajózástól kapott lendületet, valamit az 1847-től működő vasúttól- A'48-as szabadságharc szolnoki csatája, nagy jelentőségű volt az események alakulásában , melyet Than Mór is megörökített nagyméretű festményén. A kiegyezéás után Szolnok egyre jelentősebb városa lett az Alföld szívének.
Ilonát is gyönyörű fényképek készítetésére sarkallta a város, melyeket megosztott velünk is.
Tiszapart
víztorony
Szigligeti Ede szobra a színház előtt
oka mindenképp a nayg múlttal rndelkező Szolnoki Művésztelep, melynek létrejötte a z 1848-49-es szabadságharchoz kötődik. August von Pettenkofen osztrák festő nevéhez aki hadi rajzolóként járta a csatatereket, és 1851-ben először jött Szolnokra, majd újra és újra visszatért , divatot teremtve ezzel 1870 ben már a legjelentősebb nagyar művészek jártak ide rendszeresen.
Hivatalosan 1901-ben megalakult a Szolnoki Művésztelep, mely azóta , -napjainkban is - helyet ad a kor művészeinek az alkotásra. Szolnoki művésztelep
Szolnok videós bemutatására most egy légifelvételt váasztottam, hiszen Szolnok a katonai repülés egyik fő bázisa is. Így most a magasból tekintjük át -Ilona nagyszerű képei után- a várost.
2022. július 21., csütörtök
Csetény-Petőfi utca
Mihály tagtársunktól kaptuk a csetényi Petőfi utca iránymutó és házszám tábláját, a többi képpel együtt Nagyon nagy köszenet érte! , Ezúttal Petőfi egy kevéssé ismert verse a RÁKÓCZI következik köszönetként.
Petőfi utca nevű buszmegálló is van Csetényben melyet a a google maps-os sétán fedeztem fel .Érdemes végigsétálni virtuálisan, már azért is, mert olyan különleges az utca, hogy egy részén patak fut át, s így az egyik oldala a patak másik oldalra esik. Mindez a tavasz virágzó fáival , gólyafészkekkell a villanyoszlopokon!
Petőfi Sándor : Rákóczi
Ferenczi Attila (sz: 1979)
színész,
Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagja
Ungvár
Csetény a Közép Dunántúlon terül el, Veszprém megye része. Területén már a csiszolt kőkorban is éltek , majd a késő rézkori népek is lakták. A mai napig új és új régészeti bizonyítékok kerülnek elő a földből. A rómaik hagyták itt a legmaradandóbb nyomot. Három részén is találtak jelentős tárgyi emléket ott létükről.
20 honfoglalás kori sírt tártak fel az 1900 -as évek elején a falu területén. S Bár írásos emlék nincs ebből a korból, a tárgyi emlékek meggyőzően bizonyítják őseink itteni megtelepedést. Oklevélben először 1326-ban van említés a faluról.Ekkor vált kiályi birtokká, a Cseszneki vár tartozékaként .
A török hódoltság alatt a magyar királynak és törököknek is adóztak, és a falu lakossága jelentősen lecsökkent.,majd elnéptelenedett.
Az 1600-as években újra birtokba vette a területet 31 család akik leszármazottjai (neveikben ) a mai napig megtalálhatók a falu lakosai között.
Az 1700-as években. újabb telepesek érkeztek főleg szlovák és német anyanyelvűek.
A korabeli térképeken már jól felsimerhető a falu mai utcaszerkezete. A mai Petőfi utca akkor a Suttyom a mainál is hosszabb volt (Pedig a Petőfi utca ma is jó hosszú)
Csetény wikipedia oldala oly bőséges, hogy inkább figyelembe ajánlom olvasóinknak böngészését, mert korokként igen részletes leírással tárul fel a község múltja. Amely röviden összefoglalva nagyon sokat veszítene értékéből Csetény wikipédia oldala
A falu talán leghíresebb lakója egy ideig Vámbéri Ármin volt. A község iskolája is az Ő nevét viseli.
"Vámbéry Ármin (1832-1913) a török nyelv és néprajz világhírű kutatója, a hazai keletkutatások létrehozója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Vámbéry 1856 novembere körül néhány hónapig a csetényi Zitterbarth-birtok bérlőjénél, Grünfeld Hermannál házitanítóskodott és önéletrajzi művében az alábbiakat írja itt tartózkodásáról" Csetény wikipédia oldala
Legimpozánsabb épülete pedig a Holitscher kastély !
2022. július 20., szerda
Dabas- Petőfi utca
Dabas Petőfi utcájába tett virtuális kirándulás személyes jellegű. Bár sosem jártam benne, de anyai ágon itt vannak a gyökereim. Nagymamám itt született, pontosabban Alsó Dabason, mert akkor az még külön település volt.
Petőfi Sándor: Még alig volt reggel
Bitskey Tibor (1929- 2015)
kétszeres Jászai Mari díjas,
Kossuth díjas
Érdemes Művész
A Nemzet Színésze
A Magyar Érdemrend Középkersztjével kitüntetett
Dabas- Petőfi utca google mapasos virtuális sétával megtekinthető a linkre kattintva:
Dabas, a kúriák városa, nem csak Pest megyében, de az egész országban itt található egy városon belül a legtöbb kúria. A város területe már akora középkorban is lakott volt 1270, ből van az első írásos emlék. A tatár -majd újboli benépesedése után- a török is elpusztította.
Az 1720-as évektől kezdődően azonban újra benépesedik, sőt rohamos fejlődésnek is indul. jellegzetes település szerkezete, hogy a kúriák körül zsellérházak karéjéban , többnyire szlovák nemzetiségű jobbágyok munkája által gazdagodik a nemesség.A XIX század elején a nemesség aktív részt vállal a reformkorban, így itt is beindul az "élet" A kiegyezés után még jelntpsebb szerephez jut , mert közigazgatási funkciókat is kap. 1886-tól járási székhely lesz. Vasúti összeköttetése 1895-től van a fővárossal.1947.ben egyesítik Alsó és Felső Dabast, majd a '60as években Gyónt és Sárit is hozzácsatolják. Így jön létre a mai DABAS
Egy mai dabasi különlegesség :
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)