Soproni Petőfi térre történő látogatásunkat Ilonának , olvasóköri tagtársunknak köszönhetjük, csakúgy mint az előző bejegyzésben a Petőfi szobrot is. Nagy köszönet a képekért, s az ajándékvers ezúton sem marad el! Bár ez most dal formájában lesz.
Sopronban a Petőfi tér elnevezés időpontját pontosan tudhatjuk, mert a mélygarázs építés után, a Petőfi szobor színház elé helyezésével történt meg. Az is tény, hogy ezen a téren Petőfi soproni katonáskodása idején strázsát (őrt) állt sokszor. Igaz akkor még Petrovics Sándor néven, mert azt 2 évvel később vette fel (1942-ben)
Petőfi Sándor: Szeptmber végén ( kivételesen a teljes vers!)
Sopronban nem csak Petőfi szobor, Petőfi tér, Petőfi Színház, de Petőfi utca is van. Az alábbi linkre kattintva megtekinthetünk, amely a központtól távolabb, a hegyoldalon található
Sopron Az őskortól lakott . Már i.e. -i 7. században is fölvár állott a hallstatti kultúra idején. A római korban a SCARBANTIA nevű város állott Fórummal -a mia főtér helyén, - nagy máretű Jupiter, Juno és Minerva a szobrokkkal. A népvándorlás idején a város már romokban hevert. 1092-ben azonban újáépítés kezdődött és 1153-ban már fontos várként tartották számon. Ekkor kapta nevét is a SUPRUN nevű ispánrról. Az évszázadok alatt különböző nemzetek uralkodói birtokolták, Volt a cseh király, majd Luxemburgi Erzsébet birtoka is. 1463-ban Hunyadi Mátyás visszavásárolta III:Frigyes német-római császártól. Sopron wikipédia
A Pannon expresszel fél órás csodás kirándulást tehetünk Sopron városában. Jó városlátogatást!
K.S.Ilonától kaptuk a Petőfi szoborról készített fényképét.,Nagy köszönet érte! Így alkalmunk van Sopron városába is látogatást tennünk, többi fotója segítségével.
A Petőfi szobornak két felavatása is volt. Először 1974-ben, a tér másik oldalán majd 2011-ben a színház elé helyezésekor. (korábban itt a Liszt mellszobor állott, régi fényképeken ez látható is. A mélygarázs építésekor mindkét szobrot átmenetileg elraktározták.A munkálatok elkészültével a téren maradt ( bár új helyen) a Petőfi szobor. Liszt Ferenc mellszobra is méltó helyre , a Liszt Ferenc Kultúrális Központ elé került,
"A Lisztes István által készített szobor eredetileg a tér déli felén állt, közel az Újhelyi-házhoz (Széchenyi tér 14.), ahol gyakorta strázsált Petőfi Sándor az akkori posta előtt a dermesztő hidegben 1839 és 1840 telén.-katonaként- A tér alatti mélygarázs építési munkálataikor (2011) helyezték át mai helyére, a Soproni Petőfi Színház bejárata elé. "
Esztertől kaptuk a váci Petőfi utca tábláját. Nagy köszönet érte! S természetesen lesz ajándékvers is hozzá. Külön öröm, hogy e patinás város sem marad ki a kirándulásaink sorából.
Itt járt a google maps-os a autó, úgyhogy virtuálisan végig is sétálhatunk rajta.
Vác Pest megye 5. legnagyobb lélekszámú települése. Katolikus püspöki székhely. A római kor óta lakott település.A XI. század óta a Váci Püspökség mindig nagy befolyással volt a királyságra.. ,, Több püspök esztergomi érsekek lett. A váci székesegyház 1761-77 között épült fel, A római Szent Péter bazilika mintájára.Ezen felül 7 temploma/imaháza van. Itt temették el I. Géza magyar királyt
A várost 1846 júliusától óta vonat köti össze a fővárossal.
Itt laktak 1847 elejétől egy éven át Petőfi Sándor szülei is
Jelenleg 7 általános iskolája, 9 középiskolája, 2 főiskolája és 2 zeneiskolája és. 14 múzeuma / kiállító helye van.
Vácott született többek között Fónay Márta Jászay Mari díjas színésznó, Jancsó Miklós filmrendező, Maklári József karnagy, Lehotka Gábor orgonaművész, Gyulay Zsolt olimpia bajnok kajakozó, .... 11 testvérvárosa van Vácnak a világban .
Kedves olvasóköri társunk Ilona Monoron járt és hozott nekünk Petőfi utcatáblákat sőt a Petőfi óvodáról is fényképet. Nagyon nagy köszönet s természetesen ajándékvers is lesz érte. Először azonban ismerkedjünk meg a Petőfi utcartáblákkal. Ez már 10. címeres Petőfi utcatábla- utunk során-, a belvárosi részen van. Az utca későbbi szakaszán, viszont, szintén nagyon szép kék utcatáblára van felírva Petőfi neve. A térképet nézve azonban az látszik, hogy egy kellemes ívvel csatlakozik a Petőfi utca a másik nagy magyar nevét viselő Széchenyi utcába.
Úgy tűnik számomra, hogy Monoron nem járt még a google maps autója, mert nem lehet "végig sétálni" az amúgy nem hosszú Petőfi utcán.
Petőfi nevét viselő óvodával eddig még nem találkoztunk, itt Monoron azonban ilyen is van. Mégpedig nagyon szépen rendben tartott épület homlokzatán olvasható a Petőfi óvoda neve, ami a Petőfi utcával épp szemben van.
A fotók mindegyikét K. S. Ilona készítette. Nagy köszönet érte! (Neki köszönhetjük egyébként a miskolci fényképeket is! )
Köszönetként, most vers helyett egy Petőfi levél következik, ami nem olyan ismert mint az Arany Jánoshoz c. verse, de ugyanolyan bensőséges, barátsággal teli!
Monor Pest megyében, az Irsai dombság és azAlföld találkozásánál van, legrégebbi emberki kéz létrehozta régészeti leletei az új kőkorból származnak., de találtak mamut és ősszarvas csontokat is. 2001-ben ráleltek egy késő rézkori lakótelep és temető nyomaira is. Később ahonfoglaó magarok is megtelepdtek itt. A település első írásos emléíteése 1398-ból származik. A rtörök hódoltság idején Monor többször elpusztult, majd újra benépesedett.
A törökök kiűzés után a hazatelepült református lakosság megkezdte a talu felújítást, így 1702,ben már újjáéptette templomban tarthatták az istentiszteleteket.
Az 1848-49-es szabadságharcban, mintegy 100 helybéli vett részt a harcokban.48 emléke ami napig erősen él a helybéliekben, ami nemcsak szobraikban , emlékműveikben látható, hanem mindennapi életben azon szokásukat megtartva, - 1848 óta a mai napig - hogy évi 4 vásárt és heti 2 piacnapot tartanak.
Történelmi múltunk minden jelentős eseménye erősen érintette Monor lakosság, ami emlékezetkultúrájának szerves része a mai napig. Nagyon bölcsen köztéri szobraiban egymással egyenértékűen jelennek meg a nagy helyi -és egyben országos traumák - szobrai. A Holokauszt és Malenkij robotban elhunytakra emlékező szobortól nem messze a Trianoni emlékmű és a Felszabdulás 30 évére emlékező angyal. Ritka bölcsesség ez, ahol nem versegve, hanem egyenértékűen emlékeznek az embereket érzékenyen érintő fájdalmas korszakokra.
Mielőtt városbemutaó videófilmünkhöz érnénk, Ilona tegnapi fotói következnek, amiket a városban jártakor fényképezett nekünk. Nagy - nagy köszönet értük!
A II: vh monori áldozatira emlékező műalkotás
Aradi 13. emlékmű
Végtelen egyszerűségével igazán emberközeli, szívhez szóló.
A Felszabadulás 30. évfordulójára emlékező alkotás.
Az evangélikus nagytemplom
A református nagytemplom
A katolikus nagytemplom
Ezt a várost nem lehet, egyetlen videóval bemutatni Múlt és jelen annyira gazdag, hogy megérdemel 2 virtuális sétát Az egyik talán csak linkken keresztül megnézhető : https://www.youtube.com/watch?v=qGdmrYuU0iI
Kiskunfélegyházán járva a korábbiakban, https://petofi200.blogspot.com/2022/04/kiskunfelegyhaza-petofi-sandor-utca.html óhatalanul felidőződtek gyerekkorom rendszeres Csongrádra történt nyári utazásai. Félegyházán mindig át kellett szállni, a műbör üléses gyorsról a fapados személyi vonatra. A személyvonat lassú ütemes zakatolása az ablakon kibámulós alföld élményeim előjöttek. A nyár 15 éven át , az ALFÖLDRŐL szólt nekem egy hónapon
át. Tiszával és a gáttal, városi piaccal, kultúrházi műsorokkal,
moziba járással, és legfőképp a levegő más ízével, az élet más
ritmusával, galamb turbékolással. Amit akkoriban a hegyvidéken még
nem lehetett hallani.
Teljesen megértem Petőfi elragadtatottságát az alföldi
táj kapcsán, Talán épp azért, mert éreztem gyerekként, is , hogy milyen
nagy különbség az ha a szem határtalan messzeségbe nézhet, és
nem áll útjába egyetlen hegy sem, mint a hegyek közé préselődött Nagykovácsiban .
"
Börtönéből szabadult sas lelkem ha rónák végtelenjét
járom" egyezett az én érzéseimmal, gondolataimmal.
A végtelen hosszúnak tűnő utcák, melyeken órákon át lehet róni a kilómétereket. Csongrádon is így volt. A vasútállomás legalább 3km-re volt a központtól ahova mentünk, Melegben vagy esőben- GYALOG. Szerettem gyerekként is a ezeket a hosszú a gyalogutakat, amiket sokszor hetenként megtettünk oda-vissza, mikor a dédmama sírját mentünk meglátogatni/ ápolni a vasúttállomás túloldalán lévő temetőbe. Kardvirág vagy törökszegfű csokorral, öntözőkannával, kiskapával a kézben. A Petőfi utca párhuzamos a Vasút utcával Csongrádom.. Széles, zárt udvarú telkekkel. Kíváncsi szemek elől lezárt. Egy hegyvidéki faluban nem érezhető az a szabadság, tágasság sosem mintt az alföldön.
Csongrád a Tisza jobb partján fekszik. Határában van a Körös-Tisza torkolata. A monda szerint Árpád vezér az Ond törzsnek adta szálláshelyül és fia Ete földvárat épített itt.István király idejében királyi birtok lett. A tatárok nem kímélték, felégették . majd IV. béla a kunokkal népesített be újra. A török hódoltság idején török közigazgatási központ lett.Medresszel, fogadóval, minarettel, iskolával.
Az 1700-as évektől jelentős fejlődésnek indult, 1720, ban már felépült a Szent Rókus templom majd 1769-ben a Nagybolodgasszony templom is. Az 1830 -as években kolera pusztította lakosságát, majd a szabadság leverése után a császáriak felgyújtották a várost megtorlásul, azért, mert sok lakosa harcolt a hondvéd seregben.
Mára 25000 fős várossá fejlődött. 6 temploma, 5 múzeuma, 3 középiskolája 10 általános iskolája és 6 országban van testvérvárosa. Élhető nyugodt város, termálvizes stranddal szállodákkal. Patináns Erzsébet szállója a központban, több mint 100 éve szolgálja az ide látogató vendégeket. Csongrád wikipédia
" Itt születtem én ezen a tájon"- hangzott az előző (kiskunfélegyházai) bejegyzésben . Most én mondhatom el ugyanezt, magamról, mert szülőfalumból -és ahol életem nagyobbik részét -47 évét- éltem - Nagykovácsiból kaptunk Petőfi utcatáblát, és utcaképeket is, Sterk Katalintól. Nagyon köszönöm Kati a fényképeket, s természetesen ajándékvers is lesz érte .
A nagykovácsi Petőfi utca a község végében található, s ahogy a képeken is látszik meglehetősen csendes részen. Nem is túl hosszú, nem is nagyon széles utca, de még mindig elég nagy kertekkel, felújított vagy éppen új építésű, házakkal.
Sajnos a google maps autója nem járt benne, csak a Kossuth utca (korábban Fő utca ) és Petőfi utca sarkát lehet meglátni általa.( Petőfi utca- Kossuth utca találkozása google map . ) A régi '50-es évek végi képeken, még a Fő utca szerepel, így bizonyára az elnevezések a '60-as évek elején történtek meg, de pontos dátumát nem tudom. Azt viszont igen, hogy gyerekkoromban - a mainál sokkal kisebb lélekszámú faluban élve,- bár tudtuk, hogy mely utca hol van, nem nagyon mentünk olyan utcákba ahol nem volt rokon, vagy ismerős. Így a Petőfi utcában gyerekként aligha jártam. Nincs emlékem róla legalábbis. Később is csak akkor, ha tanítványaim kapcsán családlátogatás miatt ott volt dolgom. Az ember valahogy hamarabb elment az erdőbe járni egyet, -akkor tájt- mint az utcákon sétálgatni.
Nagykovácsi Budapest agglomerációjának része, zsákfalu. Már a római korban lakott volt, a letelepedett legionárus katonák által. Főként a Nagyszénásnak és Zsíros hegynek nevezett oldalon éltek., szőlőtermesztéssel is fogalakoztak,-ami az újorban már egyáltalán nem létezett-Pénz érmék, cserépedény maradványok és sírkövek is őrzik emléküket. Ez utóbbiak a templom külső falába vannak "beágyázva. ".
Mátyás király idejében a király kovácsai lettek ide telepítve, innen is van a falu neve. A törökök kiűzése utána a Habsburgok sváb családokat telepítettek ide, ők építették fel a falu barokk templomát is.
Az 1800as évek közepétől jelentős barna kőszén bányászat indult meg, meg amely 1969-ig tartott. Így a lakosság nagy része bányászként dolgozott, vagy őstermelő, kereskedőként vitték a megtermelt zöldségféléket a piacokra Budára A betelepült munkásréteg az 50-60-as évektől a Ganz gyárba, vagy a Csepel Művekbe is utazott. Napi akár 3-4 órát is utazással töltve. Minden busznak megvolt a maga törzsközönsége.
1840-es években épült fel a falu legjelentősebb épülete a Tisza kastély, mely a II. vh után állami kézbe került, Viszont a Tisza család csak úgy volt hajlandó átadni kastélyát, ha az állam gyermeket ellátó intézményként hasznosítja. Így lett a Földművelési Minisztérium Erdészeti Nevelő Otthona, mely az ország teljes területéről befogadta az erdészeti dolgozók gyermekeit. Az oktásuk viszont a falu általános iskoljában valósult meg, az "intézetis" osztályokban.
Jómagam is ilyen intézetis osztályba jártam , s életem legjobb élménye volt, sokféleségünk, a tájnyelvek , különböző népcsoportohoz tartozásuk sokaságával együtt felnevelkedni. Tanítóként visszatérve régi iskolámba alapvető igényem volt, hogy olyan osztályokat taníthassak ahová "intézetis" gyerek is járnak. A tolerancia, az elfogadás legtermészetesebb és legjobb módja ez a gyerekeknek és pedagógusoknak egyaránt. S amíg a nevelőotthon működött - rendszerváltás után még pár évig- ebben részem is lehetett.
A háborút követő kitelepítések és betelepülések következményeit viselte -más hasonló sorsú falvakhoz hasonlóan- Nagykovácsi is. Kevesen ismerik mamár a falu ezen idejének életét. s azt a folyamatot, ahogy végül is összekovácsolódott a falu lakossága a '60-as évek végére..
Már a rendszerváltás előtt elkezdődött a falu népességének növelése. Először "csak " hétvégi telkek kiparcellázásával, - főként a honvédség, rendőrség, és magasabb párt, és kormányzati szereplőknek. a Zsíros hegy, és a - mamár Remeteszőlősnek nevezett - területen . Ezt aztán nagy ütemben folytatva a fővárosból vidékre költözők mára megnégyszerezték a falu lakosságát az elmúlt 25-30 év alatt.
Íme az Öreg iskola A felső középső kép a mozaikban, ahova én is jártam alsós koromban, sőt a '80-as években még tanítottam is benne - a még akkor is használatban lévő- tornatermében. Aztán a rendszerváltással az épület 25 éven át , bedeszkázott ablakú épületként állt a falu központjában. Mára azonban felújítva a község közművelődését, szolgálja. Könyvtárként, múzeumként, kiállító és közösségi térként. A képek a saját felvételeim, és az " én "Nagykovácsimat őrzik.
Ágnes régi olvasónk és közreműködőnk küldte nekünk a kiskunfélegyházai Petőfi Sándor utcatáblát. Nagy köszönet érte, s természetesen ajándékvers is lesz! Megint elmondhatjuk, hogy igazán egy meglepő utcajelzés adja az inspirációt a a továbbiakhoz.. Nem is tudom, minek tekintsem a Petőfi arcképet?
Olyan mint egy cégér-tábla, csak nem kerámia mestert vagy péket hírdet, hanem Petőfit. Mivel nem símul a falra, nem lehet emléktábla. szobor/ plakett sem, már csak azért is, mert ahogy nézem ez a Petőfiről készült fénykép másolata. Utcajelzőnek fogom fel, talán ez a legpontosabb megközelítés erre, de majd jól utána nézek történetének,s talán megtudhatjuk miért e különös forma?
Külön öröm, hogy épp a 25. utcatáblánk lett Kiskunfélegyháza Petőfi utcája, s Kiskunfélegyháza maga is.
"Reményit az olvasóegylet tiszteletbeli tagjává avatták, a városi tanács pedig 1860. november 23-án a város polgárává fogadta[2], így díszpolgáraink sorában őt tekintjük a legelsőnek.[3]"
Az emléktábla felavatása csak 1867. október 23-án történt meg Reményi Ede másodszori közbejárása nyomán. Amely az " az első, országra szóló, nyilvános és nagyszabású Petőfi-megemlékezésnek számított."
S azt is megtudhatjuk az írásból- projektünk történetében először, hogy a Petőfi utca mikortól Petőfi utca? (1901)
S mivel a Petőfi szülőházának emléktábla avatásakor a Szülőlőföldem című vers hangzott el, így az ajándékvers is Bíró Ágnesnek és mindannyiunk örömére remélhetően, most is ez lesz.
Kiskunfélegyháza Petőfi utcájában is sétálhatunk a google maps segítségével . S egy tökéletesen "zárt" utcán,.Ahol a kíváncsi szemek nem láthatnak be a kertekbe, mert magas fal és a házak homlokzata is teljesen elzárjárja a belátást.
Kiskunfélegyháza Bács-Kiskun megye harmadik legnagyobb városa, járási székhely.Nevezik Petőfi és Móra városának is. Az 1970 ásatáskor, előkerült tarsolylemez viselője, már a 924-es kalandozások idején itt járt. István király rendelet alapján épült itt is keresztény templom, melynek egy részlete már napvilágra került. A kunok IV. Béla idején telepedtek itt meg. A törökök a mohácsi csata után teljesen elpusztították Félegyházát. Később Mária Terézia megerősítette a kunok és a jászok kiváltságait és 1774-ben mezővárosi rangot is kapott Kiskunfélegyháza wikipédia
Ezt a Petőfi utca táblát is Andreától kaptuk. Nagy köszönet érte. Annál is inkább,mert Paks Petőfi utcáját nem láthatjuk a google mapson. Nem járt ott a fényképező autó. A vers azonban nem marad el. Sőt, egészen új felfogásban hallgathatjuk meg Az Alföldet-kicsit másképpen. A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola 5.-es diákjainak megzenésített átiratában!
Paks városának nevét valószínűleg mindenki ismeri. Az ott működő atomerőmű kapcsán. A település történelme az őskori időig nyúlik vissza. Duna melletti település Az alábbi városbemutató film 7 percben mutatja be Tolna megye második legnépesebb városát.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
