A követekező Petőfi utca (irány ) Velem községből van. Ráadásul mindkét végéről az utcának! No még ilyennel sem találkoztunk. Babitól kapott ajándékunk ezt is ! Nagy köszönet érte és persze ajándék vers is jár mellé! Ami most egy megzenésített változat.
Velem egy kis lélekszámú - 330 fős- község Vas megyében Azonban, már az újkőkorban is lakott település volt . A régészeti leletek kiemelkedő jelntőségű fémfeldolgozó, fémműves telep maradványait tárták fel. A római korból domborműves kőemlékek, agyagedények kerültek elő.
Az Árpád korban is erdődített helyként szolgált. Első magyar említése a 13. században Szent Víd néven említi várát a faluval együtt. Később Jurisics Miklós a kőszegi várral együtt védte, gondozta , felújította .
A hegyen látható egyhajós templomot a 13. századi alapokra építették fel a 17. században A 16. századtól a Batthyany birtok része a falu és a környék több települése. Egy 1630-ból való megállapodás tartalmazza a szőlőtermesztés kötelezettségét is a faluban.
Volt itt vizimalom, -több is-, mára azonban csak 1 maradt meg működőképes állapotban. Érdemes megtekinteni
Az Országos Kéktúra egyik végpontja volt hosszú ideig Velem község . (Mamár Írottkő a végpont.
Ehhez a különleges faluhoz egy különleges zenés-énekes bemutatót választottam + egyet a nevezetes és különleges Szent Víd kápolnáról. Bő másfél évtizede magam is jártam a településen és a kápolnánál is. Érdemes a fáradtságot elviselni, és meglátogatni.
Szomorú aktualitása van ennek a bejegyzésnek- Tegnap előtt elhunyt Haumann Péter ( 81 éves korában) Korunk egyik nagyszerű színésze volt. Versmondóként azonban talán kevésbé ismert.
Petőfi ezen verse egyáltalán nem könnyű. Valójában egy mini színpadi mű, monológ. Emlékezzünk e videófelvétellel a nagyszerű színészre, Haumann Péterre, és nagyszerű költőnkre Petőfi Sándorra , együtt!
Haumann Péter (1941-2022)
Kossuth és kétszeres Jászai Mari díjas,
Príma Primisszima díjas,
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkersztjének csillágával kitüntetett,
Nemzet Színésze,
A Halhatatlanok Társaságának Örökös Tagja,
a Színikritikusok díjával kétszeresen kitüntetett,
Ágnes régi, lelkes támogatónk, egy újabb érdekességgel lepett meg minket. Nagy köszönet érte! A minap vette az antikváriumban a Petőfi Társaság : Koszorú című , akkoriban rendszeresen megjelenő szépirodalmi közlönyének egy eredeti példányát. 1936. októberi számát. Lesz majd részeletesebb ismertetetés is belőle. Most csak a címoldalt mutatom meg. Ez is sok mindent elárul beltartalmáról. S ne feledjük! 1936,. októberben már felhívták a figyelmet, -a 3 évvel később kezdődő szörnyűségek - előkészítő szakaszára!
A lap 1876-1944 ig működött, pontosabban működhetetett. Célja, és tartalma:
"a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület volt. A társaság első elnöke Jókai Mór volt. A tiszteletbeli tagok közt foglalt helyet Kossuth Lajos is.
A „Petőfi-Társaság lapja“ kiválólag és első sorban szépirodalmi közlöny lesz ugyan, de tanulmányok, ismertető cikkek és birálatok közlése által a tudomány és művészetek terén is igyekszik tájékozást nyújtani olvasóinak mindazon kérdésekről és mozzanatokról, melyek europaszerte foglalkoztatják a müvelt szellemeket. Lelkiismeretes vezetője lesz a közönségnek ezenkivül olvasmányainak megválasztásában, sőt fölkarolja ama társadalmi mozgalmakat is, melyek közelebbi tényezői lehetnek a közmivelődésnek." (1877. 1. szám)"
Babitól kaptuk Csipkerek község Petőfi utca irányát mutató táblát. Nagy köszönet érte!
Újra címeres utcatáblánk van. (már a 15.)S bizony ezt a falut is német telepesek keltették életre a török idők után. Már a címer láttán is gondoltam, hogy a bajor-sváb hagyományú falu Csipkerek. S valóban így is van. A Petőfi utca áthalad a falun, s virtuális sétát is tehetünk a google maps segítségével rajta Virtuális séta Csipkerek Petőfi utcáján
A fénykép elkészítéséért járó vers most sem marad el természetesen
Petőfi Sándor: Szomorú éj
László Zsolt (sz 1965)
Jászai Mari és Gábor Miklós díjas
Arany Medál és Arany alma díjas
2014-ben az Év színésze
2006-ban a szinikritikusok díját kapta meg,
2011-ben Ő kapta A legjobb férfi szinész díjat
Súgó csiga és Szinikritikusok különdíjas díj b
kétszeresen a legjobb férfi főszereplő díjjal ismerték színészi alakítását.
A falu múltja az ókorba nyúlik vissza. Itt húzódott a Rómáról Arrabonáig (Győrig) tartó út egy része. A tötök uralom aután, a VIII. századutolósharmadában épült újjá, horvát és német kisnemesek megtelepedése által. https://hu.wikipedia.org/wiki/Csipkerek
Eddig ez az első település, melyről nem találtam videós bemutatót, ezért csak a google maps által rögíthető képekkel kaphatunk némi betekintést Csipkerek utcáiba. Google maps Csipkerek
Babi küldte nekünk Kiskorpád nevű település Petőfi utcájának iránymutató tábláját.. Nagy köszönet érte, s természetesen az ajándékvers sem marad el!
De először nézzzük a táblát! Megint -egy címeres -utcatáblás falu (már a 14.)
Az utca jó hosszú, átszeli a falut. s így google maps-os virtuális sétát is tehetünk rajta.Itt még megvan az utca mindkét oldalán, a rendben tartott vízelvezető árok- mint a régi falvakban általában. S találtam virtuális utám során az egyik ház falán egy különös, de az egész ország szempontjából nagyon fontos vállakozás tábláját is:Kovács Józsefné: MÉHANYANEVELŐ felirattal.
Kiskorpád nevének eredete, a KORÚ, védeni, vagy a KORU, alapítani igenévből eredeztethető.. Mindkettő honfoglaláskori eredetre vezethető vissza. 1324-ből van az első írásos emlék a Korpádról. A török hódoltság utáni megerősödést a nádasdi Sárközi családnak köszönhette.1726-ban lett a birtokuk a falu,ahol udvarházat, majd templomot, később református iskolát építettek, amely az 1949-es államosításig működött is. Református temploma igencsak különleges mivel háromszög alaprajzú.
Csokonai Vitéz MIhály is járt a faluban,s több verse is itt születet 1789-90-es években.
A II. vh-s deportálások során a teljes zsidó lakossága megsemmisült. A többi lakos közül is sokan meghaltak ezen időben, illetve Szovjetúnióba deportáltak csaknem 50 embert.
Megint az a helyzet állt elő , hogy nem lehet egyetlen videóval bemutatni a falut. Azért sem, mert oly sok mindenben tér el a megszokottnak mondott/ gondolt falusi élettől. Pl ugyan a falunak van énekkara, de teljesen más , mint amit gondolunk a falusi asszonykórusokat ismerve. Itt bizony vegyeskar működik, és nem a szokásos népdalokra "szakosodott", hanem a videókból kitűnik, hogy a lakosság kedvenceit adja elő. Amibe a rádióból sugárzott dalok egyvelege köszönt vissza. Nem népnevelni akar, hanem együtt énekelni a a falu népével! S nem idős hölgyek, hanem vegyes korosztályú , énekelni szeretők alkotják.
Szót kell ejtenem a szüreti felvonulásukról is Láttunk már ilyent sváb-bajor hagyományait ápoló falvakban itt azonban olyan sok lovaskocsi vonul fel,,megrakodva emberekkel, amit azt hiszem sehol máshol nem lehet látni az országban.
Híres a falu a Szevasz Vera,(1967) ikonikus film forgatási helyszíneként is, de arról is, hogy közelében ered több ágból összefolyva a Kapos folyó, mely egész tórendszert hozott létre, és ami kiváló horgászóhely is.
Alakított itt egy házaspár Szentlélek közösségi házat, is, s beszámolójuk létrerjöttéről, munkájukról igazán szép, tanulságos, függetlenül attól, hogy ki miben hisz, vagy nem hisz. A kitartás, elhivatott tevékenykedés szép pédája ez is.
Mihálytól kaptuk Várnai Zseni : Petőfi márciusa c versét, melyet egy blogon talált, s leírta számunkra. Köszönet érte.
A szerkesztő megjegyzése:
Várnai Zseni ikonikus verssora : "Ne lőjj fiam mert én is ott leszek!"
Az 1970-es évek végéig valamire való iskolai szavaló/versmondó verseny nem nélkülözhette verseit. Akkoriban Gyóni Géza verseit nem illett mondani, most pedig Várnai Zseni verseit nem illik mondani/ ismerni.
Pedig mindketten azonos állásponton voltak a háborúellenességükben.
Várnai Zseni:
Petőfi márciusa
A március Petőfi hónap ha süt a nap, ha fú a szél, ő ragyog itt a napsütésben, s a szél szavában ő beszél, s ha égzengéssel, villámfénnyel ránk tör a tavaszi vihar, mintha a szélvész kürtszavában harsogna a Nemzeti dal.
Nincs március Petőfi nélkül, e kettő egy száz éve már. Az ő szemével látjuk, hogyha madárka a bokorra száll, fülével halljuk rebbenését, s azt is, mikor egy bősz folyam vagy egy rabnép láncát letépte a szabadság felé roham!
Nincs március Petőfi nélkül, ő költötte e hónapot, s olyanná lett, mint amilyennek az ő lantján fogantatott: eszmékkel terhes, forradalmi tettekre érett, lángoló dala úgy szállt a nép szívébe s úgy gyújtott, mint egy lángfolyó.
Nincs március Petőfi nélkül, idő és költő egybeforrt, benne sűrűsödött, benne robbant mind, ami forralta a bort, az ő szavára várt a nép és élesítette a kaszát, abban a dicső márciusban ő jelentette a hazát.
Nincs szabadság Petőfi nélkül, ő égette szívünkbe, hogy több a szabadság, mint az élet, ez a legszebb népi jog! Ő írta, vívta, tollal, karddal, s rátette ifjú életét, szabadságunk örök okmányán Petőfi szíve a pecsét!
A "jubileumi (100.)" bejegyzés projektünkben. A történelmi borvidékre Villányba, Baranya megyébe látogathatunk el!
Babitól kaptuk a villányi Petőfi utca táblát, amelyért nagy köszönett küldök, most is egy Petőfi verssel hálálva meg a belefektetett odafigyelést, munkát. Aktualitáűsa is van a versnek, mert épp egy hete volt szerncsém látni az Örkény színházban az Anyám tyúkja II. c előadást, amely 2és fél órán keresztül Petőfi és más magyar költők verseiből való összeállítás. Mindnekinek csak ajánlani tudom. Nagy zsolt most is csodásan mondta averseket (köztök Petőfi verset, is, de sajnos az nem érhető el a videón, ezért tőle egy másik Petőfi vers , -nem ami ott elhangzott-, A XIX.század költői lesz ajándék-köszönő vers
Előtte azonban kicsit sétákhatunk virtuális Villány Petpődi Sándor utcájában a Google maps segítségével is.
Villány már a bronzkorban lakott település volt, leletei alapján. Szőlőművelése bizonyíthatóan visszanyűlik a rómaik idejébe.A honfoglaás idején a a Kalán és Bir nemzettség telepedett itt le,majd később királyi birtokká vált. A tötök uralom idején a település teljesen elpusztult, majd után főleg rác nemzetiségúek telepedtek le. Később német nezetiségűek is megtelepedtek itt. 1867-ben már vasútvonal kötötte össze Péccsel.
1950-ben egyesítették vele a szomszédos Virágos települést, így jelentősen megnőtt közigazgtási területe. Majd 2000-ben városi rangot kapott.Villány wikipedia
Az ismertetőkben nem találtam nyomát, mivel azonban személyesen részese voltam, így bizton állíthatom, hogy az Építőtáborok rendszerének is szerves része volt az 1960-70 években. Így bő 50 év távlatából magamról is elmondhatom, hogy részt vettem két héten át az akkori állami gazdaság szőlőültetvényének gondozásában.A nyári szünet teljes időszakában sok turnusban 200 -200 diák kapálta, kacsolta a végeláthatalan szőlősorokat. S már ott jó leckét kaptunk az élet valóságából. ha teljesítettük az az napi kvótát, s még időnk is maradt, másnap már emelték a sorok, vagy a hossza mennyiségét. gyakorlatilag teljesíthetetlenné téve az elénk kitűzött verseny- követelményt.
Ezt a mediterrán életérzést adó várost, Villányt nem lehet egy videóval bemutatni mert mindegyikből kimarad valami lényeges dolog.Ezért most 3 rövid videót ajánlok megtekintésre a minél teljesebb kép megszerzése érdekében
.jpg)
.jpg)
-003.jpg)
-001.jpg)
.jpg)
.jpg)
