Zsuzsától kaptuk ezt a fényképet, mely arról tanúskodik, hogy Petőfi , Mezőberénytől nem messze kelt át a kettős Körösön a Kereki hídon 1849 július 18-án, hogy csatlakozzon Bem seregéhez. Pár sornyi emlékezés csupán, de tudva, hogy előtte Mezőberényben írta az utolsó versét halála előtt, mindenképp fontos emlék. s jó, hogy Zsuzsa tagtársunk lefényképezte és közreadta nekünk. Szomorú alkalom, de ennek is eljött az aktualitása, ideje. Most nem egy neves színészt választottam tolmácsolójául.- Lesz majd rá alkalom máskor, gondolom- hanem egy fiatalember, akiről nem tudom ki ő, de megérintette a vers, és fiatalságával képviseli nemzedékét, s Petőfi emlékét. Övék a jövő, s talán 250-es évfordulót majd ők is megünneplik, mint mi, idősebbek a mostani 200-at.
A köszönő és ajándék vers ezúttal: Petőfi Sándor : Szörnyű idő című verse
Szabó Bálint
Mezőberényben egy emlékoszlopot is emeltek a Kereki hídfő előtt Petőfi átkelésének, s utolsó költeményének.
Zsuzsanna tagtársunktól újabb fényképeket kaptunk. Ezúttal Gyuláról, a Petőfi téren álló egészalakos Petőfi szoborról és a Gyulai Járási Hivatal épületén elhelyezkedő emléktábláról. Petőfi utolsó politikai beszédéről 1849 júliusában . nagy köszönet érte, és természetesen a köszönő/ ajándék Petőfi vers most sem marad el.
No de miért is jelentős ez a politikai beszéd, hogy a gyulaiak táblát emeltek emlékére. Hányszor elmegyünk ilyen táblák mellett. elolvasva , de valójában nem is értve miért jelenős, mit takar, mitől olyan fontos, hogy táblát kapott? Mamár csak pár kattintás és a válasz megjelenhet, s valóban rácsodálkozhatunk, megérthetjük, hogy milyen történelmi kontextus az amiért e tábla fontos!
Zsuzsa nagy köszönet, hogy nem mentél el e tábla mellett, s általa kicsit visszaléphetünk Petőfi korába
A magyar irodalomból és történelemből jól ismert – a tollat és kardot egyaránt remekül forgató – Petőfi Sándorról kevesen tudják, hogy több alkalommal is járt Gyulán. A visitgyula.com oldalon Jónás Balázs készített a látogatásokról összeállítást, Árpási Zoltán Gyula könyve segítségével.
A poéta útjai hátterében többnyire az állt, hogy Petőfi Mezőberényben élő unokatestvérét, Orlai Petrics Soma festőművészt kereste fel a közeli településen. Ők ketten egyébként nemcsak rokonok, hanem jó barátok is voltak, és többször megfordultak az akkori megyeszékhelyen, Gyulán. Több forrás is említést tesz Petőfi egyéni és társas látogatásairól, így például azt is megtudhatjuk, hogy 1842-ben még diákként járt a városban, utazásának fő célja pedig a középkori téglavár megtekintése volt: „Berándultunk a megye székhelyére, Gyulára is, hol őt Sziget ostroma idején a török ellen Kerecsényi László által gyáván védett vár romjai nagyon érdekelték.” – írja Orlai visszaemlékezésében.
Ahogy az írásokból kiderül, a költő gyulai itt-tartózkodásai közül mégis az egyik utolsó vált emlékezetessé. A történet előzményeiről tudni kell, hogy Petőfi 1849 júliusában Erdélybe utazott, hogy csatlakozzon Bem József tábornok seregéhez. Útközben az említett unokatestvérénél szállt meg rövidebb időre, eközben pedig több alkalommal tiszteletét tette Gyulán. Ezekben a napokban mindig felkereste a városban élő barátját, Szakál Lajos írót. Sőt, 1849. július 10–11-én egy éjszakára meg is szállt annak Jókai utcai házában. ...
Petőfi másnap a vármegyei védbizottmány ülésén vett részt, ahová őt is meghívták. A kutatások fényt derítettek arra, hogy a vármegyeházán elmondott politikai beszéde az utolsó lehetett életében. Ez a beszéd pedig óriási port kavart a város közvéleményében. Nemzeti poétánk rendkívül heves vérmérsékletű, olykor nehéz természetű férfiú volt. Bárhol is járt az országban, kendőzetlen véleményalkotása miatt gyakran érték támadások, és nem egyszer vált a közbeszéd tárgyává. Így volt ez az ominózus védbizottmányi ülésen is. Kóhn Dávid, a hajdani Békés újság szerkesztője az alábbi módon írt az eseményekről: „…miután a zöld asztalnál az országos nagyhírű és népszerű költőnek is helyet csináltak, az akkoriban a kultuszminiszter által megrendelt országos böjt fölötti vitába ő is beleőgyeledvén, hatásos nyilatkozása által közfigyelem tárgya lett, és felismertetvén, szájról-szájra járt a hír az ő ottlétéről.”
Élete egyik utolsó epizódja, a fehéregyházi csata előtt
Ferenc József császárnak legkésőbb 1849 májusára lett egyértelmű, hogy Ausztria nem győzhet a magyarok ellen külső segítség nélkül. Az orosz intervenció hatására Horváth Mihály vallás- és oktatásügyi miniszter országos böjtöt rendelt el, melyet egy katolikus pap hirdetett ki Gyulán, épp azon a napon, mikor Petőfit is meghívták a megyei védbizottmány ülésére. Egyes történészek szerint Petőfit nem hallgatták meg a vármegyei ülésen, mégis valószínűsíthető, hogy a költő összeszólalkozhatott a gyulai pappal, erre utal a Kohn-féle írás is. Bármi is legyen az igazság, az a tény vitathatatlan, hogy 1849 júliusában elérkezett Petőfi életének utolsó gyulai epizódja, ugyanis pár nappal a vármegyei vita után a költő Berényből továbbutazott Erdélybe, ahol életét vesztette.
Petőfit igazolta a történelem, a böjt nem segített . S módfelett érthetetlen így utólag főképp, hogy mi lehetett a célja. S ő maga pár nappal később meghalt a csatában. Ez az indulatos vers érzem illik ezen utolsó vitájához a hatalommal Petőfinek
Debrecenben jártam, és nem kerestem Petőfi utcát, mert az már itt van a blogban. Azonban a Batthyány u-ban, a 14-es házon találtam Petőfi emléktáblát, írta Károly tagtartársunk!
S ráadásul nem is egyet, hanem rögtön kettőt talált., amelyet 50 év különbséggel állítottak fel!
Az elsőt 1899-ben, amikor már kezdetek szaporodni az emlékezés táblái a szabadságharc szereplőire és magára az eseményére! Nagy dolog volt ez akkoriban. Fel sem tudjuk mérni talán, hogy mit jelenthetett abban a időben egy ilyen tábla elkészíttetése, felavatása. S a tény maga, hogy megjelenhetett a köztereken az emlékezés ily tartós formában is.
S nem is egyszerűen itt járt Petőfi, hanem ebben a házban lakott feleségével és itt született Zoltán fia is 1848.-ban Ormos szabómester adott szállást számukra, tudhatjuk a történetírók jóvoltából.
S az emléket állító Csokonai társaság még 2005-ben is létezett. (akit érdekel e jelentős irodalmi kör múltja, az elolvashatja az alábbi linken)
Ez a másik emléktába, hasonlóan az elődjéhez, fontos történelmi események sűrített jelképe. Mi a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége? Kik voltak a tagjai? Mikor alakult? Meddig működött? A válasz nem teljes , de egy biztos, hogy a felszabadulás utáni időkben a háborút átélt fiatalság szervezeteinek egyik állomása. A Népi Ifjúsági Szövetség (NISZ) a Nemzeti Parasztpárt (NPP) ifjúsági szervezete. 1946 januárjában alakult meg a dolgozó parasztifjúság elkülönült szervezeteként. A kommunista vezetésű egységes ifjúsági szervezet kialakításakor, 1948-ban a parasztpárti csoportok önállóságukat elvesztve beolvadtak a MINSZ-be (Magyar Ifjúság Népi Szövetsége).
Az nem derül ki , Hogy mennyire a NISZ tagjai és mennyire, a már új MNISZ tagjai voltak a szorgalmazói az emléktábla felállításának. Valószínűleg A Petőfi kilátó létrejöttéhez hasonlóan, itt már az ország akkori politikai irányítása a sugalmazó.
Nagy köszönet ezért az értékes történelmi utazásért Kiss Károly tagtársunknak az emléktáblák fotóiért! S hogy e különleges emléktábla gyűjtése se maradjon Petőfi vers nélkül. Köszönetként/ ajándékként : jöjjön a CSATADAL zenével kombinálva
Volt már pár érdekes , szép Petőfi verseskötet borítójának bemutatása blogunkban. Mindegyik sokat mond a korról amikor készült, Most Zsuzsa jóvoltából egy újabb kortörténeti érdekesség következik.
Petőfi kötet 1888-ból. Gyönyörű kiállítású, nagyon kellemes , kézbesímuló méretű könyv ez. Első felében a János vitézzel, amit versek követnek.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy Petőfi kötetet kiadni az 1848/49-es szabadaságharc leverése utáni években szinte lehetetlen volt. Sőt Petőfi nevének említése is nem kis kockázattal járt a Haynaui rémuralom és az azt követő Bach korszak idején. Enyhülést csak a 67-es kiegyezés hozott.
Így tehát nagyon is sokat jelent ez a szép kiállítású kötet megismerése. Nem beszélve arról az "apróságról", hogy számunkra ismeretlen ok miatt , a borítóján rövid ö-vel szerepel Petőfi neve.
A királykék-arany kombináció már önmagában is figyelemfelkeltő, s kihangsúlyozza a könyv fontosságát.A portré és a könyvborító grafikájának alkotója Barabás Miklós. Aki kapcsolatban állt egyébként Petőfi unokatestvérével és egyben barátjával Orlay Petrik Somával, aki szintén jelentős festőművésze a kornak.
Ahogy Petőfi már életében népdalokká, nótákká vált verseiről tudunk. úgy a mai kultúrális közegünkben, ismert külföldi filmek epizódjai megyarra "szinkronizálva " transzformálódnak" Petőfi verseivé. .
Szinkronszínészeink talán játéknak, gyakorlatnak, pihenésnek szánták egy-egy Petőfi vers külföldi színészek "szájába adását". Azonban egy dolgot biztosan jelez. Petőfi verseiből vannak generációkon átívelő otthonérzést, identintitást , büszkeséget kiváltó érzést adó versek.
Ezen "szinkronizálásokból" következik most újabb három
Petőfi Sándor: Hortobágyi kocsmárosné
Rerviczky Gábor (sz:1949)
Arany Medál és kétszeres Hegedűs Gyula emlékgyűrű díjas,
Jászai Mari, Kossuth és Alternatív Kossuth díjas
Ajtay Andor, Tolnay Klári és Ruttkai Éva emlékdíjas
Ahogy Petőfi már életében népdalokká, nótákká vált verseiről tudunk. úgy a mai kultúrális közegünkben, ismert külföldi filmek epizódjai megyarra "szinkronizálva " transzformálódnak" Petőfi verseivé. .
Szinkronszínészeink talán játéknak, gyakorlatnak, pihenésnek szánták egy-egy Petőfi vers külföldi színészek "szájába adását". Azonban egy dolgot biztosan jelez. Petőfi verseiből vannak generációkon átívelő otthonérzést, identintitást , büszkeséget kiváltó érzést adó versek.
Ezen "szinkronizálásokból" következik most újabb három
Ahogy Petőfi már életében népdalokká, nótákká vált verseiről tudunk. úgy a mai kultúrális közegünkben, ismert külföldi filmek epizódjai megyarra "szinkronizálva " transzformálódnak Petőfi verseivé. .
Szinkronszínészeink talán játéknak, gyakorlatnak, pihenésnek szánták egy-egy Petőfi vers külföldi színészek "szájába adását". Azonban egy dolgot biztosan jelez. Petőfi verseiből vannak generációkon átívelő otthonérzést, identintitást , büszkeséget kiváltó érzést adó versek.
Ezen "szinkronizálásokból" következik most három, s a következő bejegyzésekben a többi amelyekre ráleltem:
Hildától újabb Petőfi utcatáblát kaptunk. Nagy köszönet érte! Természetesen köszönő/ ajándék Petőfi vers most is lesz. Mégpedig: Beszél a fákkal a bús őszi szél
( Először mikor rápillantottam, az volt az első gondolatom , - a távoli felhők mintha hegyek lennének,- egy gyönyörű alpesi tájkép lehetne , ha nem tudnám, hogy ilyen Petőfi Sándor utcatáblák csak nálunk vannak. A fák lombkoronája mögül kibukkanó templomtorony csak erősítette ezt az elsődleges bennyomást )
Bács Ferenc előadásában/ Liszt Ferenc zenéjével kombinálva hallható köszönő/ajándék versünk ma.
Nagytarcsa Petőfi utcáján virtuálisan is végigmehetünk a google maps jóvoltából. Igazi alföldi széles nyílegyenes utcán járva. Amely annyira széles, hogy mindkét oldalán még járda is végighúzódik a kerítések mellett, Ilyent nem sokat láttunk eddig az alföldi utcáknál..Nagytarcsa Petőfi utcája
Nagytarcsa község Pest megyében. A környék már az őskortól lakott terület volt, amit az itt feltárt vaskori, illetve szkíta leletek is bizonyítanak, de találtak itt a X. zázadból való magyar köznépi temetőt is. Az első írásos említése 1352.ből l származik,Azon kevés települése egyike, amely a török hódoltság idején is lakott maradt . Az oklevelek tanusága szerint 1733-tól Grassalkovich András gödöllői birtokához tartozott.A település nagy számú evangélikus (szlové/tót) lakossága 1819-ben már templomot épít , ami 1931.ben újjáépítenek
Ennek kupolája látható, a Hilda által küldött fényképen is. A katolikus 1935 ben építik fel templomukat. Főleg mezőgazdassággal , állattenyésztéssel foglalkoztak a helyikek, s termékeiet a fővároshoz való közelségük miatt Pesten is értékésítették.. .https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagytarcsa
Mára a falukép jelentősen megváltozott, s a helyiek legszívesebben kitennék a megtelt táblát.A fALUT körülvevő ipari park sok konfliktus forrása, úgyhogy a film idilli képe már nem érvényes, viszont az önszerveződő, érdekképviseletek munkálkodása a XXI sz. kihívásokra válaszolnak.-
Hildától kaptuk ezt a csinos és egyedi Petőfi utcatáblát Tihanyból. Ráadásul egy 195 éves ház falán van.A gyönyörű régi ház önmagában is szívet melengető. de ha figyelmesen nézzük a fényképet, a bal oldalon ott látható a Tihanyi Apátság tornya is. Egy fényképen 3 nevezetsség! Nagy köszönet a fényképért/ utcatábláért, s természtesen a köszönő /ajándék vers sem marad el.
Van mód egy kis virtuális sétára is, Tihany Petőfi Sándor utcájában, ami nem is egy utca hanem valójában 2 picike utcácska V alakban. Tihany virtuális séta
S jöjjön a szép látvány után a köszönönő/ ajándék :Petőfi Sándor: Dalaim c verse
Lukács Sándor (sz 1947)
Jászai Mari,
Tolnay Klári,
Harsányi Zsolt,
és Kazinczy díjas,
Ajtay Andor és
Rutkai Éva emlékdíjas,
Prima Primisszima és
Kossuth díjas,
Kíváló Művész
A Hallhatatlanok Társaságának Örökös Tagja,
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett
Tihany község Veszprém megyében, a róla elnevezett fészigeten, mely benyúlik a Balatonba.
A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, vaskor és a római kor pannoniai népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.
A mai települést I.András 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyéül. Akkor építettek a bencés monostort a temetkezési heyl fölé. . A Tihanyi apátság a 13. századtól HITELES helynek számított, ami azt jlenetette, hogy oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a török háborúk idején várrá alakították. A törökök kiűzése után barokk stílusban újjáépítették a templomor, ezt láthatjuk .
A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható
A falu déli részén fekvő Belső tó körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is.
A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények l találhatók a környéken. Tihany az egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helye az országnak https://hu.wikipedia.org/wiki/Tihany
S nézzük meg akkor Tihany nevezetsségeit a színvonalas Pannon expresszel!
Lajosmizsén jártunk, Petőfi utcát találtunk írta Károly olvasóköri tagtársunk fényképe mellé. Amely nagy öröm és meglepetés is mert Bács-Kiskun megyéből alig van eddig Petőfi utcánk. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő, ajándék vers sem marad el. Mégpedig most a határon túlról , Zentáról, egy fiatal színésznő tolmácsolásában hallgathatjuk meg a legjobban ide illő verset Petőfi Sándor : KISKUNSÁGát
Igazi alföldi utca folytatta beszámolóját Károly, mellékelve az alábbi fényképet is. Ami nagy szerencse, mert Lajosmizse Petőfi utcájában nem járt a google fényképezős autója, így virtuális sétát nem tehetünk ott.
.
Viszont most meghallgathatjuk Petőfi Sándor Kiskunság c versét
Lajosmizse város Bács-Kiskun megyében Már a rézkorban is lakott terület volt. Később a szkíták , kelták, szarmaták majd avarok lakták. Ahonfoglaló magyar régészeti anyaga tanúsítja, hogy milyen fontos volt ez a homokos legelőkkel és szikes tavakkal tarkított föld a népvándorlás idején.
A tatárjárás után kunok létesítettek itt szállásokat. A török uralom alatt a kettős adózás terhétől szenvedett, majd elnéptelnedett a lakosság.
A törökök kiűzése után jászok is megetlepedetek itt a kunok mellett, és öntudatusságukkal elérték , hogy 1745-ben megváltsák pusztáikat a Habsburg földesuraktól -akik önkényesen adták-vették földjeiket és jobbágyaikat, parasztjaikat addig .
A jász gazdák először csak nyaralóknak, nyári kerteknek és legeltetésre alkalmas területeknek használták a pusztai birtokokat. és hasznot látva a sok utazásból, három csárda is épült .
A községet alapító katolikus jász telepesek mellé idővel, környéki (részben református) családok érkeztek. Megtelepedtek még távolabbról jövő zsidó kereskedők és cigányok is.
Az 1848/49-es szabadságharc leverése után, a puszták az illegális kereskedelem, orgazdaság és a bűnözés melegágyává váltak. A betyárvilág emlékét a szájhagyomány és a zenei világ őrzi napjainkban is.
Ilona péceli útján fényképezte ezt a különlegességet! Nagy valószínűség szerint, még egy telefonfülkét kultúrális célra felhasználó PETŐFI KÖNYVÁLLOMÁS nincs az országban.
Többszörösen is remek ötlet / kezdeményezés ez. Egyrészt azzal, hogy a már hasznaláton kívüli utcai telfonfülkét, megőrízték és kultúrális célra átalakították önmagában is becsülendő és LÉLEKEMELŐ tett. Egyszerű ötlet, de milyen sok értéket teremetett!
Az Új FUNKCIÓVAL megőrizni és magtartani elvszép példája. Az is fontos ebben számunkra , hogy nem simán könyvállomás lett a neve hanem PETŐFI KÖNYVÁLLOMÁS! (több településen van ilyen utcai "könyvállomás/ könyvkuckó", kezdeményezés, többnyire egy vitrines szekrény szolgál erre a célra - pl. Szentendren, Budakeszin-
( Zárójeles megjegyzésem, hogy épp Budaörs Ipertelep részén van a Matáv, már használaton kívüli telefonfülke gyűjtő állomása. Gyakran buszozom el mellette, és látom ahogy egyre gyűlnek a kiszuperált telfonfülkék, egy letünt kapcsolattartási forma mementói. Persze jó, hogy legalább összegyűjtik és majd beolvasztják, újra termékké alakítják,
Természetesen most sem marad el a köszönő/ ajándék Petőfi vers. Mégpedig egy sokszor hallott, nagyon jól ismert , ikonikus verse: a Nemzeti dal. DE úgy ahogy nagyon ritkán hallgatjuk. Kodály Zoltán kórusművé formálta!
Köszönet e csodálatos alkotással annak aki ezt az megoldást kitalálata és azoknak is akik megvalósították, és természetesen Ilonának is, hogy lefényképezte nekünk. Talpra magyar! hasonló nagyszerű / egyszerű ötlettel!
Ilona tagtársunk Pécelre látogatott s jónáhány szép fényképpel megörökítette a látottakat.
Szokásához híven a Petőfi utcatáblát is rögzítette számunkra. Nagy köszönet érte! S természtesen Petőfi vers a megköszönő /ajándék.most is. Mégpedig a sok szép fényképért amit eddig velünk megosztott Ilona, egy olyan Petőfi verses videó, ahol szép tájakat láthatunk a szép vers hallgatása közben
Pécel Petőfi utcájának virtuális néze Három emeletes társasházak, három színre festett óvoda épp úgy látható mint a földszíntes épülettel az utcafrontra néző nagy kertes porták. Igazán változatos az utcakép.Viszont minden kereszteződnél a kerítésekre fel van téve az utcatábla. Ez mamár egyáltalán nem jelelmző. Sokszor az is szerencse ha legalább az utca elején /végén egyszer kiírva látható
Pécel város Pest megyében. Területén már az kő és rézkorban is éltek emberek, melyet sírleletek bizonyítanak Később szarmamták lakták arégészeti leletek tanúsága szerint. .
A honfoglalás kori időkben a szláv népesség telephelyének déli határa volt. melyet aztán a TARJÁN nemzettség vett birtokába.
A település első okleveles említése Péceli Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében tűnik fel 1335-ben, akinek földbirtoka és valószínűleg állandó lakóhelye is itt volt Mint falu, első említése Peczel alakban 1338-ra datálható, amikor Károly Róbert király a település egy részét Drugerth Vilmos nádornak adományozta
A Péceli család leghíresebb tagja Péczeli Benedek, Mátyás király jogügyi igazgatója és a magyar jogásztársadalom magánpraxist is folytató első ügyvédje. A város első iskoláját 1345-ben alapították.
Buda és Pest 1541. évi török kézre kerülésével Pécel is oszmán kézre került. Ekkor a lakosság egy része elbujdosott, az 1546-os török szandzsák-összeírás szerint 46 , még nőtlen férfi alkotta a férfi lakosságátés csak 1689-től települt újra.
A 17. századi Habsburg-ellenes szervezkedésben a Fáy-fivérek is részt vállaltak, s ennek következményeként a község javadalmának fele a kincstárra szállt. Ez idő tájt Pécel lélekszáma 150-200 főre tehető. A Ráday család házasság révén jutott Pécel fele területének birtokába a másik fele pedig a Fáyak tulajdonában volt.
Ráday Pál,II. Rákóczi Frerenc erdélyi fejedelem kancellárja volt aki szatmári békekötés után költözött ide, ahol 1733-ban halt meg. Ő alapította a később nevezetessé vált Ráday Könyvtárat. Fia, Ráday Gedeon (1713–1792) a neves író és irodalomszervező Pest-Pilis-Solt vármegye követeként vett részt az 1764. évi országgyűlésen. 1782-ben grófi rangra emelkedett, s ő építette - a gödöllői Grassalkovich-kastély mintájára - Pécelen a Ráday-kastélyt.
A vasútvonalat 1867-ben adták át a forgalomnak. A polgárosodás kialakulásáta Pestről kirándulni, nyaralni érkezők segítették elő elsődlegesen. A nyaralóházak megépítése szakképzett iparos réteg jelenlétét is indokolta. A település lakosságát akkor földművesek, kis- és középparasztok, valamint iparos és kereskedő réteg képezte.
.b.JPG)
.jpg)
