Petőfi album-1898- 3-.rész

 Báró Eötvös József  az első  Magyar kormány Vallás és Közoktatásügyi  Minisztere volt  1848 áprilisától fél éven át.  

Majd ezt a tisztségét  még egyszer  betöltette 1867-71 között a Kiegyezést követően. S egyúttal a Magyar Tudományos  Akadémia elnöke is ezen idő alatt. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3)

A Petőfi albumba  bekerült írása  Petőfiről, még az élő Petőfiről/ Petőfihez  szólt.  Hiszen nem érte meg ezen petőfi album létrejöttét. Érdekes így olvasni gondolatait a fiatal költőről akiben az magyar  líra megteremtőjét  látta.  S nem tévedett. Petőfi valóban megújította  rövid élete alatt a  magyar költészetet!

Eötvös József(1813-1871)

író

kétszer is

vallás és közoktatás ügyi miniszter 

https://hu.wikipedia.org/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_J%C3%B3zsef_(%C3%ADr%C3%B3)

A kor másik jelentős alkotója Zichy Mihály  festő-grafikus s egyben a  könyv  borítójaként  választott alkotása : Petőfi apotheosisa képi formában fogalmazza meg  azt a különleges   státuszát  Petőfinek a magyar irodalomban, melyről B,. Eötvös József  beszélt. Viszont Ő már Petőfi halála után készítette ezen alkotást. 

APOTTHESISA jelentése: embereknek az istenek közé  helyezése. S tekintélyes azon  költők sora akik közé emelte Petőfit  (teljes  joggal) Zichy Mihály)

Azóta sem lett egyetlen költők sem ilyen  magaslatokba  emelve!

https://hu.frwiki.wiki/wiki/Apoth%C3%A9ose

Zichy Mihály: Petőfi apoteózisa 

1898. Illusztráció. 

Petőfi mellszobrát a Sajtó, a Forradalom és Hungária veszik körül,

A levegőben Homeros, Dante, Boccaccio, Zrínyi, Csokonai és Béranger várják költőtársukat.  rodalomtörténet 15, oldal

Megjelent: Petőfi-album stb. Bp. 1898. 32. 1.  

Zichy Mihály (1827-1906)

festőművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zichy_Mih%C3%A1ly

Zichy Mihály tehetségét a kor  jelentős  költőinek  illusztrálására is fordította Arany, Vörösmarthy, Madách ikonikus műveit is illusztrálta.

S egy pár sor a mamár  nem igen ismert  , de Zichy  alkotásán  megjelenített   Berenger ről:

 Pierre-Jean de Béranger 1780- 1857– Párizs francia lírikus. Ady írta:  Béranger a magyaroknak akkor született, amikor Petőfi olvasott először Béranger-sort, s azért él ma is nekünk, mert Petőfi akarta. – Ady Endre, Petőfi nem alkuszik- 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pierre-Jean_de_B%C3%A9ranger

S itt újra vissza kell idézni  Báró  Eötvös József  iménti gondolatait, melyben a nyugati irodalom  magas szintű ismeretére int! S mily könnyen  elfelejtjük mi is, hogy Petőfi  úgy lett a magyar költészet átalakítója, hogy nagyon is jól ismerte  a német, francia , angol irodalmat, sőt fordította is! 

Kedves Olvasó!

A jobb oldali sávban található MEGYÉK linkek alatt, ezen héttől kezdve az újonnan érkező  utcatáblák során felkerülő települések  megyék szerinti láthatósága  már XY VÁRMEGYE linkkel van ellátva.  A központi címtárban is így szerepelnek már. 

Ahogy szimbolikus  tett  is volt  az 1800-as évek végén,1900-as  évek elején egy- egy Petőfi szobor, emléktábla felavatása, köztérre  helyezése, majd a Petőfi utca/tér nevek "megszületése", ugyanúgy szimbolikus tett a megyéink, vármegyékre  való átnevezése. Érzésem szerint ezt mindenképp  tükröznie  kell blogunknak, hiszen ez a jelen történelmünknek lenyomata. 

Blogunk tehát,  nem csak Petőfi  emlékét  őrzi, hanem a jelenünket is sok vonatkozásban. Az utcatáblákkal, Petőfi verseinek legkülönbözőbb előadásával, az utca  és település  videókkal , s most már  a közigazgatási terület  átnevezésével is. 

Felmerül bennem  mostanában gyakran, hogy  Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából lesznek-e  új emléktáblák új Petőfi szobrok az országban?  Ez majd  2023-ban ki fog derülni persze. Addig   várnunk kell. 

Petőfi Lakásfenntartó Szövetkezet

 irodája, Budapest XXI. ker.(Csepel)  Ady Endre út. 19.  Igen  nagy múlttal rendelkező szövetkezetről van szó, amely  az internet  tanúsága szerint 1967-ben a korábbi  falusias  környezet helyére  sok városrészt  épített fel.  http://petofilakasszovetkezet.hupont.hu/   A cég elvileg a mai napig létezik, a céginfó szerint legalábbis,  és ingatlankezeléssel  foglalkozik. Hogy mit jelent ez, azt nem tudom. https://www.ceginformacio.hu/cr9310625266. Lényeges  dolog , hiszen  sok Petőfi termelő szövetkezet  végleg megszűnt a rendszerváltás után. Ez a cég  viszont kitartott és a nevét is  megőrizte  ami igazán jó hír.

 Barbarától  kaptuk ezt a különleges  cégtáblát. Nagy köszönet érte és  egy  köszönő/ajándék vers is  jár mellé  természetesen. 

B. Fülep Erzsébet (sz 1967)

Poor Lili díjas

színésznő

https://hu.wikipedia.org/wiki/B._F%C3%BCl%C3%B6p_Erzs%C3%A9bet

Petőfi Sándor utca- Örkény

Hilda unokája, Bernát készítette  nekünk újfent   a Petőfi utcatábla   és  utcarészlet  fényképét. Nagy köszönet érte! 

A fiatalság körében  igen kedvelt a Zanza tv Ezért most köszönet/ajándékként  egy "zanzásított"  Petőfi kutyafuttában  következik!   

Örkényben is  végigsétálhatunk napsütésben  virtuálisan a nyílegyenes, falusias Petőfi Sándor  utcán  a google maps  segítségével! 

https://www.google.hu/maps/@47.1273967,19.4416749,3a,75y,206.71h,92.85t/data=!3m6!1e1!3m4!1swMKJUBBDMwHyA3lREL4JuA!2e0!7i16384!8i8192?hl=hu

Petőfi kutyafuttában  Sok-sok versrészlet montázsával 

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=%C3%96rk%C3%A9ny&field_megye_target_id=All

Örkény  város Pest vármegyében . (mert  egy hónapja már  így kell neveznünk megyéinket) . 

Bár  kevés  adat, maradt fel Örkény török idők és az előtti történetéből, de   valószínűsíthető, hogy  őrhely volt a Buda-Szeged közti úton. Az első konkrét  említés 1424-ből származik, amikor  Zsigmond király  feleségének Borbálának ajándékozta. Majd  több tulajdonváltás után a Ferenczi család  birtokává lett A török adminisztráció  említi  Örkényt, mint  javadalomszerző helyet, azonban kivonulásakor már  üres  volt. A Rákóczi szabadásharc után kezdett  benépesülni újra.1727-en már a   Grassalkovich  családé.1783-ban alapítólevelet  bocsátott ki és  50 telket  alakított ki a  ami  Fő utca mentén.1873-ban a Várady család  szerezte meg, majd kihalásuk után  a Pálóczi Horvát  grófi család  birtoka lett és ekkor alakultak ki a nagy kiterjedésű szőlőbirtokok a Bika hegyen. A vasútvonal 1889-be n érte el, s adott újabb lendületet a gazdasági fejlődésnek.

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rk%C3%A9ny_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

Örkényről, város bemutató videót nem találtam  csak egy  forraltbor fesztivált. 

Petőfi Sándor utca- Szatymaz

Istvántól kaptuk a most következő Petőfi utcatáblát. Nagy köszönet érte. s természetesen újabb Petőfi verssel  ünneplejük meg ! Úgy tűnik Szatymaz önkormányzata az elhasználódott utcatáblákat, újakra váltotta, ami  nagyon jó érzés. Mint ahogy az is, hogy a ház tulajdonosa meghagyta a régi táblát is a falon, megőrizve  ezzel kicsit a múlt egy pótolhatatlan   darabját. .A régi utcatábla  alakjából, stílusából   arra következtetek, hogy  a Petőfi  utcanév  minimum 60-70 éves  lehet a településen. Jónéhány tatarozás, felújítást megért, és visszahelyeződött utána  a helyére.  A köszönő/ajándék  Petőfi Akasszátok fel a királyokat 

Szatymaz  csodaszép  petőfi utcáján  virtuális sétást is  tehetünk a google maps segítségével https://www.google.hu/maps/@46.3441475,20.0426265,3a,60y,89.26h,88.56t/data=!3m6!1e1!3m4!1s7aZ44iB-

Ferenczi György (sz 1968) 

szájharmonika művész, énekes, 

Máté Péter díjas   magyar zenész

Ferenczi György és a rackajam

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=szatymaz&field_megye_target_id=All

Szatymaz és környéke  már a bronzkortól lakott, melyről  régészeti leletek tanúskodnak . Neve  török, vagy kun személynévből származik. Először 1676-ban említik egy II. József korabeli térképen. A XVIII. században szegedi lakosok állattenyésztés és  földművelés  céljából földeket foglaltak el és építettek szálásokat itt. Később szegedi családok kedvelt  nyaralóhelyévé vált . Temploma 1902-ben  épült  a helyiek és  szegediek  adományaiból. A XX. század terrorjai súlyos  csapást  mértek a falura.  amelyről részletesen a Wikipedia oldalán lehet  olvasni

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatymaz

Itt pedig a községet bemutató  videó

Petőfi Album - 1898.Athenaeum kiadó - 2.rész.

 Mint  ígértem az előző bejegyzésben, a történet  folytatása  következik.  

Megtudtuk, hogy  Bene Pali, akivel Miskolcon a tanára ismertette  meg vele  Petőfi verseit, azóta mindig  magánál  hordja   a Versek c, vékonyka  Petőfi kötetét, amely már igen  piszkos az egyik  felén., s ott van zubbonyába varrt zsebében az olasz sorkatonasága alatt is.  ( Hiszen  a császár nagy  taktikája az  volt, hogy  a katonák külföldre kerültek. ( Ennek eltörléséról szól a március 15-ei 12 pont egyike  is: Katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket  vigyék el tőlünk) 

Bene Pál tisztről nincs  adat  a Wikipedián, de  legalább emlékét  Vadnay  Károly megőrizte.

Nagyon szép ez az írás, visszaemlékezés. Remélem jó érzéseket keltett  adott az olvasása

Vadnay Károly (1832-1902)

író, újságíró,

a Fővárosi lapok  szerkesztője

a Kisfaludy és a Petőfi Társaság

A Magyar Tudományos Akadémia

tagja

 Vadnay Károly wikipédia

Petőfi album-1898 Athenaeum kiadó 1rész.

Ágnestől újabb  csodálatos lehetőséget kaptunk. Kölcsönadta a  Petőfi album c. 1898-es kiadású könyvét, hogy lefényképezve  belőle oldalakat mi is  részese lehessünk e jelentős  könyvben  megjelent írásoknak, amelyet Petőfi kortársai  írtak.  

A könyv letehetetlen, magával ragadja az embert.  A4-es méretű, súlyos, vastag lapú de nagyon lelket melengető érzést adó. 

Meg kellett, ölelnem, magamhoz szorítanom,  pedig még kis se nyitottam! Nagy kiváltság érzése ezt a 120 éves könyvet lapozgatni, olvasgatni. Ahogy  Ágnes  mondta: lelke  van.

Sajnos  az érzést nem  lehet így  virtuálisan átadni, de  remélem , hogy Petőfi kortársainak szavai  Önöket is  jó érzéssel, melegséggel töltik  majd  el. 

S mivel lehetetlen  -akár egyetlen benne  szereplő írást teljes  egészében   egyszerre közreadni, kicsit  úgy fog működni, mint  a sorozatok a tv-ben. A legérdekesebb részeknél hagyom abba, hogy másnapra is maradjon még belőle.  Lesznek ismerős, de  mamár nekünk ismeretlen  "kortársak"  . S jó lesz  velük is megismerkedni kicsit  bővebben.

Barabás Miklós  (1810-1898)

festőművész, grafikus, fényképész

az Magyar Tudományos Akadémia

tagja

(Különös, abban a hónapban halt meg amikor  megjelent a Petőfi Album) 

Barabás Miklós wikipedia

A szerkesztői előszó után Vámbéry Ármin tulajdonképpen rövid ,Petőfit méltató írása máig érvényes. Igazolva azt is, hogy a szerkesztők, milyen  jó érzékkel rendezték sorba a kortársak Petőfiről szóló gondolatait. 

Óhatatlanul Ady Endre  jut eszembe  Vámbéry Ármin gondolatai kapcsán. 

Ady,  aki ekkor még csak 12 éves, s pár évtized  múlva   szakad ki belőle majd  a komp ország, s mily igaza van  Vámbéry Árminnak. Petőfi maga  a komp, aki a kétféltekét ( keletet és nyugatot )összeköti. Mint egy  jövendőmondó pontosan megfogalmazza, hogy  rendkívülisége

épp abban  áll amit,  se  előtte se utána sem   egyetlen  nagy költőnk sem  tudott  

ilyen elementárisan képviselni.  

 

Vámbéry Ármin (1832-1913)

magyar orientalista

a magyar nép

 és a magyar nyelv eredetét  kutató utazó,

egyetemi tanár , 

az Magyar Tudományos Akadémia

 rendes  tagja

Vámbéry Ármin wikipedia

érdemes  beleolvasni!

S itt van  máris  a folytatásos  "könyvünk" újabb szerzőjének írása, pontosabban csak az első része, mely önmagában is teljes, de a következő részben oly dolgok  derülnek ki, amit álmunkban sem gondolnánk. 

Vadnay Károly (1832-1902)

író, újságíró,

a Fővárosi lapok  szerkesztője

a Kisfaludy és a Petőfi Társaság

A Magyar Tudományos Akadémia

tagja

 Vadnay Károly wikipédia

Petőfi S. utca- Csomád

Hilda unokája Bernát újabb szuper  fényképeket készített  bicajozás közben. Nagyon  jó példaként  arra, hogy  fiataljainknak milyen komoly vizuális  kultúrája  , látásmódja van.  Nagy köszönet érte, és természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is hamarosan következik. 

Csomád Petőfi  utcáján  virtuálisan  is  végigsétálhatunk : Séta a Petőfi S. utcán

                       A vers most egy megzenésített  Petőfi klasszikus lesz a :Szabadság szerelem

Negyven Nyolc duó

Kalamajka Bábszínház

https://www.youtube.com/user/Negyvennyolc/videos

Csomád Pet megyei község. Történelme  visszanyúlik a X. század elejére, hiszen Fajsz  nagyfejedelem ( Árpád vezér unokája volt) idején is létezett már. .A falut Anonymus  is  említi a Gesta Hungarorumban Chunad  néven. Másik feltevés szerint a  falu neve a  szlovák Čo máš  ( Mi van neked? ) kérdésből származik, ami  arra utal, hogy terményekben  bővelkedett a terület. Több változata után 1800-tól már  Csomád  néven szerepel a település neve

A mohácsi  csatavesztés követő  török  előre nyomulás során során a falu elszegényedik és 1546 után már  nem is  szerepel a török adójegyzékben. Több mint 200 évig lakatlan, s csak az 1711-es  Szatmári  békeszerződés után kezdenek betelepülni újra   jobbágy családok. 1744-ben  már 19 család  él itt, s  szlovák nyelvű oktatás is van már két éve a faluban. . Esztergály Mihály evangélikus lelkész munkája  nyomán  megindul a magyar nyelvű oktatás  1835 -tól.  1808-tól a falu  a Fóti uradalommal együtt a Károlyi  család  birtokai  közé  kerül

 

Az evangélikus  lelkész 1860-tól Zvarinyi Lajos  lesz, akinek   édesanyja Kernuch Zsuzsánna volt, aki  egyben Petőfi Sándor szárazdajkája volt férjehezmenetele  előtt., akihez a Szülőföldemen című verset írta, ennek okán járhatott Petőfi Csomádon.  https://hu.wikipedia.org/wiki/Csom%C3%A1d

Mint  tudjuk ebből nem lett házasság. 

S hamár  ily komoly  kapcsolódása van  Csomádnak  Petőfi Sándorhoz  álljon itt a vers is: Zsuzsikához

Olt  Tamás (sz 1981)

Mensáros  László díjas

Kazinczy érmes

Kelet -Magyarország Nívódíjas

Vidéki Színházak Fesztiválja  Nívódíjas

színművész, rendező

S következik a települést bemutató  videó , mely átvezet minket a múltból a jelenbe.

Petőfi Sándor utca- Erdőkertes

 Bernát   fényképezte  le  nekünk, bicajozása közben  felfedezett Petőfi utcatáblát. A  fiatalok nagyon profin kezelik a telefonjuk kameráját  , ez látszik. Közeli és távoli képet is  készített, ami azért is külön jó, mert a google maps-os autó több utcában is járt ,de   a  Petőfi Sándor utcában nem.  Nagy  köszönet érte s természetesen  a köszönő  / ajándék  Petőfi vers  is  következik !  

  Erdőkertes más utcáin  lehet  virtuális  sétát  tenni a napfényes  nyár napon

https://www.google.hu/maps/@47.6675859,19.312807,3a,75y,121.74h,97.63t/data=!3m6!1e1!3m4!1sDiJuORGsWHf_TdCSKfBgnA!2e0!7i16384!8i8192?hl=hu

Jöjjön akkor  a köszönő/ ajándék vers : A tavaszhoz

Zenekar team

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=erd%C5%91kertes&field_megye_target_id=All

Erdőkertes, a Gödöllői- Monori  dombságban  található. Fiatal  településnek mondhat,  hiszen a XX, század elején vásárolta  területe  a Váci Püspökségtől Róheim Sámuel. Így  a település  kezdőpontja  pontosan ismert. Először  téglagyár építésébe  fogott és a Nyíres és Topolyás nevű részt felparcelláztatta a betelepülő lakosság  számára. 1910-ben itt készült el az ország első villamos  vontatású vasútvonala.1913-ban elkészült  a kastély is  ami gazdatiszti központként is működött. 

1918-ban a tanfelügyelőség  már  tanítónőt is   kinevezett a településre. 10 évvel később, készen ált a kéttartermes állami iskola is. 

A korábban  Veresegyházhoz tartotó Erdőváros  nevű települést 1956-ban önálló  településsé  "léptette elő" az Elnöki Tanács. https://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91kertes

Egy rövid  bemutató videó a mai  Erdőkertesről!

Érdemes  megnézni!, hiszen egy kis  településen ennyi  érdekes és értékes  szobrot  ritkán láthatunk. 

 

Petőfi Sándor utca- Budapest V. kerület

Ilona  tagtársunk  lefényképezte a minap nekünk a Budapest  belvárosának ikonikus   Petőfi Sándor  utcájának  tábláját. Nagy köszönet ére, s természetesen a köszönő  / ajándék  vers most sem marad el. Először azonban  egy kis utca történet. Egészen pontosan  lehet  tudni, hogy mióta nevezik  Petőfi Sándor utcának a korábban  Úri utcának, azt megelőzően  Nagy  utcának  nevezett kb 300 méter hosszú utcát.

Petőfi  születésének 100 éves  évfordulójára kapta az utca  a  Petőfi Sándor  nevet. 1923-ban

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor_utca_(Budapest,_V._ker%C3%BClet)

A Kossuth Lajos utcától a  Szervita térig  futó  utca párhuzamos a Váci utcával, a--  belváros  legelegánsabb üzleteinek utcájával- de  csendesebb nyugodtabb utca. nevezetes  épületekkel, mint pl az 5 emeletes  Verebélyi bérház (1901-es építésű) vagy a Petőfi Sándor utca és Párisi utca sarkán álló  lakóház, ami 1941 és 43 között épült  fel. s Belváros  legszebb  modern bérpalotájaként tartják számon. 

 De ne feledkezzünk meg, a Katona József  színházról sem, és a Fuga-ról sem.  

A korábban  ikonikus   Kossuth Lajos  utcai  Jégbüfé is ide  helyeződött át, . s itt  található a méltán híres és legendás Rózsavölgyi Zeneműbolt is. 

Úgyhogy  bátran mondhatjuk, hogy amíg a  Váci utca  a csillogás, pompa,  kulináris élvezetk utcája, a Petőfi Sándor  utca  a kultúra utcája. 

S itt volt (én még jártam benne) Főposta  is, ami mamár  szállodaként üzemel A klasszicista  lakó épületek sorával büszkélkedő utca neves  építészek munkáját  dicséri. Hlld  Józsefét, Walder Gyuláét)  https://pim.hu/hu/muzeum/latogatas/karolyi-palota 

Virtuálisan s  végissétálhatunk az utcán a google maps  segítségével az itt következő linkre  kattintva

Budapest Petőfi Sándor utca V. ker.

 S következik a köszönő/ajándék vers: A  Tisza 

Eszenyi Enikő (sz 1961)

Kossuth és 

Jászai Mari díjas 

 Érdemes  Művész

a Hallhatalanok Társulatának Örökös  Tagja

színész, színházi rendező

https://hu.wikipedia.org/wiki/Eszenyi_Enik%C5%91

Ilyenkor  szokott  jönni a  település  bemutatása. Itt is lesz, csak nem teljes Budapestre vonatkozóan, hanem csupán az V. kerület

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_V._ker%C3%BClete

"A Belváros alapja a XI. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király  uralkodása alatt érte el. A várost ekkor még városfal  vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. 

A török uralom alatt  (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata.

Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd  ekkor alakult ki a Dunakorzó is. 

Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai. Ugyanakkor a felszabaduló IV. sorszámot megkapta az északon újonnan létrehozott kerület."

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_V._ker%C3%BClete#T%C3%B6rt%C3%A9nete

Nagy köszönet Ilonának a csodás  fényképekért  ezúttal is!

S amiről semmiképp sem feledkezhetünk meg Petőfi Sándor kapcsán:  a Pilvax kávéház a Pilvax közben, amely a Petőfi utcából nyílik. 

A belépőt ez fogadja: 

S végül egy  rövid,  a kerületet nagy vonalakban   bemutató  film 

Petőfi szobor a Petőfi téren - Budapest V. ker.

 Ilona  tagtársunk a Budapest  legrégibb Petőfi   terére  látogatott, hogy lefényképezze  Petőfi Sándor  egész alakos  szobrát. 

Természetesen köszönő/ ajándék versünk  most sem marad el. 

A tér Petőfiről történő elnevezése  elnevezése  az 1800-as  évek  legvégén  történt  , a  Petőfi szobor  felállításával együtt. Ma  az Erzsébet híd  pesti  lábánál ,  található ez a tulajdonépen kicsi  tér. Emlékező évünk kezdetén , még januárban  már   készült  bejegyzés a tér 1882-es idejéből készült  fényképek  kapcsán https://petofi200.blogspot.com/2022/01/petofi-szobor-petofi-teren-budapest.html. Ebben részletes  ismertetés olvasható a szobor létrejöttének, felállításának körülményeiről. Röviden annyit azért  most is  meg kell említenem, hogy Petőfi  születésének  50. évfordulójára , 1873 volt  tervezve a szobor felállítása, azonban ez  ekkor még nem történt meg, több  akadályozó  tényező okán. z ötlet Reményi ed  világhírű zongoraművész, és  szabadságharcos katonatiszt kezdeményezésével, közadakozásból  jött létre. Egyrészt a szükséges pénz összegyűjtésének hosszúsága, másfelől   az eredeti tervező : Izsó Miklós  szobrász közbeni halála késleltettette a  szobor  felállítását. Így a  szobor 1882.ben került felavatásra.

Huszár Adolf  (1843-1885)

szobrász 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Husz%C3%A1r_Adolf

Virtuálisan is megtekintjük: Petőfi téren a Petőfi szobrot Budapest V. ker.

Ilona  megajándékozott minket  a téren lévő 100 éves  étterem fényképével is .

A köszönő/ajándék vers  Nemzeti dal egy  mai , megzenésített interpretációja 

 a Red Bull Pilvaker  előadásában

Red Bull Pilvaker

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tak%C3%A1cs_%C3%81kos_(marketingszakember)

Takács Ákos (sz 1988)

 marketingszakember

Szente Vajk (sz 1981)

Jászai Mari és Kránicz Lajos díjas,

Pest megyei Príma primisszima díjas

színész ,

rendező

drámaíró,

műsorvezető

Red Bull Pilvaker

2020-ban Takács Ákos, mint a Pilvaker ötletgazdája a Fidelio magazin Kult50-es listájára került Popkultúra kategóriában így ismerték el a Pilvaker misszióját, a kulturális portál „Petőfi menedzsereként” említi a marketingszakember